Tavaly szeptember 29-én nyitották meg a magyar síelők által jól ismert Bachledka Ski&Sun síparadicsom területén a lombkorona sétautat és kilátót (Treetop walk), amely pillanatok alatt nagyon népszerű lett. Második lépésként most az eddigi sífelvonó helyett építenek egy nagy befogadóképességűt, amire ugyancsak szükség van/lesz, mert a régi biztosan nem bírná a látogatók rohamát.
Az épülő új felvonó felső állomása, mögötte a lombkorona sétány kilátója. Most, felvonó híján, gyalogosan is ezrek sétálnak fel a fárasztó kapaszkodón, kisgyerekeket tolva kocsiban, cipelve háton, cibálva kézen fogva.
Hol vagyunk egyáltalán?
Zár avagy Zsgyár (korábban Zsdjár, szlovákul Ždiar, németül Morgenröthe) község Észak-Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában. Műemléki védettséget élvező szórványtelepülés színes faházakkal, népviselettel, néptáncegyüttessel. (Wikipédia)
Ha Poprád, vagy Tátralomnic felől indulunk el északnak, akkor utunk Lengyelország (Zakopane) felé Záron halad keresztül. Elhagyjuk Barlangligetet, és mielőtt beérnénk Zárba, egy jobbra nyíló völgybe, a Bachledová dolinába bekanyarodva 1 km után találjuk az üdülőközpontot.
Az üdülőközpont felett magasodó gerincre épült a lombkorona sétány.
A gerincen, a lombkorona sétány körül összefutó sípályák három völgyet kötnek össze.
Azt a völgyet, amelyben a főútvonal halad, és amelyben a település fekszik, nyugatról a Bélai-Tátra határolja, a képen két legmagasabb csúcsa, a Havran és a Zdiarska vidla látható.
Mi ez a lombkorona sétány?
Ez egy fából készült, 1,8 méter széles, kétoldalt korláttal ellátott padozat, amely a körülötte álló, hatalmas fenyőfák csúcsai között kanyarog 600 méter hosszan.
A sétány látképe a kilátóból. Bejárata a bal oldali végén, másik végpontja a kilátó, amelyen állunk. A szemközti völgyben húzódik Zár település.
A sétány 21 támon nyugszik, legmagasabb pontja a talajszint felett 24 m. Építéséhez 1000 köbméter Douglas-fenyőt és vörösfenyőt használtak fel Észak-Európából és Szlovákiából. A legnagyobb méretű törzs 25 méteres, 48 cm átmérőjű volt. Három hónap alatt építették fel.
Ahogy már lenni szokott, a sétány mentén ötletes bátorságpróbák, játékos természetismereti pontok teszik változatossá és izgalmassá a sétát. Itt szlovák-lengyel-angol nyelven. Szlovákiában nincs egységes gyakorlat, néhány helyen van orosz, német, és egészen kivételes esetben magyar is. De angol mindenütt.
A sétány végén már látjuk a kilátót
A kilátó 32 méter magas, 20 méter átmérőjű. Nem kell lépcsőzni, kellemes emelkedőjű rámpán sétálhatunk fel rá.
A kilátó egyik nagy attrakciója a 67 méter hosszú csúszda, amelyen a kilátó tetejéről ebben a zárt csőben suhanhatunk le mindössze 2 euróért. Nincs benne teljesen sötét, mert felül ablakai vannak.
A másik nagy attrakció az "adrenalinháló". A kilátó tetőteraszának közepére egy 88 négyzetméteres hálót feszítettek ki, amely alatt "nincs semmi", csak a talajszint.
Megközelítési nehézségek
Felvonó tehát nincs. Amíg az építkezés tart, az üdülőközpontból csak gyalog lehet feljutni a gerincre, a sétány bejáratához. Ez kb. 250 méter szintemelkedést jelent kb. 2,5 km hosszon. Több út is vezet felfelé, az egyik sárga nyilakkal jelölve is van, az a rövidebb, de meredekebb. Azt javasoljuk, hogy a hosszabb, de nem annyira meredek szállítóutat válasszák, amelyen a teherautók közlekednek az építkezéshez. Közepes tempóban, pihenő megállásokkal 40-50 perc, gyerekekkel ennél több.
Fent a gerincen büfék is találhatók.
Nagyobb kihívást jelenthet magának az üdülőközpontnak a megközelítése. Ugyanis az építkezés idejére az üdülőközpontban rendelkezésre álló, kb. 500 autós parkoló 150 férőhelyesre szűkült. Ez gyakorlatilag pillanatok alatt betelik a nap kezdetén. Ha tele van, akkor a főútról már be sem engednek kanyarodni az üdülőközpontba vezető, kb. egy kilométeres bekötőútra.
Két lehetőségünk van:
- Megyünk tovább a falu felé, és ha a faluban találunk egy helyet, amelyet tábla nem tilt, akkor megállunk ott, majd étellel-itallal felszerelkezve gyalog visszaindulunk az üdülőközpont felé. Ez azt is jelenti, hogy esetleg 2-3 km gyaloglás (plusz az üdülőközponttól fel a hegyre). A faluban készülni kell arra, hogy az alkalmas parkolónak kínálkozó helyeken, pl. a boltok parkolójában, táblák figyelmeztetnek, hogy az a vásárlóknak van fenntartva, és az autót elszállítják.
- Nem állunk meg a faluban, hanem túlmegyünk rajta, és kb. két kilométer után balra találjuk a Skicentrum Strednica nagy parkolóját, ahol 3 euróért kényelmesen beparkolhatunk, majd megvárjuk az ingyenes buszjáratot, amely levisz minket az üdülőközpontba, és a sétány után vissza is hoz. Amíg a parkolóban buszra várunk, gyönyörködhetünk a Bélai-Tátra felettünk emelkedő csúcsaiban, elmehetünk vécére, és a büfében olthatjuk éhünket-szomjunkat.
Itthon is vannak lombkorona sétányok
A Turista Magazinban hasznos összeállítást olvashatunk az eddig megépült hazai lombkorona sétányokról, az egyik ezek közül ráadásul a közelünkben is van, Pannonhalmán. Természetesen senki nem fog csak azért autózni nyolcszáz kilométert oda-vissza, hogy egy órát elsétálgasson a Bachledka fenyőinek csúcsai között, bármilyen impozáns is legyen a panoráma, és maga az építmény. Mi sem csak ezért mentünk oda, de ha már egyszer a közelben vagyunk, nem hagyhatjuk ki, és ezt tanácsoljuk mindenkinek.
Amiért tulajdonképpen odamentünk
Egy nagyon feszes, odautazással-hazaérkezéssel együtt ötnapos program első napjának része volt Bachledka.
Ez az öt nap annak a 12 éves folyamatnak a lezárást jelentette, amely arról szólt, hogyan lehet megkedveltetni gyermekeinkkel a természetjárást, és amely 12 év tapasztalatait a Zircinfo-n tavasszal itt foglaltuk össze. A mostani programunk mind mentális, mind erőnléti szempontból megnyugtató végeredménnyel zárult.
Programunk színesítéseként meglátogattuk a Bélai-Cseppkőbarlangot, a Magas-Tátra egyetlen látogatható barlangját, és a Dobsinai jégbarlangot is. Elmentünk a poprádi Aqua City-be, amelynek igen húzós belépőjegy árai vannak, viszont ezért igen magas színvonalú, gazdag élményfürdő kínálata, szinte sterilen tiszta környezettel, és megunhatatlan gyermekprogram-választékkal.
Persze, mondhatja az olvasó, hogy az is hülye, aki Magyarországról északra megy élményfürdeni, és igaza is van. Az előbbiekben felsorolt programválaszték arra jó, hogy ha már egyszer a Magas-Tátrába megyünk túrázni, de bármilyen okból szabadidőnk keletkezik (mert pl. annyira elromlik az idő, ami bármikor megtörténhet bármilyen időjárás-előrejelzés esetén, vagy pl. meghiúsul egy előre rögzített és befizetett programunk, mindkettőben volt részünk), akkor ne a panzióban ücsörögve kelljen agyoncsapni üres óráinkat.
A Magistrála talán legszebb és legnehezebb szakasza
Tavaly egyszemélyes vállalkozásként jártuk be a Tatranská Magistrálát, a Magas-Tátra és a Liptói-havasok (Nyugati-Tátra) oldalában húzódó turistautat (a Zircinfo-n itt számoltunk be az élményekről). Ennek most azt a szakaszát választottuk, amelyik a legnagyobb kihívást jelentheti egy tapasztalt hazai túrázónak. A tét nem az volt, hogy a senior újra teljesíti, hanem hogy a junior hogyan.
A Kő-pataki-tó - Csorba-tó közötti, kb. 27 km-es, 1300-2100 méter magasságban, fenyvesek-törpefenyők-sziklák világában húzódó szakaszt másfél nap alatt, egy éjszakázással (a tavaly is kipróbált Zamkovszky-menedékházban) tettük meg. Az út utolsó, ráadásul legnehezebb harmadát változó erősségű esőben, amelyben - ahogy tavaly is - még az esőköpenyeink és a hátizsákvédő huzataink is beáztak. A magashegységi élményt azonban, amelyet a fényképek sem igazán adnak vissza, ez sem ronthatta el.
A megtett út domborzati profilja. A Kő-pataki-tónál (1759 m) indultunk, és Csorba-tónál (1351 m) fejeztük be.
A több napra tervezett útra vinni kellett a hálózsákot (ha a menedékházban nem adnának ágyneműt), az ellátmányt, ha nem akarjuk magashegyi áron megvenni az ennivalót (konzerveket, innivalót: másfél literes ásványvíz a menedékházakban ezer forint) a személyes ruházatot. A képen látható hátizsák szűk néhány napos túra kellékeit tartalmazza. Itt a második túranap hajnalán a tarajkai vízeséseknél.
A Magistrála 1600 méter felett. Jobbra, a sziklán látjuk a piros sáv turistaút jelzést. Felettünk sötétszürke esőfelhők (korábban és későbben is kiadósan esik, most éppen nem), balra lent a napfényes Vág-völgy. Ilyen a Tátra.
A Batizfalvi tónál 1884 méteren.
1996,4 m - az Oszterva-nyereg. Idefelé voltunk 2100 körül is, innen már csak lefelé, a Poprádi-tó 1500 méteren van.
A tátrai szállások nem olcsók, ráadásul időben kell foglalni. Az előre tervezett menetrendünkhöz igazítva foglaltunk egy éjszakát a felsőtátrafüredi Partizán panzióban, ami ár-érték arányban pont az igényeinkhez igazodott (konkrétan a legolcsóbb volt, szűk tízezer). A menet közbeni programváltozások miatt plusz egy éjszakát töltöttünk autóban egy asztalos-pados autóspihenőben, ami egyáltalán nem volt vállalhatatlan, viszont legalább komoly költségmegtakarítást eredményezett.
Költségek
Az autós utazásra Zirctől a Magas-Tátrába, majd tovább Zárba, oda-vissza 800 kilométerrel érdemes számolni. Ez hosszabbodhat a helyi programok útigényével.
Számítsunk arra, hogy ingyen legfeljebb a szálláshely parkolójában, vagy az út menti kevés nem fizetős parkolóban állhatunk meg, amelyek azonban nem feltétlenül vannak közel a mi turisztikai terveinkhez. Barlangligeten, a Bélai-cseppkőbarlang több parkolójában például 4,5 euró a díj két órára.
A Magas-Tátra üdülőövezetében, illetve a Poprád-Ótátrafüred szakaszon a Tátrai Villamosvasút az optimális megoldás költség- és időigény szempontjából. Menetrendje a netről letölthető, általában óránkénti ütemezésben járnak.
Szállásköltség tekintetében a szálláshelykínáló netes alkalmazások vetélkednek a kedvezőbbnél kedvezőbb ajánlatokkal. Ha valaki 20 eurónál olcsóbb szállásra akad, már örülhet.
Ahogy tavaly is írtuk, a menedékházak árai eléggé megbízhatók. 20 +/- euró áron turisztikai színvonalú (értsd: legegyszerűbb) szálláshelyet kaphat még a későn beeső vendég is (ha csak be nem telik; most elsőként érkeztünk, elég jó helyet sikerült kifognunk a padlástérben, utánunk mindenféle más náció is jött, késő estig be is telt a padlástér).
A felvonók árai kemények. Junior, senior kedvezmények, egy út csak fel, csak le, oda-vissza, nagyon érdemes előzetesen tájékozódni.
Több netes oldal is közöl információkat a felvonókról, de ebben a pillanatban a legmegbízhatóbb forrás a nemrég beindult gopass.sk. Itt regisztrálhatunk, és 2 euró fejében kaphatunk egy kártyát, amellyel egy csomó kedvezményhez jutunk. Többek között foglalhatunk helyet a tátrai felvonókra (tudni kell, hogy pl. a Kő-pataki-tótól a Lomnici-csúcsra vivő lanovkára nem lehet csak úgy odamenni és jegyet venni, ha nem foglaltál előre, akkor csak a szerencsén múlik, van-e éppen szabad hely a kabinban), és minden, előre a neten vásárolt jegy olcsóbb, mintha a helyszínen vennéd. Éltünk is ezzel. Biztos, hogy egyre több szolgáltató csatlakozik majd a gopass-hoz.
A barlangok Szlovákiában országos kezelésben vannak, ennek megfelelően az áraik és feltételeik is közel azonosak. Itt tájékozódhatunk magyar nyelven is.
A tátrai serpák
Végül egy izgalmas élmény.
Tavalyelőtt és tavaly is írtunk arról, hogy a járművel megközelíthetetlen menedékházakat háton cipelve látják el enni-innivalóval, eszközökkel. Akkor csak az erre szolgáló hordkeretekről, illetve a serpákat ábrázoló szobrokról tudtunk képeket mutatni. Most azonban a szerencse egy igazi serpával hozott össze minket.
A Zamkovszky-menedékház teraszán és a ház előtt játszótéren sziesztázó turistatömeg őszinte csodálatától kísérve érkezett meg. Azt nem követtük, hogy vajon ide jött, vagy a 600 méterrel magasabban fekvő Téry-menedékházhoz ment tovább. Gyorsan megszámoltuk, csak másfél literes üdítős palackból 24 darab volt a fóliákban, ami önmagában legalább 36 kiló. Plusz ami még az egységcsomagok alatt és felett van.
Ezek a hordkeretek arra várnak, hogy akár önkéntesek, akár hivatásosok felvigyék őket 700 méterrel magasabbra, a Tátra legmagasabban fekvő menedékházába, a csak nyáron nyitva tartó Hunfalvy-hágó alatti menedékházba. Gázpalackok, üzemanyagos kannák, és még ki tudja, mi minden. Bárki felvehet egyet, ha már felfelé tart, vannak könnyebbek és nehezebbek. Fent aztán jutalmat kapnak érte, fizetséget nem.
Koós Gábor
Linkek a korábbi magashegységi élménybeszámolókhoz és ajánlásokhoz:
Magashegységi élmények - a Magistrála a Tátrában*
http://zirc.blog.hu/2017/10/15/magashegysegi_elmenyek_a_magistrala_a_tatraban
Az Ötschergräben Alsó-Ausztriában:
http://zirc.blog.hu/2017/04/15/magashegysegi_elmenyek_az_otschergr_ben_also-auzstriaban
A Myrafälle és a Steinwandklamm Alsó-Ausztriában:
http://zirc.blog.hu/2016/10/17/magashegysegi_elmenyek_a_myraf_lle_es_a_steinwandklamm_also-ausztriaban
Gerinctúra az Alacsony-Tátrában:
http://zirc.blog.hu/2016/09/19/magashegysegi_elmenyek_gerinctura_az_alacsony-tatraban
A Hargita-gerinctúra:
http://zirc.blog.hu/2016/08/10/magashegysegi_elmenyek_a_hargita-gerinctura
Tátra – a megunhatatlan (Lengyelország, Zakopane, Magas-(Lengyel-)Tátra):
http://zirc.blog.hu/2016/07/14/tatra_a_megunhatatlan_lengyelorszag_zakopane_magas-_lengyel-_tatra
A Gesäuse Nemzeti Park Stájerországban:
http://zirc.blog.hu/2015/05/22/magashegysegi_elmenyek_a_ges_use_nemzeti_park_stajerorszagban
Medvék és pásztorkutyák Erdélyben:
http://zirc.blog.hu/2014/11/23/magashegysegi_elmenyek_medvek_es_pasztorkutyak_erdelyben
A Maros és az Olt forrása Erdélyben:
http://zirc.blog.hu/2014/11/20/magashegysegi_elmenyek_a_maros-forras_es_az_olt-forras
A Hohe Wand Alsó- Ausztriában:
http://zirc.blog.hu/2014/11/04/magashegysegi_elmenyek_a_hohe_wand_also-ausztriaban
A Medve-szurdok és a Hochlantsch:
http://zirc.blog.hu/2013/10/14/magashegysegi_elmenyek_a_medve-szurdok_es_a_hochlantsch
A Magas-Tátra Szlovákiában:
http://zirc.blog.hu/2013/05/28/magashegysegi_elmenyek_tavaszveg_a_magas-tatraban
Szlovénia, a Triglav-csúcs:
http://zirc.blog.hu/2012/10/12/magashegysegi_kihivasok_szlovenia_teteje_a_triglav-csucs
A Lengyel-Tátra, Zakopane:
http://zirc.blog.hu/2011/11/17/holtszezon_a_siparadicsomban_zakopane
A Rax-Schneeberg Ausztriában:
http://zirc.blog.hu/2011/10/31/magashegysegi_elmenyek
Ezek a helyek a térképen:
