"A Balánbánya fölött élő Tarkő nevű tündérnek volt két szép lánya, az egyiket Marosnak a másikat Oltnak hívták. A két lány örökösen vitatkozott, ezzel is növelve édesanyjuk bánatát. Tarkő férje után epekedett, akit a tündérkirály a Fekete-tenger partjához űzött. A két lány egyszer felajánlotta édesanyjuknak, hogy megkeresik édesapjukat. A tündér folyóvá változtatta őket, s szigorúan meghagyta nekik, hogy mindig együtt haladjanak. A civakodó testvérek azonban megint nem tudtak megegyezni, és külön utakon indultak el. Maros szép csendesen átfolydogált a mezőkön, réteken, míg a Dunába nem ért. Olt átvágtatott a hegyeken, de mire a Vöröstoronyi-szoroshoz ért, igencsak elfáradt. A végkimerülés határán egyszer csak meghallotta testvére, Maros hangját. Boldogan ölelkeztek össze a Duna habjaival. Ahol a Duna beömlik a Fekete-tengerbe, meglátták édesapjukat, de mire megszólították volna, örökre elnyelték őket a tenger hullámai."

(Maros és Olt legendája számtalan helyen elolvasható, meghallgatható: itt, itt, itt, stb.)

A Székelyföldre először látogatók a kötelező látványosságokat, emlékhelyeket keresik fel: Csíksomlyó, Madéfalva, Gyilkos-tó/Békás-szoros, Gyimesbükk/az ezeréves határ, a Szent Anna-tó/Mohos-láp, Parajd, Korond, Farkaslaka, Szejkefürdő, stb.Még a sokadik látogatásra is bőven jut a történelmi, építészeti, népművészeti látványosságokból. A turistáknak egyelőre még elég kicsi, de örvendetesen növekvő tábora utazik csak oda-vissza vagy kétezer kilométert azért, hogy a szinte megszámlálhatatlan, páratlanul szép természeti értékben örömét lelje.

A földrajzilag egymástól szinte karnyújtásnyira eredő, de nagyon különböző utat bejáró, a történelmi Magyarország és Havasalföld történelmében, gazdaságában nagy jelentőségű két testvérfolyó, a Maros és az Olt különlegességét a nevükhöz fűződő legenda adja. A két forrás felfűzhető akár egyetlen egynapos gyalogtúrára Marosfőtől Gyergyószentmiklósig. Mi most olyan útvonalakat ajánlunk, amelyek a legközelebbi településről indulnak és oda is térnek vissza, így két, kényelmesebb túraprogram kerekíthető ki a nevezetes források felfedezéséből.

A Maros-forrás

Az erdélyi körutazások programjában gyakran olvashatjuk: "Marosfő, Maros-forrás". Marosfőn, a Gyergyói és a Csíki medencét elválasztó hágón fekvő klimatikus üdülőhely központjában a Mókus bisztró parkolójából néhány perces sétával érhető el a Mária-, vagy más néven turisztikai Maros-forrás. Ez az, amely az utazási programok egyik könnyen elérhető, kötelező eleme.

A turisztikai Maros-forrás. Ennek vize kb. 3 km-rel nyugatabbra találkozik a Fekete-Rez oldalán lecsorgó, a földrajzi Maros-forrásból fakadó patak vizével.

Néhány Erdély-járó váltig ragaszkodik ahhoz, hogy ez az "igazi". A vita azonban már - legalább is a szakemberek körében - eldőlt: ami lent van, az a turisztikai, ami fent, az a földrajzi.

A földrajzi Maros-forráshoz vezető jelzett túraútvonalakon a vasútállomástól célszerű indulni, még ha a jelzéseket esetleg máshol is látjuk. Két jelzett útvonal vezet fel: egy kék ponttal jelzett körtúra a vasútállomás-Pombükk-Fekete-Rez-vasútállomás útvonalon, valamint egy piros kereszt, amely a Gréces-tetőről érkezik a vasútállomásra, itt összetalálkozik a kék ponttal, és a Fekete-Rez csúcsáig együtt haladnak. Itt a piros kereszt elmegy tovább a Sipos-kő - Kovácspéter (Olt-forrás) felé, mi a kék ponton haladunk tovább, immár lefelé kb. 350 métert a Maros-forrás pihenőig, ahonnan kb. 250 m-es kitérő maga a forrás. (Felhívjuk a figyelmet, hogy a Marosfő és a Fekete-Rez közötti jelzett útszakaszok e bejegyzés készítésének időpontjában még egyetlen, általunk látott online térképen sincsenek feltüntetve, és pl. a marosfői turisztikai információs iroda falára kifüggesztett turisztikai térképek sem mutatják. A Dimap kiadó Gyergyói havasok és Hagymás hegység térképét nem ismerjük, ott lehet, hogy jelezve van. Reméljük, hogy a felmérésünk legalább a Közép-európai online turisztikai térképre hamarosan felkerül.) 

De akárhonnan is közelítjük meg: egy nagyon kellemesen fárasztó túraélményben lesz részünk, igen jóízűen fogyasztjuk majd el az áfonyást és a sört a kocsmában, utána a vacsorát a Mókusban vagy a szállásunkon!

Igen melegen tudjuk ajánlani, hogy a Maros-forráshoz a kék pont-piros kereszt közös jelzésen induljunk el a vasútállomástól, majd a Fekete-Rez csúcsán, ahol a piros kereszt jobbra letér, folytassuk utunkat balra a kék ponton a Maros-forrás pihenőig. A visszatérést is ezen az útvonalon javasoljuk, kivéve, ha nagyon kalandkedvelők vagyunk: ez utóbbi esetben kövessük a kék pontot hegynek lefelé.

A vasútállomástól a kék pont-piros kereszt jelzésen jobbra indulva a Fekete-Rez csúcsa kb. 5,5 km, innen lefelé a Maros-forrás kb. 600 m. Az útvonal igen jól, (2014. októberében) frissnek tűnő jelzésekkel jelzett, azonban korlátozott látási viszonyok között (köd) figyelni kell, mert az útvonal jelentős része ligetes-legelős részen vezet, ahol a jelzések a az útvonaltól távol álló fákra vannak festve. A csúcstól a forrásig már erdőben vezet a jelzett útvonal, ahol nem lehet eltévedni. A szintemelkedés több mint 600 méter, és érdemes komolyan venni a táblákat, hogy pihenőkkel együtt legalább 3-3,5 óra kell hozzá. Lefelé persze már könnyebben megy majd.

A marosfői vasútállomás. Jöttünk ide már autóval és vonattal is. Érdemes a túrára innen indulnunk, jobbra mellette ABC-kocsma, barátságos árakkal. 

Azért javasoljuk ezt az utat oda és vissza is, mert összehasonlíthatalanul szebb kilátást kínál a Nagyhagymás hegység és Marosfő felé, mint a kék pont körút Pombükk felé vezető, visszatérő ágán. A kék pont visszatérő ágán 2014. októberében olyan szakaszt is találtunk, amelyen közel másfél órát bóklásztunk a ködben, amíg megtaláltuk a folytatást.

A székelyföldi turistaútvonalaknál fel kell arra készülnünk, hogy akár évtizedekkel ezelőtt kihelyezett jelzések, táblák adnak hasznos, vagy akár már régen nem aktuális, esetenként félrevezető útmutatásokat. Marosfő környékén is számos ilyennel találkozhatunk. Érdemes tehát a viszonylag legújabb felmérésekre, internetes térképekre (http://openmaps.eu/), műholdas adatokra (GPS) támaszkodni.

Az 1100 m-en lévő pihenő a ködben,

ahol az asztal felirata: "Itt járt Gyürkei Berecki Vince 2014 IV hó 20án Marosfői tehén pásztor"

A 2014-es utunk felfelé nagyrészt ködben telt, ezért most egy kilenc évvel ezelőtti, sikertelen Maros-forrás-felderítő túránk képeivel mutatjuk meg, milyen látványokban van része a túrázónak.

Legelöl a szűz hóban az úttörő, a hátul ballagó hótaposó az azóta közülünk eltávozott Erdély-utazó barátunk, Pucsek Jani. Akkor a cél előtt néhány száz méterrel adtuk fel és fordultunk vissza.

Alattunk Marosfő és a hágó túloldalán emelkedő Gréces-tető

Szemben a Nagyhagymás-hegység

A távolban a Naskalat 

A hágóról lefelé a Csíki-medencébe érkezünk 

Az ott egészen hátul pedig a Hargita

Visszatérve 2014-hez:

Akármi van, a Fekete-Rez csúcsáig tartsuk magunkat a kék pont-piros kereszt jelzésekhez!

A felfelé (és lefelé) úton ilyen, más helyeken még nem látott figyelmeztetéssel találkozunk: puszta következik juhokkal, kutyákkal. Érdemes nagyon komolyan venni, lélekben és eszközökkel is felkészülni rá. Az erdélyi pásztorkutyákkal és medvékkel magashegységi élmény-sorozatunk következő részében foglalkozunk.

Már közel a Fekete-Rez csúcsa, csak még nem így érezzük

Na, itt van végre!

Ez a tábla az igazolás, hogy feljutottunk. Innen már szinte csak pár lépés a Maros-forrás pihenője.

Ez a Maros-forrás pihenőjének a táblarengetege. Innen azonban még kb. 250 méter kitérő lefelé a forrásig.

Ez a Maros földrajzi forrása

Innen csordogál ki a Maros a hegyből

Ez a tábla felette hibás, de évek (évtizedek?) óta jól megvan. Mi 1505 métert mértünk nagyon rossz vételi viszonyok között, a hihető az 1480 körüli érték.

Hogyan jutunk oda:

Ha egyenesen Marosfőre akarunk jutni, akkor autóval az észak-erdélyi, közismert Kolozsvár (illetve az elkerülő A3 autópálya Gyalu-Aranyosgyéres között)-Nyárádtő-Ákosfalva-Balavásár útvonalat választjuk, majd Balavásárnál elmegyünk balra Szováta felé, onnan Székelyudvarhely irányába, és Parajdnál balra lekanyarodunk Gyergyószentmiklós felé a Bucsin-tetőn keresztül. Gyergyószentmiklóson Csíkszereda felé fordulunk, és a harmadik, hosszú falu lesz Marosfő. Ez Zirctől 850 km. Ha egyébként erdélyi körutazáson vagyunk, akkor  a Csíki- és a Gyergyói-medencét észak-dél irányban átszelő 12-es úton minden irányból áthaladunk rajta.

Vonattal a Coroná-t szoktuk választani, mert ezzel majdnem mindenhová eljutunk Székelyföldön, ahová akarunk. Marosfőre is utaztunk már ezzel.

Szállás, étkezés:

Más helyen is megszállítunk már, de a 2014-es ajánlatunk: Feketerez Vendégház, Fő utca 61, Tatár Imre és Judit (feketerezvendeghaz@gmail.com). Ne szállásközvetítő oldalakon keressük, írjunk nekik közvetlenül. Ár-érték arányban a legjobbak, amit eddig ott tapasztaltunk (kb. 21 ezer forintot fizettünk négyünknek két éjszakára, kétágyas szobákban). Kedves vendéglátók. Komplett felszerelt konyha, az itthonról vitt nyersanyagból főztünk. A központtól távolabb van, de amíg begyalogolunk a főúton, útközben is akad látnivaló.

Az Olt-forrás

Az Olt forrását Gyergyószentmiklós felől keressük fel. Az úgynevezett 4-es kilométer a városnak szebb időket is látott egyfajta üdülőkörzete a 12/C (többek között a Gyilkos-tó, Békás-szoros felé vezető) út mellett. A szálláskereső oldalakon viszonylag kedvező árú, bérelhető szállásokat találunk itt. Mi is ezt tettük, amikor öt éve szilveszterre ide utaztunk.

A 4-es kilométertől a DJ125 számú, gyakorlatilag köves-murvás országos közút vezet Balánbánya-Csíkszentdomokos felé, ott csatlakozik a Gyergyó-Csíki 12-es útba. Azért ne gondoljuk, hogy ez egy kényelmesen járható közút: egy jobb minőségű erdőkitermelő útra hasonlít. Ezen jutunk fel 6,7 km és valamivel több, mint 350 méter szintemelkedés után Kovácspéter faluba (2011. évi népessége 7 fő), ahol aztán megtaláljuk az Olt forrását.

Az útvonal 2009-ben turistajelzésekkel nem volt jelzett, azonban lehetetlen eltévedni rajta.  

Amikor legutóbb, 2009-ben ott jártunk, ezen az útvonalon nem találtunk turistajelzést. Erre azonban nincs is szükség: állami útról van szó, egyértelmű, nem lehet eltéveszteni. Kicsit akkor kell figyelni, amikor Kovácspéterre felérünk.

Az odavezető állami út

Ez már Kovácspéter falu fenn a hágón. Az út innen már az Olt völgyében ereszkedik Balánbánya felé.

Ez is a falu része

Például ilyen kilátás is kínálkozik a Nagyhagymás-hegység felé az Olt forrásától

Eligazító tábla a falu határában, amikor felérünk a hágóra

Kápolna háromnyelvű (magyar-román-német) üdvözlő felirattal

Az Olt-forrás 1240 m-en, a táblán ugyancsak háromnyelvű felirat

Ahogy az előzőekben is utaltunk rá, az Olt- és a Maros-forrást a piros kereszt jelzés köti össze. Mi nem jártuk be ezt a szakaszt, tehát nem is tudunk beszámolni a jelzések állapotáról, azonban az elmúlt évek tapasztalatai alapján feltételezzük, hogy jól követhető jelzéseket találunk. A távolság nem nagy, kb. 10 km. Ez azt jelenti, hogy ha a túrázó egy nap alatt akarja meglátogatni a két tündérlány forrását, Marosfőtől Gyergyószentmiklósig nem egészen 30 km-t kell gyalogolnia.

Hogyan jutunk oda:

Ahogyan leírtuk Marosfő megközelítésénél: autóval Gyergyószentmiklósig, csak ott nem Csíkszereda felé délnek, hanem a Gyilkos-tó felé kell tovább mennünk. Vonattal is ugyanúgy, mint Marosfőnél, csak Gyergyószentmiklóson kell leszállni. Az állomás kicsit messze van a belvárostól, de gyalogosan még hátizsákkal is kényelmesen beballaghatunk, majd onnan tovább a 4-es kilométerig, ha ott béreltünk szállást.

Szállás, étkezés:

Mi az erdélyi-székelyföldi szálláskereső oldalakon találtunk nagyon kedvező ajánlatot, egy egész faházat béreltünk hármunknak szilveszterre a 4-es kilométernél. Ennek persze megvan az a hátránya, hogy ha nincs autónk (mert például vonattal utaztunk), naponta be kell gyalogolnunk a városba bevásárolni. Ez azonban nem olyan nagy baj, hiszen egy sor turisztikai érdekességet amúgy is csak a városon keresztül lehet elérni.

Fényképek: Kaszás Béla, Lamszider József, KoósG.

Linkek a korábbi magashegységi élménybeszámolókhoz és ajánlásokhoz:

A Hohe Wand Alsó- Ausztriában: http://zirc.blog.hu/2014/11/04/magashegysegi_elmenyek_a_hohe_wand_also-ausztriaban

A Medve-szurdok és a Hochlantsch: http://zirc.blog.hu/2013/10/14/magashegysegi_elmenyek_a_medve-szurdok_es_a_hochlantsch

A Magas-Tátra Szlovákiában: http://zirc.blog.hu/2013/05/28/magashegysegi_elmenyek_tavaszveg_a_magas-tatraban

Szlovénia, a Triglav-csúcs: http://zirc.blog.hu/2012/10/12/magashegysegi_kihivasok_szlovenia_teteje_a_triglav-csucs

A Lengyel-Tátra, Zakopane: http://zirc.blog.hu/2011/11/17/holtszezon_a_siparadicsomban_zakopane

A Rax-Schneeberg Ausztriában: http://zirc.blog.hu/2011/10/31/magashegysegi_elmenyek 

Ezek a helyek térképen:

Koós Gábor