Idén szeptember 21-22-én kerül sor a Kulturális Örökség Napjaira, melynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet épített környezetünk értékeire.

Ezen a különleges hétvégén olyan épületek és intézmények kapui is megnyílnak a nagyközönség előtt, melyekbe az év más napjain nem nyerhetünk bebocsátást, de az egyébként nyilvános intézmények is egyedi, más alkalommal nem látható programokkal készülnek erre a két napra.

-----------------------------------------------------------------------------------

TEMPLOM A LÁBUNK ALATT: KÖZÉPKORI EMLÉKEK A BAKONYBAN

A RENDEZVÉNY PROGRAMJA:

Köszöntő: Ottó Péter polgármester

I. rész:

A kora középkori királyi udvarház és környezetének régészeti bemutatása, helyszíni tárgyi emlékekkel
Vetített képes előadás a régészeti feltárásokról a Kistemplomban, különös tekintettel a történelmi emlékhely státusz elnyerése szempontjából fontos összefüggésekre, tényekre

Előadó: Pátkai Ádám Sándor régész, Laczkó Dezső Múzeum

II. rész:

Zirc Város köztéri alkotások elhelyezési koncepciótervezet helyszíni bemutatása
Vetített képes illusztráció, a III. Béla Gimnázium, Szakgimnázium és AMI által elkészített fotómontázs bemutatása
Az I. András térről induló séta a koncepció által érintett Március 15 térre, onnan a Rákóczi térre

Sétát vezeti: Szűcs István Miklós okl. képzőművész, művészettörténész

// A belépés díjtalan!

Forrás: Várszegi Bernadett

Néhány hete figyeljük, vajon mi készülhet Eplény vasútállomás (pontosabban a 82-es másik oldalán található egykori TIG-telep) és a gyulafirátóti vasúti átjáró között? A földmérési kitűzőkarók láttán először valamilyen vonalvezetési korrekcióra gondoltunk a 82-esen, hiszen ez a 2 kilométeres szakasz rendszeresen vezető hír a baleseti jelentésekben (a legutóbbi, egy hónappal ezelőtti tragédiáról itt számoltunk be), de nem. Erdővédő tűzsáv, amelyet rendszeresen húznak a műút és az erdő széle között, ugyancsak nem, ahhoz nem kell nyomvonalkitűzés.

Most már, hogy megjelentek a munkagépek, hosszú szakaszon elkészült tükör, és megy a kőzúzalékkal feltöltés, nagy nehezen sikerült nyomára bukkanni: a Verga kerékpárutat épít Eplény és Gyulafirátót között.

Először az eplényi önkormányzat tavaly októberi közmeghallgatásának jegyzőkönyvében leltük a nyomát:

"a Veszprém - Eplény közötti kerékpárút tervezését a VERGA Zrt. már korábban elkészítette, meg is van már az engedély. Ennek a megvalósításnak továbbra is egyetlen akadálya, hogy az MNV Zrt.-vel a mai napig nem írták alá a volt TIG-telep megvásárlására vonatkozó szerződést."

A következő nyom a hirbalaton.hu múlt vasárnapi híre volt, ahonnan már csak egy ugrás a Verga honlapja:

"A VERGA Zrt. megkezdte a Gyulafirátót – Eplény kerékpárút kivitelezési munkáit. Ennek során megfelelő vonalvezetésű, makadám szerkezetű út épül. A munkák várható befejezése 2020 május."

Amennyit a 82-esen elhaladó járműből észlelni lehet, most nagyjából a vasúti átjáró és a TIG-telep között kb. 2 kilométeren folynak a munkák. A vasút alatti szakaszon is mintha már dolgoznának, de autóból nem lehet mindenhol jól rálátni.

Ahhoz képest, mekkora jelentősége van ennek a fejlesztésnek, meglepően kevés hír látott előzetesen napvilágot (a szerkesztő konkrétan nem hallott korábban róla

*Máris frissítés! DE, egy öt évvel ezelőtti Verga-fórumon volt szó róla.).

A 82-es nem csak az autósok számára megpróbáltatás (statisztikailag kiemelten balesetveszélyes, "halálút"-szakaszokkal, mint pl. pont ez a szakasz, vagy a cseszneki szerpentin), hanem a kerékpárosok számára is rémálom a teljes hosszán. Nem véletlenül vezetik a Pannonhalma-Balatonfüred 24. számú kerékpárutat alsóbbrendű utakon (Zircre Nagyesztergár felől érkezik, és csak a Tesco-kanyartól a Bakonybéli utcáig megy a 82-esen, innen letér Akli-Hárskút felé). Nyaranta látni lehet elvétve hosszú útra felcsomagolt bicikliseket a 82-esen, többnyire valószínűleg tájékozatlan külföldiek, és az autóból sajnáljuk őket, ahogy szenvednek a forgalomtól.

Azt nem találtuk még, hogy az Eplény-Gyulafirátót kerékpárút illeszkedik-e valamilyen országos vagy regionális kerékpárút-fejlesztési programba. Első látásra Veszprém elővárosi közlekedési igények kielégítésére gondolunk. A tervezett felületminőség (makadám szerkezetű út) alapján kb. jól biciklizhető murvás útra lehet számítani, amiből nagyon sok van a Bakonyban, bár kérdés, hogy a vasúti átjáró alatti meredek szakaszon hogyan előzik meg a vízkimosásokat.

Mivel az új útra valószínűleg csak a 82-esről lehet majd felhajtani és a 82-esre visszatérni mindkét végén, az is kérdés, hogy a távbiciklizők feladják-e az aszfaltos út viszonylagos kényelmét a gépjármű forgalomtól mentes, ámde kevésbé komfortos kb. 5-6 kilométer makadámút kedvéért.

Ezekre a kérdésekre nyilván megkapjuk majd a választ a napi gyakorlatban. A legfontosabb, hogy van valaki, aki kerékpárutat épít. Nem kell azonnal komplett közlekedésszabályozási infrastruktúrával ellátott tüköraszfalt, ha már van egy nyomvonal, egy karbantartott, járható felület, akkor tettünk valamit. És egyszer majd kerül rá aszfalt is.

Egy olyan világban, amelyben a teljesen kiépített kerékpárutakat kilométerenként százmillió forintban mérik, és amelyik önkormányzat pályázik és nyer, ilyet épít, mert "erre van pályázati pénz" (számos alkalommal függetlenül attól, tényleges igényeket szolgál-e ki), de semmit nem tud kezdeni a településen belüli kerékpáros forgalommal, a mind gyakoribb autós-kerékpáros, gyalogos kerékpáros konfliktusokkal (ez a helyzet évek óta Zircen is, és egyre éleződik)**, minden kilométer értelmes beruházás üdvözlendő.

Koós Gábor

** Sokkal kevesebb pénzből sokkal többet is el lehetne érni a kerékpáros, általában a közlekedési kultúra fejlesztésében a városon belül:

- kerékpársávok felfestése meglévő útfelületre, elegendő szélességű járdára (látta már valaki, hogyan oldották meg Balinkán?);
- egyértelmű tájékoztató/megerősítő táblák a járdán biciklizés tiltására (alapban csak ott lehetne a járdán biciklizni, ahol közlekedési jelzőtábla engedi. Zircen tehát sehol. Látta már valaki délután-este a Rákóczi tér járdáit a kocsmából hazabicikliző ittastársakkal, a buszra várakozó tömegek között cikázó ügyes fiúkkal, a zöld sziget körül a gépjárműforgalomban és a járdákon kunsztokat bemutató akrobatákkal? És a járdán kerekező helyi fontos emberekkel, akik még rá is csengetnek a gyalogosra?);
- rendszeres közterületi gyalogos járőrözés frekventált időszakokban, akik ténylegesen figyelmeztetik a szabályszegőket; nem autóból, hanem közvetlenül szembenállva;
- rendszeres és sokakat elérő képzés (a hosszúréti kerékpárút projektnek állítólag volt képzési része is. Hallott erről valaki, esetleg vett ilyenen részt?);
- tervszerűen felépített és működtetett, sokcsatornás kommunikáció az autós-kerékpáros-gyalogos háromszögben;
- ...

VERS-ZARÁNDOKLAT RADNÓTI MIKLÓS EMLÉKÉRE

A „Lélek útja” címmel gyalogos vers-zarándoklat indul a 110 esztendeje, 1909. május 5-én született és 75 esztendeje elhunyt Radnóti Miklós és az ártatlanul elhurcolt bori munkaszolgálatosok tiszteletére, Borból, Lager Heidenau-ból Abdáig.

Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi tanár, versvándor augusztus 31-én indul a szerbiai Borból, 800 kilométert megtéve az erőltetett menet útján, hogy szeptember 24-én megérkezzen a Győr melletti Abdára, a költő halálának feltételezett helyszínére. (650 kilométert gyalog tesz meg, Mohács és Szentkirályszabadja között vonaton utazik: ezt a távot a bori munkaszolgálatosok is vagonokban tették meg.)

Az egyedülálló vállalás három országot köt össze a megbékélés, a Radnóti által felmutatott humánum minden időben való tiszteletére és megőrzésére: Szerbiát, Horvátországot és Magyarországot. A vers-zarándoklat közel 100 településen halad át.

Tóth Péter Lóránt a magyarok által is lakott települések közül 15 helyszínen a bori notesz verseiből és Kőszegi Ábel „Töredék” című könyvéből összeállított monodrámával emlékezik a költőre és a háború névtelen áldozataira. Az előadás címe: „...lélek vagyok, élni szeretnék!” Az előadást Hajvert Ákos tanár, Radnóti-díjas versmondó rendezi. Zirc is az előadási helyszínek között szerepel, városunkba szeptember 21-én érkezik a vers-zarándoklat. Részletesebb információt majd a program közeledtével tudunk adni.

Az előadásokon kívül a helyi szervezők emléktábla-avatásokkal, szentmisékkel, istentiszteletekkel is megemlékeznek Radnóti Miklósról és sorstársairól.

forrás: zirc.hu

Indítsuk együtt a napot!
Hagyd otthon az autót és gurulj két keréken munkába, iskolába, óvodába. Jöhetsz bringával, futóbiciklivel, kismotorral és vendégünk vagy egy kis finomságra:)

Beküldte: Barcsai Beatrix

Egy megrázó összeállítás a Qubit.-on

"Magyarok! Férfiak és asszonyok! Ország népe és világ közvéleménye! Kedves emberiség! Itt a Föld bolygó beszél. Mindig szívesen láttalak benneteket. Otthont adtam nektek: kinyitottam az éléskamrát, fedelet adtam a fejetek fölé, és biztosítottam egy kellemes életszínvonalat, amiért igazán nem kértem sokat cserébe. Ehhez képest ti kólásüvegeket dobáltatok az úszómedencébe, telebagóztátok a szalont, és baltával vertétek szét a klímaberendezést.

Tisztázzunk valamit: ez a kéró az enyém. Ti bérlők vagytok. Az, hogy ennek a kócerájnak a jövőben ki lesz a haszonélvezője, engem teljesen hidegen hagy. Lehet, hogy ti lesztek azok; lehet, hogy egy másik faj; és ha mindent élhetetlenné tesztek, az is lehet, hogy senki. De higgyétek el, engem az sem fog különösebben rosszul érinteni. Benneteket igen.

...

Az 1950-es évek óta több mint 9,2 billió (igen, 9200 milliárd) tonna műanyagot gyártottak világszerte. Ebből 6,2 billió tonnányi került a szemétbe. Vagyis nem a szemétbe: épp az a baj, hogy ez a műanyagmennyiség sohasem jutott el a szelektív hulladékgyűjtőig, hanem kikerült az élővilágba. A műanyag ma már a világ minden pontját elborította a Mariana-árok mélyétől a Mount Everest csúcsáig.

...

2050-re több műanyag lesz az óceánban, mint hal. De ha ijesztő számokat akarunk látni, nem is kell addig várnunk: az óceánokban már most is 500-szor több műanyagrészecske van, mint ahány csillag a galaxisban. 

...

Jó, kicsit füstszagúbb lesz a levegő, de cserébe lesz iPhone-unk, ez vállalható kockázat – gondolhatjátok. De a légszennyezés nem áll meg a szagoknál. Nem csak olyan nyilvánvaló formákban jelentkezik, mint például Kínában, ahol a szmogtól néha a napfelkeltét sem lehet látni, és évente egymillióan halnak meg légszennyezéssel összefüggő betegségekben.

A légszennyezés sunyi, láthatatlan gyilkos. Olyan részecskék okozzák, amik a lakáson belül és kívül is megtalálhatók. Minél magasabb a levegőben a korom, a penész, a füst, a pollen, a metán és a szén-dioxid koncentrációja, annál veszélyesebb minden korty levegő, amit beszippantunk.

..."

Nagyon figyelmesen olvasd el az egész írást. A nem is olyan távoli jövőnkről szól.

forrás: Bakonyi Természettudományi Múzeum Zirc

Három évvel ezelőtt számoltunk be az Alacsony-Tátra gerinctúra élményeiről a Zircinfo-n, és most csak azért hozzuk fel ismét, mert egy sor új élményben volt részünk, és mozgóképeket is tudunk mutatni.

A videót Rafał Jabłoński lengyel túratársunk készítette, akivel útközben akadtunk össze. Ő barátjával, Tadeusszal, és Hanna nevű huskyjával járta be ugyanazt az útvonalat, amit mi, és persze az öt nap alatt többször kereszteztük egymás útvonalát: hol ők haladtak gyorsabban, hol mi, hol együtt pihentünk egy forrásnál, hol együtt aludtunk egy bivakszálláson, menedékházban. Rafał mindig megkérdezte a hálótársakat, van-e valakinek kifogása, hogy a kutyus bent aludjon. Többnyire nem volt, ha igen, akkor kint sátraztak.

A videó - Rafał örömmel vette, hogy itt is megmutatjuk - mozgóképben is megpróbálja visszaadni azt az élményt, amit amit az Alacsony-Tátra gerinctúra nyújt, és amit a most következő állóképek és leírás csak korlátozottan tudnak visszaadni.

Mi változott?

(Minden változás a három évvel ezelőtti részletes beszámolónkhoz kapcsolódik - kérjük olvasóink megértését, hogy nem írjuk le újból az akkoriakat).

A legfontosabb változás, hogy ezúttal ketten indultunk: a junior, és a három évvel ezelőtti túrát teljesítő szerző. Megszívlelendő: mint ahogy a tavaly is, amikor a juniorral a Magas-Tátra Magistrála útvonalának legérdekesebb szakaszát jártuk végig, az adott terepen kezdőket csak olyan utakra szabad vinni, amelyeket a tapasztaltabb túrázó már kipróbált. Ezt nem lehet elég komolyan venni, hiszen nem egészen egy héttel a mi mostani gerinctúránk után jött a hír, hogy azon az útvonalon, amelyet néhány nappal azelőtt mi is bejártunk, tragikus villámcsapás ért egy túrázó csoportot. Pedig minden útikönyv alapszabályként írja: ha vihar közeledik, azonnal lemenni a gerincről a legközelebbi erdőbe. Ez persze több száz méter ereszkedést és utána fáradságos visszakapaszkodást jelenthet, de legalább nem halunk meg, és már ez is valami.

A mostani, augusztus végi túránkon szerencsére zivatar nem volt, volt viszont bőséggel viharos szél, amelyik néha majdnem lefújt az ösvényről a szakadékba, felhő és köd, amelyben néha nem volt könnyű követni az utat, komoly eső, amelyet másnap reggelig sem tudtunk kiszárítani a hátizsákunkból és a ruhánkból-bakancsunkból.

Fontos újdonság: gyakorlatilag a teljes gerinctúra útvonalán, tehát a 90 kilométeren újrafestették a jelzéseket. Ez különösen a korábbi széldöntéses szakaszokon, az Ördöglakodalma-hágó (Certovica) után könnyítette meg a haladást. Ott azonban, ahol a keleti hegységrészben nincs szálban álló erdő (széldöntéses, vagy irtásos terület), rendkívül nehéz a haladás az elburjánzott cserjék miatt.

Hatalmas a forgalom. Rendkívül sokan túráznak, és arra kell számítani, hogy nem biztos, hogy kapunk szálláshelyet egy menedékházban, vagy beférünk egy bivakszállásra. Sátrazni pedig az egész útvonalon csak néhány helyen szabad, ezeket a helyeket a Nemzeti Park tájékoztató táblái tételesen felsorolják. Nekünk szerencsénk volt, mert a menedékházakba, turistaházakba időben érkeztünk (gyorsabb junior túratársunk például előre ment, és jó egy órával korábban foglalt már szállást), de rögtön az első éjszakát a szabadban töltöttük, mert dugig tele volt a bivakszállás. Tehát egy sátor nagyon hasznos lehet, még ha másfél-két kiló plusz súly is, amit cipelni kell. Mi most sem vittünk sátrat.

A menetrendünk ütemezése egyetlen eltéréssel a három évvel ezelőtti volt. Akkor az első napon a Donovaly-Durková menedékház szakaszt teljesítettük, ami gyakorlatilag az elviselhetőség határát jelentette a maga 26 kilométerével.

Ezúttal a nulladik napon, tehát a Zircről indulás és a Donovalyba érkezés napján legyalogoltuk a 9 kilométert a Hédeli-nyeregig, így hát az első napra már "csak" a 17 km maradt a Durkováig. De így sem volt nagyon könnyű.

Az összes következő nap menetrendje megegyezett a három évvel ezelőttivel:

1. nap: Hédeli-nyereg-Durková menedékház (kb. 17 km)
2. nap: Durková-Gyömbér menedékház (kb. 17 km)
3. nap: Gyömbér menedékház-Ramza bivakszállás (kb. 14 km)
4. nap: Ramza-Andrejcová menedékház (kb. 20 km)
5. nap: Andrejcová-Garamfő (kb. 15 km)

Néhány kép a 2019-es túráról

Ahogy három éve is, Zircről busszal Győrbe, onnan vonattal Komáromba, ott taxival a révkomáromi (Komárno) vasútállomásra, majd két átszállással a Komárno-Nové Zámky (Érsekújvár)-Surany (Nagysurány)-Banská Bystrica (Besztercebánya) útvonalon vonattal.

Érdemes alaposan tájékozódni a szlovákiai vasútnál, mert egyes korcsoportok számára jelentős kedvezményeket adnak, igaz, ehhez kell az általuk kiadott igazolvány is, amelyet azonban a pénztáraknál kiállítanak, ha van nálunk megfelelő fénykép és életkort igazoló dokumentum (részletek a Szlovák Vasutak honlapján). 

Az első nagy élmény: az állomási kocsma Nagysurányban. Az átszállási várakozásra kerestünk valami pihenőhelyet, és találtuk ezt az abszolút unikum kocsmát közvetlenül az állomásépület mellett. Az biztos, hogy II. János Pál, Móse Dajan, Charlie Chaplin, Sztálin, Viktória királynő, és a többi híresség soha nem járt itt, de a kocsma hangulata elhiteti velünk. És mindezt teljesen kocsmai árakon! A pesti bulinegyedben ez a hely biztosan sztár lenne.

A besztercebányai érkezésünk után nem sokkal indult a busz Rózsahegy (Ruzomberok) felé, ezzel jutunk fel az indulási pontra, Donovalyba. A három évvel ezelőttihez képest új világ, hogy Besztercebányán elkészült a vasútállomás melletti hatalmas, elegáns bevásárlóközpont, amelynek alagsorában találjuk a buszterminált (AS Terminal Vlak Bus Shopping).

Itt már a Donovalyból indulás után pillantunk vissza az üdülőhelyre .

Miért is ne, későn érkezünk, nem jut hely a fedett bivakszálláson a Hédeli-nyeregben, két bulizós csapat is korábban érkezett. Egyszerűen a fűben terítjük le a derékaljainkat, és éppen hogy elkezdünk vacsorázni, kiderül, hogy darázsfészekre települtünk. Gyors helyváltás, viszont hajnalban elkezd cseperegni az eső, ezért megint gyors költözés a fenyők alá. A kép azt mutatja, amikor a junior túratárs kászálódik fel hajnalban az induláshoz. Balra a teli bivakszállás, ahová nem fértünk be.

A gerincútvonal egy jellemző részlete 1600 m körül - ez persze nem mutatja a fáradságos felvezető és leereszkedő szakaszokat

Egy pihenő csúcs a Durková és a Chopok között, másfél órával a hajnali indulás után. A második napon iszonyú szél, nem lehetett feltenni a sapkát, aminek következménye másfél hétig (a hazaérkezés után is) elég komoly napégési sebek.

Ezen a gerincen vezet az út  fel az Alacsony-Tátra legmagasabb pontjára, a Chopokra. A csúcs a kép bal oldalán a legszélső. Az előtte látható csúcs magasabbnak tűnik, de nem, a Deres 20 méterrel alacsonyabb.

Épített út a Deres oldalában, visszatekintve, innen jövünk.

Az egyik legnagyobb meglepetés. Három éve a sok évtizedes, kiszolgált Chopok menedékház (Kamienka) átépítés alatt volt, jószerivel egy budi színvonalú vécével, mára egy világvárosi színvonalú gyorsétterem, megtartva az eredeti menedékház külső jellegzetességeit. Hatalmas, tiszta, minden igény kielégítő kínálattal, áram a telefontöltéshez, pikk-pakk kiszolgálás, terasz, udvariasság, tiszta nyugat. És az árak sincsenek elszállva, persze, magashegységiek. Ideális megpihenőhely. Nem aludtunk itt, de a neten található ár a színvonalhoz képest nem tűnik aránytalannak.

Ja, és a háttérben az a kőhalom a sok hangyányi emberrel a Chopok (és egyúttal az Alacsony-Tátra) csúcsa. 

Felül a gerincút a Chopok és a Dumbier (Gyömbér) között, alul a Gyömbér menedékház bakancstárolója. Itt az a rend (a legtöbb menedékházban így van), hogy nem lehet túracipőben felmenni az emeletre, ahol a szobák vannak. Viszont a bakancstárolóban itt fűtött(!) állványokra akaszthatjuk a cipőinket, hogy másnapra kiszáradjanak. 

Az utolsó éjszakai szállásunk, az Andrejcová, aminek az üzleti modelljére most sem sikerült rájönnünk.

Nincs szállásdíj. Érkezési sorrend, aki befér, tető alatt alszik, aki nem, a szabadban, vagy a sátrában. Mindenki kap ingyen(!) egy nagy tányér meleg levest. Az alsó szálláshelyiségben van kályha, lehet szárítani a szerelést (nagyon jól jött, mert a Nagy Vápenicánál hatalmas eső kapott el minket, és iszonyúan eláztunk, amíg rohamtempóban ideértünk). Másnap reggel a rántotta ingyen volt, és akinek jutott, még a palacsinta is. Ezzel szemben a sör (csapolt is!), pálinka teljesen normális magashegyi áron. Persze ilyenkor az ember tisztességből ott hagyja az adományt a kihelyezett gyűjtőládában... Az azonban biztos, hogy nem ezekből tartják fenn magukat.

Az utolsó napon, ködben, felhőben indulunk neki, és félig nedves holmiban, mert azért nem száradt meg minden. 

Valami lenyűgöző látvány, amikor a felhők vízfolyásként buknak át egy hegygerincen. A videón ez mozgásban is látható! Kb. 1700 méteren vagyunk. 

Éppen leülünk tízóraizni. A pásztornak mondtuk, hogy láttunk két magányos birkát az előző gerincen. Tudja, majd meglesznek. Csak Erdélyben, a Bucsecsben volt ilyen élményünk, hogy szemre elképesztő magasságokban, szintkülönbségekkel, távolságokkal legeltetnek, mikor mi meg kiköpjük a tüdőnket. 

A Királyhegyről Garamfőre levezető út ezúttal is becsapós, és csak a tapasztalat alapján (nagyrészt nem a jelzett úton) megyünk le. A videón is látható: kb. egy kilométeren patak folyik az ösvényen. Jó tanács: ha elfogy a piros sáv jelzés, semmivel ne törődjünk, menjünk tovább a távvezeték mentén, még ha küzdelmes is a málnás és szedres miatt, gyorsabban lejutunk a faluba. 

Beértünk, ezúttal sokkal gyorsabban - junior diktálta a tempót -, és még volt idő szállást keresni. Szerencsére találtunk is elfogadható áron (beeső túrázóknak ajánljuk: Hotel Telgárt). A magánszállás-keresési próbálkozásaink, amelyeket még az előző napokban a hegyről indítottunk interneten, teljes kudarccal végződtek, semmilyen válasz nem jött. Amikor személyesen mentünk két címre, vagy kaput sem nyitottak, vagy megláttak minket, és megtudták, hogy csak egy éjszaka, egyből nem volt szabad ágy. Igaz, a szállásközvetítő portál is telt házat jelzett a Hotel Telgártban, de odatelefonáltunk, és volt szabad szoba.

Koós Gábor - W-K Raul

Linkek a korábbi magashegységi élménybeszámolókhoz és ajánlásokhoz:

Az elsietett túra: Treskac (1969 m) – Treskavica, Dinári-hegység, Bosznia-Hercegovina:
https://zirc.blog.hu/2019/06/28/az_elsietett_tura_treskac_1969_m_treskavica_dinari-hegyseg_bosznia-hercegovina

Az Ördög-tó a Hargitában:
https://zirc.blog.hu/2019/05/06/magashegysegi_elmenyek_az_ordog-to_a_hargitaban

A Nagy-Küküllő forrásának felfedezése:
https://zirc.blog.hu/2019/05/03/magashegysegi_elmenyek_a_nagy-kukullo_forrasanak_felfedezese 

Lombkorona sétány a Szepesi-Magurában:
https://zirc.blog.hu/2018/07/16/magashegysegi_elmenyek_a_lombkorona_setaut_zarban

A Magistrála a Tátrában:
http://zirc.blog.hu/2017/10/15/magashegysegi_elmenyek_a_magistrala_a_tatraban

Az Ötschergräben Alsó-Ausztriában:
http://zirc.blog.hu/2017/04/15/magashegysegi_elmenyek_az_otschergr_ben_also-auzstriaban

A Myrafälle és a Steinwandklamm Alsó-Ausztriában:
http://zirc.blog.hu/2016/10/17/magashegysegi_elmenyek_a_myraf_lle_es_a_steinwandklamm_also-ausztriaban

Gerinctúra az Alacsony-Tátrában:
http://zirc.blog.hu/2016/09/19/magashegysegi_elmenyek_gerinctura_az_alacsony-tatraban

A Hargita-gerinctúra:
http://zirc.blog.hu/2016/08/10/magashegysegi_elmenyek_a_hargita-gerinctura

Tátra – a megunhatatlan (Lengyelország, Zakopane, Magas-(Lengyel-)Tátra):
http://zirc.blog.hu/2016/07/14/tatra_a_megunhatatlan_lengyelorszag_zakopane_magas-_lengyel-_tatra

A Gesäuse Nemzeti Park Stájerországban:
http://zirc.blog.hu/2015/05/22/magashegysegi_elmenyek_a_ges_use_nemzeti_park_stajerorszagban

Medvék és pásztorkutyák Erdélyben:
http://zirc.blog.hu/2014/11/23/magashegysegi_elmenyek_medvek_es_pasztorkutyak_erdelyben

A Maros és az Olt forrása Erdélyben:
http://zirc.blog.hu/2014/11/20/magashegysegi_elmenyek_a_maros-forras_es_az_olt-forras

A Hohe Wand Alsó- Ausztriában:
http://zirc.blog.hu/2014/11/04/magashegysegi_elmenyek_a_hohe_wand_also-ausztriaban

A Medve-szurdok és a Hochlantsch:
http://zirc.blog.hu/2013/10/14/magashegysegi_elmenyek_a_medve-szurdok_es_a_hochlantsch

A Magas-Tátra Szlovákiában:
http://zirc.blog.hu/2013/05/28/magashegysegi_elmenyek_tavaszveg_a_magas-tatraban

Szlovénia, a Triglav-csúcs:
http://zirc.blog.hu/2012/10/12/magashegysegi_kihivasok_szlovenia_teteje_a_triglav-csucs

A Lengyel-Tátra, Zakopane:
http://zirc.blog.hu/2011/11/17/holtszezon_a_siparadicsomban_zakopane

A Rax-Schneeberg Ausztriában:
http://zirc.blog.hu/2011/10/31/magashegysegi_elmenyek

Ezek a helyek a térképen:

VII.ZIRCATLON

2019. szeptember 21. (szombat), Alkotmány utcai sporttelep

7.30–8.30: Helyszíni regisztráció, rajtszámok kiadása

8.45: Megnyitó, technikai értekezlet

9.00–13.00: Futamok

14.00: Eredményhirdetés, díjátadás


Versenypálya: Futás: a salakos futópályán Kerékpározás: az Alkotmány utcában, a sporttelephez vezető bekötő út és a vízmű közötti lezárt szakaszon. Az óvodások a kerékpározást is a futópályán teljesítik.

Nevezés: díjtalan, regisztrációhoz kötött. Az előzetes regisztrációt szeptember 18-ig fogadjuk el. Regisztrálni a
zircduatlon@gmail.com
e-mail címen vagy az alábbi linken lehet https://docs.google.com/forms/d/1q13HiqOnYFvVKW5pU6g4u0_OEaqUrYxC0Q8DswF_umU/edit.
Az egyéni kategóriába jelentkezőknél kérjük megadni a nevet, születési évet, gyermekeknél a lakóhelyet (elég csak a település), váltócsapatoknál a kategóriát (céges / családi / gyermek), illetve a csapatnevet. A helyszíni nevezés 8.30-ig történik. Ezt követően nem áll módunkban elfogadni nevezést!
A verseny esőnapja: 2019. szeptember 28.

Díjazás: érem és oklevél, ovisoknak csoki, üdítő jutalom. A gyermekkategóriákban (Újonc „C”, „B”, „A”, Gyermek) külön értékeljük a helyi és nem helyi versenyzőket!

Megjegyzés a táblázathoz: a futásnál 1 kör 400 m, a kerékpározásnál 1 kör 2 km
Korcsoport Születési idő Táv Rajt
1. Futás Kerékpározás 2. Futás
Óvodás 2013-2015 200 m 400 m - 9:00
Újonc ,,C” 2011-2012 1 kör 1 kör - 9:15
Újonc ,,B” 2009-2010 1 kör 1 kör 1 kör 9:30
Újonc ,,A” 2007-2008 1 kör 2 kör 1 kör 9:30
Gyermek 2005-2006 2 kör 2 kör 2 kör 10:15
Serdülő 2003-2004 3 kör 3 kör 2 kör 10:15
Ifjúsági 2001-2002 4 kör 4 kör 3 kör 11:00
Felnőtt 2000-1979 5 kör 5 kör 3 kör 11:00
Senior ,,B” 1978-1964 5 kör 5 kör 3 kör 11:00
Senior ,,A” 1963-

3 kör 3 kör 3 kör 11:00
Váltócsapatok 5 kör 5 kör 3 kör 12:00

Családi Céges Gyermek

Váltóverseny: maximum 3 fős csapatok részvételével az alábbi kategóriákban

Családi: A csapatban minimum két generáció legyen, akik egyenes ágon rokonok egymással. Kötetlen, a csapat tagjai tetszőlegesen válthatják egymást a rajtszám átadásával a kijelölt váltózónában.
Gyermek: 14 éves korig, szintén kötetlen váltási móddal
Céges: cégek, üzemek, intézmények, szervezetek, szolgáltatók, baráti közösségek alkothatják. Kötött váltó, a csapat egyik tagjának kell teljesíteni az 1. futást, egy következőnek a kerékpározást, a harmadiknak pedig a 2. futást.

Bukósisak viselése kötelező, a versenyzőnek a rajtszám szerinti azonosíthatóságot biztosítania kell a futam alatt!

A verseny rendezője: Zirc Városi Önkormányzat, a lebonyolítás önkéntesek közreműködésével valósul meg.

A rendezvénnyel kapcsolatban további információ: Kelemen Gábor főszervező, 30/294-66-65, sport@zirc.hu


A rendezvényen mindenki a saját felelősségére vesz részt!

2019. szeptember 28-án szervezik a IV. Tapolcai Lada Találkozót, melyre a Lada Győr szervezésében Zircre tervezik az irányukból érkező ladások bevárását, hogy aztán konvojban haladhassanak tovább a rendezvényre.

A találkozót az állomás úton lévő Tesco parkolóba hirdették, reggel 7 órára.

forrás: Lada Győr

Egy lakóautónak ütközött egy kisbusz a 82-es főút 27-es kilométerszelvényénél, Zirc és Csesznek között szombaton késő este.

A kisbuszba beszorult egy ember, akit a zirci önkormányzati tűzoltók feszítővágóval szabadítottak ki – adja hírül a katasztrófavédelem.

A police.hu információi szerint összeütközött két gépkocsi a 82-es számú főút 27. kilométerszelvényében, Zirc és Csesznek között 2019. szeptember 7-én 21 óra 40 perckor. Az elsődleges információk szerint a baleset következtében hat személy megsérült.

A baleseti helyszínelés és a műszaki mentés idejére az érintett útszakaszon teljes pályás útlezárás volt érvényben, amit éjfél körül oldottak fel.

forrás: veol.hu

Az előző ciklushoz hasonlóan, most is fontosnak tartjuk, hogy Zirc lakossága hosszas keresgélés nélkül, egy helyen tudjon tájékozódni  azon képviselő- és polgármester jelöltek személyéről, akikre a szavazók 2019. október 13-án a város irányítását (vagyis helyi társadalmi szinten a saját sorsukat) bízzák.

Akik úgy gondolják, hogy a város vezetésében szeretnének képviselőként részt venni, azoknak legelőször a zirci (választójoggal rendelkező) lakosoktól be kell gyűjteniük 57 db ajánlást (ez a szavazásra jogosultak 1%-a). Ez azt jelenti, hogy legalább 57 főnek kell ajánlania az adott személyt arra, hogy mint képviselőre lehessen majd rá szavazni.

Aki a polgármesteri tisztséget szeretné ellátni, annak 169 zirci aláírásával kell igazolnia, hogy ajánlják a választhatóságra.(Ez a szavazásra jogosultak 3%-a).

Szeptember 9-ig (hétfő) lehet gyűjteni az ajánló aláírásokat - legkésőbb akkor derül majd ki, hogy a jelentkezők közül kiket ajánlottak a zirciek vezetőnek.

A képviselő - és a polgármester jelöltek bemutatkozásait

2019. szeptember 9-től folyamatosan töltjük fel erre az oldalra:

Kire szavazhatok Zircen? - 2019. október 13., Helyi önkormányzati választások

Itt pedig elolvashatjátok a polgármester-jelöltek programjait

Információk egy kupacon

Igyekszünk azokat a bemutatkozásokat feltenni, amelyeket a jelöltek írtak magukról, vagy amit a jelölő szervezetétől kapunk. Akinek ilyen nincs, vagy nem kíván bemutatkozni, annak a bemutatkozásához a neten talált információkat gyűjtjük össze (természetesen a forrás megjelölésével).

Addig is pár információi:

Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek.

 A képviselő-testület  a helyi önkormányzati autonómia népképviseleti szerve.

A képviselő testület tagjai:

- az önkormányzati képviselők : akiknek a település egészéért vállat felelősséggel kell képviselniük a választóik érdekeit.

- vezetőjük a polgármester.

Zircen

1 fő polgármestert

8 fő önkormányzati képviselőt
 lehet majd a jelöltek közül megválasztani

 A többség döntésének eredménye 5 évre szól.
A döntésünk meghatározza majd a helyi társadalom (város) működését,
ezáltal a mindennapi életünk minőségét is.

TUDTA?

- hogy akár Zircen is lehet olyan képviselő, vagy polgármester, aki nem is itt lakik?

Akár külföldi is lehet.

A helyben lakás nem feltétel.

Ha Ön elmegy szavazni, és valamelyik jelölt neve mellé behúzza az X-et, akkor ezzel felhatalmazza a jelöltet arra, hogy (ha bekerül a testületbe, akkor) 
Önt (is) képviselve döntsön az Önt (is) érintő közügyekben.

 Ha Ön nem megy el szavazni, akkor is hozzájárul a választások eredményéhez,

a "hallgatás beleegyezés" elve alapján azt a polgármester-és képviselő jelöltet támogatja, 
akit a többiek (szavazók) közül legtöbben akarnak .
(mondjuk azt, akit a szomszédja, vagy a másik utcában lakó ismeretlen ember akar) 

Miért van ez így?
Mert ha Ön tudja, hogy az nyer, aki több szavazatot kap,
akkor azt is tudja, hogy a le nem adott szavazatával 
a nyertest a győzelemhez segíti, a vesztest a vereségben.

Vagyis :
- a nyertes polgármester és a testület tagjainak megválasztását azzal segítette, hogy nem szavazott másra
-pedig megtehette volna
(Ha másikra szavazott volna, akkor talán nem ők nyernek)
- a vesztes polgármester- és képviselőjelöltek vereségét azzal segítette, hogy nem szavazott rájuk
- pedig megtehetted volna
(Ha rájuk szavazott volna, akkor talán nem vesztenek)

Íme egy grafikon a 2014. évi polgármester választás eredményéről.

Mindenki maga elemezheti, és találgathatja, hogy mi lett volna, ha a "nem szavazó" többség mégis elment volna szavazni.

 (2014. évben szavazásra jogosult 5830 fő, érvényesen szavazott 2380 fő, érvénytelenül szavazott 45 fő, nem szavazott 3405 fő - forrás: valasztas.hu)

GONDOLTA VOLNA?

Ha 2019-ben is (csak) annyian szavaznak érvényesen mint 2014-ben (2380 fő),

akkor a 2019-ben 4 fő polgármester jelölt (nem 2 fő) közül,

akár már 596 db szavazattal is lehet polgármester bármelyikükből.

Az 596 fő a lakosság 8,9%-a,
a szavazati joggal rendelkezők 10,6 %-a

 

(A 2019.évi választások kapcsán figyelembe vett lakosságszám 6724 fő, szavazati joggal rendelkezők száma 5621 fő - Forrás: zirc.hu)

 És íme egy másik grafikon a képviselők választásának 2014. évi eredményeiről
(nagyításhoz kattints a grafikonra)

(2014. évben szavazásra jogosultak száma: 5830 fő,  2390 fő szavazott érvényesen, 3404 fő nem szavazott, 36 fő érvénytelenül szavazott a képviselő jelöltekre - forrás: valasztas.hu)

Az eddigi választásokról, képviselőkről nagyon sok mindent megtudhat a HÁTRAARC sorozatunkból.

Zenés ébresztővel kezdődött reggel 8 órakor a Bányásznap Zircen.  A város több pontján ébresztette a Zirci Fúvószenekar a lakókat.

Fotó: Dr. Kotis Mihály, a rendezvényt szervező Öreg-Bakony Barátai Egyesület alelnöke 

További programok:

Kulturális műsor a Pintér-hegyi Parkerdő új létesítményében:

14:30 Térzene. Közreműködnek a Zirci Fúvósok, vezényel Karácson Zoltán.

15:30 Ugron Ákos Gábor,a Verga Zrt. vezérigazgatójának ünnepi beszéde, egyúttal az új rendezvénytér átadása.

- Bányászati szolgálati kitüntetések átadása.
- Ujvári Ivett és Ujvári Lehel ünnepi műsora
- Bányász hagyományőrző közösségek koszorúzása a bányász emlékhelynél.
- Ünnepély zárása. Bányász himnusz.
Konferál: Csaba Lilla

16:30 Bakonyi Bányász Kohász Erdész találkozó (Erdész himnusz, Vadász himnusz). Közreműködik a Zirci Alkalmi Dalárda (Vászon Sándor, Selmeci György, Tenk Krisztián, Móricz János, Ivanovics Imre)

16:45 Dunántúl Tánclépésekben (Dékmárné Forgács Zsuzsanna és Dékmár Gergő néptánc bemutatója.

17:00 Estebéd. A szervezők étellel kínálják az ünnepségen megjelenteket. Menü: babgulyás és vadpörkölt. A finom falatokhoz a zenét Tenk Mihály és Ivanovics Imre tangóharmonikások szolgáltatják.

17:30 Szívből-Szívesen, Örökzöld operett dallamok. Előadja Kádárné Hegedüs Veronika és Csizmadia Géza.

18:00 „Igazi RetróDisco” DJ: Tehel Károly. Slágerek a valamikori zirci zenekarok (Vénusz, Pax, Stop, Hétalvók, Medident) repertoárjából. A 70-es 80-as évek fénytechnikájával és a korabeli effektekkel.

Forrás: Móri Bornapok

Külüs Érintéssel Gyógyítás Gyógyító és Oktató Kft

Forrás: Ringl Krisztina

Forrás: https://vizitkartya.blogspot.com

Felébresztett Bagolyvár

-„Sikeres pályázatok, álmatlan éjszakák, feleségem végtelen türelme és néhány sorsszerű történés a saját múltamból… Ezek segítettek hozzá a hét éve megkezdett és talán soha véget nem érő kalandnak, amit mi zirci Bagolyvár-projektnekhívunk!” – emlékszik vissza a kezdetekre Márkus Gábor építész, miközben az őszi Bakony délutáni fényeit élvezzük a kertre néző teraszon.

A konyhából megérkezik a meleg túrós rétes, mely talán akkor is a ház specialitása lehetett, amikor az ezerkilencszázas években „Nagy vendéglő”néven működött a hely. Azokra az időkre élénken emlékezett Baba néni a harmadik szomszédból, hisz a tulajdonos saját nagyapja volt.

Ő, a kisváros későbbi könyvtárosa is szívből szurkolt az újkori renoválás sikerének, a hányattatott sorsú épület újjáélesztésének. De Gáborék akkurátus kutatómunkáját segítette Zirc jó néhány felelős honpolgára, a múzeum igazgatótól a helytörténészen át az éjszakás rendőrökig, utóbbiak az építőanyagokat őrizve. Az előkerült muzeális iratokból és fotográfiákból lassan kirajzolódott maga a történelem… Amit hol aktívan szolgált, hol csendben túlélt a ház, melyet 1723-ban a heinrichaui ciszterci apátság építtetett. 1726-tól 33-ig innen irányították az új monostor és templom felépítését.

A rendházból lett „Barokk fogadónak”, majd „Öreg kocsmának” nevezett épület utcai homlokzatát szimmetrikusan két boltíves kapu vette közre. Ezek a lovas kocsik ki-behajtására szolgáltak, hisz itt pihentek meg a Bakonyon áthaladó fuvarosok és utazók, akik állataikat az istállóba köthették, a szállítmány fedél alatt maradt, míg ők kosztot és kvártélyt kaptak. Egészen 1946-ig, az államosításig tartott ez a békebeli funkció, melynek hangulatát és az épület elveszített jellegét kívánta visszaállítani Gábor és tervező-kivitelező csapata. Talán a műgyűjtő nagyapa szellemi hagyatékából, a piarista iskolai évek emlékéből, vagy az értékmentő szakmai elhivatottságból lett „szívbéli ügy” a tervezőasztalon heverő vázlatokból. Majd amikor Orsi, a feleség számára is kiderült, hogy az újabb megbízás nem más, mint a saját bagolyváruk (a fogadó népies „zirci neve”), felgyorsultak az események…

Az első kapavágás után öt évvel, a modernkori sietős fuvarosokat és átutazókat ismét megállásra csábítja az impozáns épület. Mely az ország egyetlen, korhű módon újjáépített - és díjazott - barokk tetőterével, az idén elnyert „Baumit: év műemlék homlokzata” díjjal, a példásan restaurált boltíves iker-kapuival újra emblematikus dísze a városnak.

Odabent, az ódon gerendákból ácsolt asztalok mellett illatos kemencés étkek várnak, saját fűszerkertből ízesítve. Hozzá az italok a kerti gyümölcsökből készülnek, ahogy az összes alapanyag is helyi termelőktől érkezik. Nehéz innen továbbállni… így a legtöbb vendég éjszakára is itt marad a nyáron is üdítően hűvös tájban. 

Van, aki sátorhelyet néz a szépen ápolt kertben és van, aki az autentikus mongol jurtákat választja… Ezt a szállást főleg a kiránduló gyerekcsoportok kedvelik, míg a kényelmes felnőttek az egykori melléképületből varázsolt vendégszobákban laknak, rusztikus kőfalak és antik bútorok között. Majd napközben a fedett közösségi tereket, a játszóvárat, a ligetes kertet és a szintén díjnyertes modern fürdőházat járják körül, melynek látszóbeton elemeit és dombor-díszeit egyedileg zsaluzták-öntötték, Gábor és építésztársa, Remport-Sas Csilla tervei szerint.

 – „Ilyen az, amikor kihívást keres a játékos építész…”- jegyzi meg halkan Orsi, az öt gyermekes feleség, civilben angoltanár és minden ötletben tettestárs. Majd közösen megnézzük az új fűszerszárító terveit.

Október-novemberi Vizitkártya cikkem a Széplak magazinban olvasható:

TOVÁBBI FOTÓKAT A FORRÁS HELYÉN TALÁLSZ: https://vizitkartya.blogspot.com

Hely: www.bagolyvarfogado.hu   

építészet: www.mgepitesz.hu

infók: www.zirc.hu

homlokzat: www.baumit.hu        

Ötödik alkalommal került megrendezésre a Bakonyi Vágta, a Nemzeti Vágta Zirc-Tündérmajori előfutama.

 Lovas-, színpadi- és  interaktív lehetőségeket kínáló programon lehettek szemtanúi a megjelentek annak a megmérettetésnek, melyen eldőlt, hogy kik indulhatnak Budapesten, a 2019. évi Nemzeti Vágtán.

Nevezett települések:

Bakonybél, Balatonalmádi, Csesznek, Csetény, Csót, Fenyőfő, Kisnémedi, Litér, Székelykeresztúr, Zirc

A Bakonyi Vágtán első és második helyezést elért Zirc és Csetény mellett „szabad kártyával” Porva is indíthat lovast két hónap múlva a Hősök terén.

A kocsitoló versenyen Zirc nyert, jogot szerezve ezzel a fővárosban való indulásra. 

A kishuszárok versenyében Galgovits Réka szerezte meg a továbbjutást jelentő első helyezést, Velion Aronia nevű pónijával Dunaharaszti települését képviselték.

Somogyi József (zirci lovas) Kaposvár színeiben indult, ő a Kaposi Vágtán elért első helyével nyert jogot a budapesti indulásra.

Nemzeti Vágta:
2019. október 19-20., Budapest, Hősök tere

Fotón a Kaposi Vágta díjkiosztója - piros mezben a győztes, Somogyi József

forrás:
vagta.hu
kapos.hu

Szurgyi Zsuzsanna 1976-ban a Bakonyi Természettudományi Múzeumban kezdett el dolgozni és onnan is ment nyugdíjba 2017-ben. Az intézményben eltöltött negyven év során volt botanikai preparátor, könyvtáros, népművelő és a gerinces gyűjtemény kezelője.

Folyamatosan képezte magát, megszerezte a népi játszóházi foglalkoztatás-vezető, a gyékény-, szalma-, csuhé tárgykészítő, a „Népi játék és kismesterségek oktatója” szakképesítést.

Szurgyi Zsuzsanna a 2019. évben kapott Pro Urbe Emlékéremmel és az oklevéllel

 népi kézművesség iránti érdeklődése és a gyerekek iránti szeretete indította el a népi játék és kismesterségek megtanulásának útján. Az erdei iskolákban gyakran és szívesen kamatoztatta oktatói végzettségét, lelkesen tartotta a kézműves foglalkozásokat. Felismerte, hogy a gyerekek kreatív fejlesztése az élet minden területén hatalmas pozitív változást hoz létre bennük. A kézművességet olyan lehetőségnek tartja, amellyel nemcsak nagyszüleink játékait vagy használati tárgyakat, akár dísztárgyakat készíthetünk, hanem készséget, kreativitást, logikus gondolkodást, finom motorikus mozgást is fejleszthetünk.

Korán felismerte, hogy a kézművesség, mint gazdasági és kulturális tevékenység közösség- és személyiségformáló, identitásalakító erő. Kitűnő lehetőségeket kínál a helyi közösségek aktivitásának fokozására, a népi kézművesség szakágainak felelevenítésére, a sajátos helyi hagyományok fellelhetőségére. A népi kézművesség szerepe jelentős a vidéki térségek turizmusában, a települések arculatának megmutatásában. Kézműves tárgyainak motívum és formakincse tájspecifikus, természetes anyagok felhasználásával készülnek.

Számtalanszor sikerült lokális tudásával a Bakony és benne kiemelten szülőhelye, Zirc egyedi arcát be- és megmutatni, alkotásaival különlegessé, vonzóvá tenni. Példás viselkedésével, követendő iránymutatásával, kreatív és hagyományőrző tárgyi szellemiségével kápráztatta el a látogatókat több nagyszabású turisztikai rendezvényen, hozzájárulva a sikeres megjelenéshez.

Anyaintézményében, a múzeumi munkás évek alatt is oszlopos tagja volt azoknak a megjelenéseknek, programoknak, amelyek a Bakonyi Természettudományi Múzeum népszerűsítését segítették elő, presztízsét növelték, ezáltal pedig Zirc hírnevét is öregbítették. A minőségi, tudományos és esztétikai élményt egyaránt nyújtó és az ismerettermesztést szolgáló állandó és időszaki kiállítások létrehozásában, kivitelezésében – legyen az helyi vagy vidéki helyszín – mindig közreműködött, szalmafonásaiból önálló tárlata is nyílt.

Szinte nem volt olyan zirci nagyrendezvény, amelyen ne vett volna részt valamilyen módon: legyen az díszlet, dekoráció, kellékek készítése, kézműveskedés, gyermekek és felnőttek animálása – színvonalas, értékteremtő munkájára mindig lehetett számítani.

Az évek során számos kézműves technikát elsajátított. Iskolai, tanfolyami képzés által vagy éppen autodidakta módon gyarapítja tudását, bővíti ismereteit, nyitott az újdonságokra. Kedvencei közé tartozik a szalmafonás, a csuhézás, a bőrdíszműves tárgyak készítése, illetve legújabb favoritja a filcből készült apró csodák megalkotása.

Forrás: Zirc.hu

Encz Ilona a munkában töltött éveit bérelszámolóként, majd munkaügyi előadóként kezdte. 1986-ban találta meg azt a hivatását, ami által kiteljesedhetett: a zirci Városi Művelődési Központ munkatársa lett. Szakmai tudását folyamatosan fejlesztette és gyarapította; népművelői tanfolyamot, újságírói stúdiót végzett, művelődésszervező diplomát szerzett, részt vett a legelső hazai ifjúsági referensi képzésen, kulturális menedzser szakképesítésre tett szert.

Közösségteremtő munkája minden generációra kiterjedt: foglalkozott a gyerekek, fiatalok, családok értékteremtő szabadidős programjainak szervezésével, támogatta új közösségek létrejöttét, szoros kapcsolatot ápolt a helyi civil szervezetekkel. Részt vett a városi kábeltelevízió-hálózat kiépítésének koordinálásában, térségi kulturális együttműködéseket kezdeményezett.

Encz Ilona a Pro Urbe Emlékéremmel és az oklevéllel. 

1998. január 1-től a Polgármesteri Hivatalban látta el az ifjúsági és civil kapcsolatok referense feladatkört. Elsődleges céljai között szerepelt, hogy segítse a fiatalok közösségi-közéleti szerepvállalásait. Kezdeményezésével alakult meg a „Zirc Városi Ifjúsági Fórum” és az Ifjúsági Önkormányzat, mint a diákok érdekképviseleti-érdekérvényesítő fóruma, valamint a „Zirci Zabhegyező Gyermekanimátorok” csapata. Az ifjúsági szervezetek bevonásával, együttműködésével koordinálta a város gyermek- és ifjúsági szabadidős programjait.

Egyik kezdeményezője és gondozója volt a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj-pályázati rendszernek, Zirc Város Középiskolai Tanulmányi Ösztöndíj-pályázatának és a helyi civil közösségeket támogató önkormányzati pályázati rendszernek. „Az Ifjúságért” Önkormányzati Szövetség több munkacsoportjában dolgozott országos választmányi tagjaként. A Zirci Civil Kerekasztal létrejöttében és munkájában is részt vett.

Az erdélyi Barót és a németországi Pohlheimmel való együttműködések koordinálása és találkozók szervezése mellett aktívan közreműködött a finnországi Nivala várossal kötött testvérvárosi szerződés létrejöttében. Ifjúsági szervezetekkel ápolt nemzetközi kapcsolatai révén több száz zirci fiatal jutott el Európa különböző országaiba és a tengerentúlra.

Munkáját a kétezres évek elejétől az „MHSZ-épületben”, mai Művelődési Házban látta el. Kiemelkedő eredményeket ért el az ifjúsági és közösségi tér folyamatos fejlesztésében, és az ott folyó közösségépítő munkában, a kezdeményezésére létrejött ifjúsági szervezetek aktív közreműködésével. Köztisztviselői munkaköre ekkor már kiegészült az oktatás-közművelődési területek önkormányzati feladatainak ellátásával.

Közreműködésével valósult meg az első televízió-műsor Zircen, és a mai napig folyamatosan részt vesz az adás elkészítésében. A Zirc és Vidéke független közéleti lap 1991-es újraindítása után önkéntes szerkesztőségi munkatárs volt, később a „Zirc Kultúrájáért” Közhasznú Alapítvány elnökeként a működtetéssel kapcsolatos valamennyi feladatot ellátta. Egyik alapítója és elnöke „A BULI’91” alapítványnak, mely az 1991–2015. között megrendezett Pro Urbe-díjas „ZIRCI BULI” – a család és barátság fesztiválja elnevezésű rendezvényt szervezte. A „magyar Woodstock” néven is emlegetett kétnapos, közel húszezres látogatottságú fesztivál a Bakony és a régió turisztikai kínálatának országosan is egyedi színfoltjaként vált ismertté.

Az „A BAKONYÉRT Helyi Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület 2007. évi alapításának egyik koordinálója, a kezdetektől elnökségi tagja, közreműködött a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia elkészítésében is. A Bakonyi Finnbarátok Köre Egyesületnek alapító tagja, az Erdélyi Baráti Kör Egyesületnek rendes tagja. 2012-től 2019-ig a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB intézményi egységvezetője volt.

Forrás: zirc.hu

Szűcs István Miklós tagja kilenc művészeti társaságnak, többek között a Magyar Művészeti Akadémia művészetelméleti tagozatának. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagjává 2018-ban választották. 1987-től Veszprém megye vezető szaktanácsadója, 1995-től országos közoktatási szakértő, 2004-től művészeti szakértő.

A budapesti születésű művész, pedagógus 1971-ben érkezett Zircre, majd meg is festette ennek élményeit és elkészítette grafikáit, a „Zirci történelem I-IV” sorozatát. Ebből a „III. Béla Zircen” című műve a Veszprém megyei Őszi Tárlaton és a szekszárdi IX. Országos Képzőművészeti Kiállításon nagy sikerrel szerepelt. Elkészült a bakonyi eredetmondák sorozatának első darabja, a „Lókút” című alkotása is, melyet 1976-ban állítottak ki Budapesten.

Szűcs István Miklós a díszpolgári címhez járó oklevéllel és emlékplakettel. 

Műveiben döntőek a figuratív feldolgozások. Tervezőgrafikai vállalásaiban illusztrációkat rajzolt és metszett linóba. Rajzai, grafikái nagy számban jelentek meg napilapokban és a Megyei Pedagógiai Híradóban. Több településcímer, intézményjelvény és rendezvényembléma készítésével bízták meg. Madártávlati képet rajzolt és várrekonstrukciót festett „Csesznek anno” címmel a vár korhű rekonstrukciós terveihez. 2008-ban helyezték el Téten, a Római Katolikus Egyház Szentháromság templomának szentélyében a „Rózsalugasban ülő Madonna” című olajképét. 1994 őszén megszervezte Bakonybél szentkútjának képzőművészeti felújítását és gyarapítását. Filozófiai, művészetelméleti, művészetpedagógiai kutatásokat, elméletigényes gyakorlatokat folytatott.

Cikkeinek, írásbeli tanulmányainak száma meghaladja a százötvenet, melyek országos, megyei napi- és szaklapokban jelentek meg. Szerkesztőként dolgozott a „Vizuális Kultúra” Veszprém megyei pedagógiai és diákantológiai kiadványoknál. Számos művészeti szakmai társaság tagja. Barátai „tudós-művészként” tekintettek rá, főként, hogy ifj. Josef Winterhaldernek a művészettörténetben eddig ismeretlen, világviszonylatban is kiemelkedő zirci alkotásait bemutató, jelentős könyveit megírta. Munkásságát tíz megjelentetett könyv, számos tankönyv, jegyzet, közel harminc kiállítás és szakmai elismerés fémjelzi.

1971-ben Zircen, a tanügyi reformokat támogató Reguly Antal Általános Iskola magyar-rajz tanára lett. Veszprém megye első rajz-szaktantermét alakította ki maga tervezte és készítette bútorokból. Szakkört is szervezett. Pályája első négyévi teljesítménye alapján a megye általános iskoláinak és középiskoláinak szakfelügyelőjévé nevezték ki. Kezdetben óraadója, majd 1986-tól főállású művészetpedagógusa és magyartanára a zirci III. Béla Gimnáziumnak.

Tervezésével és vezetésével az országban is páratlan galériás műtermet alakítottak ki a gimnáziumban. Szaktárgyi eredményei és vezető szakfelügyelői tevékenysége, tantervi közreműködése alapján 1990-től speciális tantervű rajz tagozat indítását engedélyezte a szakminisztérium a III. Béla Gimnáziumban, „Vizuális nyelv és művészet” néven. Ennek megyei beiskolázású indításával megmentette a felszámolástól a létszámhiánnyal küszködő intézményt. Az általa sikerre vitt gimnáziumi tagozatból 2001-ben jöhetett létre Veszprém megye első képzőművészeti szakközépiskolája, melyet az egész dunántúli régióban ismertté és választhatóvá tett, mint művészeti vezető. Vezetésével a 2002–2006-ig tartó időszakban az ország több mint száz vegyes típusú iskolájából a harmadik legeredményesebb, legjobban szervezett OKJ-s intézménnyé vált a III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola.

A vizuális művészetpedagógia intézményeiben 1975-től külső és belső munkatársként a reformpedagógián dolgozott. A dunántúli régió vizsgaközpontjaiban emelt szintű érettségiztető tanárként vállalt feladatokat. Közel húsz évig a művészettörténet Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny bírálóbizottsági tagjaként működött közre. 1973 és 1990 között a zirci Művelődési Központ Képzőművész Körét vezette. Indítványozta a „Zirci Alkotók Triennáléját”, alapítója a „Zirci Galériának”. A Bakonyi Finnbarátok Köre Egyesület szervezésében évente több alkalommal tart művészeti témájú előadásokat nagy sikerrel.

Forrás: zirc.hu

KÖZLEMÉNY
Erdőlátogatás korlátozásáról

Felhívjuk a figyelmet, hogy a VERGA Zrt. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontja alapján 

2019. szeptember 1.

és

2019. október 15. között

délután 16:00 óra után és reggel 9:00 óra előtti időszakra

vonatkozóan erdőlátogatási korlátozást vezet be a mellékelt térképen látható területen.

A VERGA Zrt. kéri, hogy a korlátozással jelzett időszakban az erdőben ne tartózkodjanak!

A tilalmi időszakban a területen nagyvad vadászat folyik, amely az erdő látogatóinak életét, testi épségét veszélyezteti.

Zirci Közös Önkormányzati Hivatal
JEGYZŐJE

forrás: zirc.hu

Forrás: Pepe Cukrászda

A közösségi oldalán köszönt el vendégeitől a Hopeko Kisvendéglő. 

Bezárt.

Végleg lezárult�
Az utolsó hordó is kiürült
Köszönünk mindent Drága Vendégeink☹️

forrás: énykk

AZ IGAZI VERSENYTÁNCOSOK NYÁRON SEM PIHENNEK

A Ritmus Tánc- és Mozgásművészeti Egyesület idén is megszervezte edzőtáborát. Több turnusban várták a gyerekeket a versenyszezonra való felkészülés jegyében.

Már a sikeres évadzáró gálaműsort követően sor került egy akrobatika táborra Horváth Péter vezetésével, majd az egészen kicsiknek Mrázik Mira és Szilizlicsenkó Erzsébet segédoktatók állítottak össze egyhetes programot. Ők most is segítik az edzésmunkát, illetve hétfőnként akrobatika órákat tartott Horváth Péter – tudjuk meg Finta Dóra koreográfus, vezető táncpedagógustól, aki a szezonzárásra is visszatekint: tanítványaik kimagasló eredményeket értek el Balatonfüreden, a Magyar Látványtánc és Sportszövetség Európa-bajnokságán.

Mint mondja,nagyon sokat dolgoztak azért a gyerekek, hogy oda eljussanak és meg is állják a helyüket. A gálaműsort pedig az évad „csúcspontjának” nevezi, hiszen a tavalyihoz képest idén már két gálán mutathatták meg a versenytáncosok a tudásukat a nagyközönség előtt.

Az augusztusi tábor már inkább a versenyszezonra való felkészülés jegyében szerveződött meg. Korcsoportokra bontották a gyerekeket, ahogy a következő évadban fognak majd táncolni, és ennek megfelelően készülnek az új koreográfiákkal. Az első turnusban a mini és a junior korcsoport képviseltette magát – azaz a legkisebbek és a legnagyobbak –, a másodikban, ezen a héten pedig a gyermek korosztállyal foglalkoznak. A táborba elsősorban azokat a gyerekeket várták, akik oszlopos tagjai az egyesületnek, de Finta Dóra hangsúlyozza, hogy az ajtajuk nyitva állt mindenki előtt, s vannak is, akik újonnan csatlakoztak. Közel ötven fiatallal foglalkoznak a tábor heteiben, a helyiek mellett a környékből is érkeztek gyerekek.

Az edzésmunkához a helyet a Vincze Judo Club Zirc biztosítja, a foglalkozások az áruházi dojóban zajlanak, amiért a Ritmus csapata ezúton is köszönetét fejezi ki a klubnak.

A tábor a kőkemény edzésmunkáról szól, csak étkezési és frissítő szünetet tartanak. Reggel nyolc órától délután négyig zajlik a napi program. Egyórás bemelegítéssel kezdenek, mindig másfajta mozgásformákkal indítva a napot. A vezető táncpedagógus rövidebb mozgásanyagokat állít össze a tanítványoknak, ezeket gyakorolják a nap további részében.

gy labda huppan a kék-sárga szőnyegre, de nem focimeccs kezdődik, hanem az egyik új koreográfiát gyakorolják a lányok. A gálaműsoron nagy sikert arató „pókos tánccal” is behálózzák a termet, és bár most nincs akkora közönségük, ugyanolyan elszántsággal hajtják végre a jól megtanult gyakorlatokat, mintha a színpadi fények pompájában tennék mindezt.

Amikor a lányokat arról kérdezzük, hogy mi tetszik nekik a legjobban a táborban, a „minden” szócska kerül elő többnyire, és azt mondják, örülnek, hogy együtt lehetnek.

Igazán összetartó csapat az, akiknek a vakáció sem telik el egymás nélkül, és a szabadidőben is együtt, közös célért dolgoznak, hogy aztán a szakmai zsűri és a nagyközönség elé vigyék alkotásaikat.

Kelemen Gábor

zirc.hu

Tegnap, augusztus 12-én, hétfőn este a következő jelentést adta ki a rendőrség:

"TELJES PÁLYÁS ÚTLEZÁRÁS A 82-ES SZÁMÚ FŐÚTON 
 
2019. 08. 12., h - 19:52

Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság

Személyi sérüléses baleset történt Gyulafirátót és Eplény között.
Eddig tisztázatlan körülmények között összeütközött négy személygépkocsi a 82-es számú főút 10. kilométerszelvényében, Gyulafirátót és Eplény között 2019. augusztus 12-én 19 óra 36 perckor. Az elsődleges információk szerint a baleset következtében négy személy megsérült. A baleset helyszínelése és a műszaki mentés idejére az érintett útszakaszon teljes pályás útlezárás van érvényben, terelés nem lehetséges.

Kérjük az arra közlekedők türelmét és fokozott figyelmét."

A baleset az eplényi vasútállomás és a gyulafirátóti vasúti átjáró közötti szakaszon történt, amelyet a cseszneki szerpentin, illetve a Kardosrét-Gézaháza közötti szakasz után nyugodtan nevezhetünk a 82-es harmadik halálszakaszának (itt, itt, itt, itt, itt, és így tovább...).

A Zircről Veszprémbe tartó háromnegyed nyolcas busz néhány perccel nyolc óra után futott bele a balesetnél veszteglő hosszú sorba.

Az elöl várakozó személygépkocsik közül egyre többen fordultak vissza Eplény felé. Amikor aztán egy rendőr végigsétált a várakozó sor mentén, és közölte, hogy még legalább két óra, amíg megindulhat a forgalom, gyakorlatilag az összes személygépkocsi visszafordult, csak a kamionok és a buszok maradtak, mert nem volt hol megfordulniuk. Hogy a külföldiek hogyan találták meg az alternatívaként javasolt Lókút-Hárskút kerülőutat, talány.

A Veszprém irányából érkező forgalmat elég hamar megállították - utasinfó alapján valahol a Tesco környékén -, azonban Eplény felől folyamatosan érkeztek újabb járművek.

A mentési munkák nagy részét a zirci önkéntes tűzoltók végezték, és az utolsó összetört személykocsik trélerre rakását és az úttest feltakarítását követően a forgalom végül egy sávon öt perccel tíz óra előtt indult meg. Először a Veszprém felől érkezőket engedték el, ami a szembeforgalomnak újabb jó tíz perces várakozást jelentett.

Hogy az éjszakás műszakba utazóknak, illetve a délutánosból hazatérőknek mit jelentett ez az úteltárás, el tudjuk képzelni.

"MEGSZŰNT AZ ÚTLEZÁRÁS GYULAFIRÁTÓT ÉS EPLÉNY KÖZÖTT 
    
2019. 08. 12., h - 22:37

Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság

Befejezték a közlekedési baleset helyszínelését és a műszaki mentést a 82-es számú főúton.
Ahogy azt korábban közöltük, eddig tisztázatlan körülmények között összeütközött négy személygépkocsi a 82-es számú főút 10. kilométerszelvényében, Gyulafirátót és Eplény között 2019. augusztus 12-én 19 óra 36 perckor. A baleset következtében öt személy megsérült.

A baleset helyszínelése és a műszaki mentés véget ért, a főúton a forgalom megindult."

Nem kellene végre leporolni a 82-es új nyomvonalára kidolgozott tervek valamelyikét, beleértve a Gyulafirátótot-Kádártát kikerülő szakaszt és bekötést a régen készen álló litéri körforgalom-csonkba, az eplényi és zirci elkerülőt, a cseszneki szerpentin kiváltását?

Koós Gábor

FRISSÍTÉS 2019. 08.02.

Tisztelt Látogatók, Érdeklődők!

A 21. Bakonyi Betyárnapok pénteki programjai a várhatóan tartós eső miatt elmaradnak - szíves megértésüket kérjük!

Bízunk benne, hogy a szombati programokat zavartalanul megtarthatjuk, szeretettel várjuk Önöket a Bakony fővárosába!

Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB

Forrás: betyarnapok.hu

Forrás: zirc.hu

Betyárnapok programja:

XXI. Bakonyi Betyárnapok - 2019.augusztus 2-3., Zirc