"A Dunántúli-középhegység legkeletibb része a Visegrádi-hegység, kb. 14-15 millió évvel ezelőtt, igen heves vulkáni tevékenység során keletkezett.

A hegy kőzeteire jellemzők a vulkáni eredetű andezit és andezittörmelékes breccsába (szögletes, éles kőzettörmelék-darabokból összecementálódott kőzet) ágyazott kőtömbök, amikből a kőzet felszínre kerülése óta a felszíni vizek és a fagy munkájának eredményeképpen völgyek alakultak ki.

Az összegyűlt csapadékvizek mély völgyeket faragtak a hegyek oldalába. A szakadék a benne vezető turistaúton kellő óvatossággal végigjárható. A kirándulás közben a leglátványosabb földtani értékeket lehet megtekinteni. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A szűk, meredek falakkal határolt szurdokvölgy (mely magassága eléri a 35 métert, szélessége pedig több helyen 3 méternél is kevesebb) bemutatja a különböző vulkáni rétegeket. A puha tufában magas, függőleges falak, a víznek ellenálló keményebb lávarétegeken pedig zúgók, vízesések alakultak ki. A szakadékon keresztülfolyó Rám-patak végül a Szőke-forrás völgyében a Malom-patakba folyik." (Wikipédia)

Megközelítés

A Rám-szakadékba vezető turistautak a Dunakanyarból, Dömös községből indulnak. Zircről a Bakonyszentkirály- Réde-Kisbér-Komárom-Almásfüzitő-Esztergom-Dömös útvonalat ajánljuk. Ez 135 km, szűk két és fél óra. Perceket lehet spórolni, ha van autópálya matricánk Komáromtól Tatabányáig (külön ezért az útért nem érdemes venni), vagy ha Komáromnál átmegyünk Révkomáromba, és Szlovákiában a Duna túlsó oldalán húzódó 63-as úton megyünk Párkányig, ahol visszajövünk Magyarországra Esztergomnál. Ez utóbbin kevesebb a lakott terület.

Indulás előtt itt győződhetünk meg, hogy a szakadék látogatható-e.

Parkolás, nekikészülés

Dömös központjában, ahonnan a túrának nekivágunk, csak fizető parkolók vannak (ingyenesen a Duna-parton parkolhatunk). Az automaták azonban csak ötven, száz és kétszáz forintos érméket fogadnak el. Pénzváltó automata sehol, a környékbeli üzletek pedig simán elhajtják a váltani szándékozókat, kivéve, ha veszünk valamit, abban a reményben, hogy érméket kapunk vissza. A tapasztalatok alapján Dömös község a parkolóautomatáknál szentségelő autósok egy lakosra jutó számát tekintve valahol a magyar élmezőnyben lehet.

Egy percig se gondolkozzunk azon, mennyi időbe tart, amíg megjárjuk a Rám-szakadékot. Egyből vegyünk 4 órás jegyet, mert ez már egész napra szól, és akkor nem kell idegeskedni, hogy visszaérünk-e. Ennyi idő biztosan kell a standard Rám-túrára.

Készüljünk a teljes túrára elegendő enni- és innivalóval. Az erdőben haladó turistaúttal egy szakaszon párhuzamosan futó erdészeti út mentén van ugyan vendéglő és egy-két büfékocsi, a falu szakaszán is árulnak dolgokat kapualjakból, de hogy nyitva vannak-e, arra inkább ne számítsunk.

Az öltözetünkkel készüljünk a mindenkori időjárásnál jóval hűvösebbre. Csúszásmentes, víztaszító vagy vízálló túrabakancs igen ajánlatos, mert a szurdokban nem tudjuk elkerülni, hogy néha ne lépjünk a patakba.

Az útvonal

A "standard" Rám-túra így néz ki:

A Dömös központjában leállított autónk mellett már látjuk vagy a piros, vagy a sárga sáv turistajelzést, de ha nem, akkor induljunk el az utcán felfelé (a Dunától távoldó irányba), és néhány tíz méteren belül valamelyikre rábukkanunk. A piros és a sárga sáv hamarosan összefut, ebben a pontban indul velük együtt a zöld sáv is. Ez a három jelzés együtt kísér minket ki a faluból.

A turistautak.openstreetmap.hu térképén kék nyíl jelzi a a faluból kivezető három turistaút közös pontját. Először a sárga sáv hagy el minket jobbra, majd a piros sáv balra, mi a zöld sávon folytatjuk az utat, haladunk keresztül a Rám-szakadékon, és amikor felül kiérünk belőle, az Árpádvár alatti pihenőben futunk össze újból a sárga sávval. Visszafelé a sárga sávon haladunk a Lukács-árkon keresztül völgymenetben, találkozunk a piros és zöld sávval, majd a jól ismert úton jutunk vissza a faluba.

A térképen barna pontsorozat jelzi a felfelé vezető szakaszt, amely a dömösi parkolótó (pl. a templomtól) kb. 4,2 km. Miután a piros sáv elhagy minket, a barna pontsorozat feketébe megy át. A fekete pontsorozat jelzi a tulajdonképpeni Rám-szakadékot, vagyis a szurdokvölgyet. A szurdokból kiérve ismét erdei ösvényre jutunk. A pihenőtől a sárga sáv jelzésen (kék pontsorozat), erdei utakon ereszkedünk vissza, ennek hossza kb. 4,7 km.

A Visegrádi-hegység és a Pilis nagyon sűrű, nagyon jól jelzett turistaút-hálózatán természetesen más irányból is megközelíthetjük a Rám-szakadékot. Fontos azonban tudni, hogy a terület kezelője, a Pilisi Parkerdő Zrt. hivatalos oldalán, valamint több helyszíni figyelmeztető táblán is olvasható, hogy a szakadékot csak alulról (Dömös felől) szabad bejárni. Arról ugyan nem olvastunk, hogy valakit megbírságoltak volna, mert felülről ereszkedett le, de ha nem akarjuk magunkra vonni a felfelé haladók átkait, akkor jobb komolyan venni. Arról nem beszélve, hogy a szurdok - különösen a létrás részeken - felülről csak jóval kockázatosabban járható.

Az egyirányú haladás csak a szurdok szakaszára (fekete pontsorozat) vonatkozik. Tehát ha pl. a közeli Dobogókő felől érkezünk a sárga sáv jelzésen, akkor nem kell visszamennünk Dömösig, hanem csak a piros-sárga-zöld találkozásig, ott már fordulhatunk is vissza a szakadék felé.

A felfelé vezető út

Dömöstől a Rám-szakadék feletti pihenőig tartó 4,2 km szintemelkedése 300 m. A Rám-szakadék meredek sziklafalakkal határol szakasza ebből szűk 700 m hossz és kb. 110 m a szintemelkedés.

Amikor a faluból az aszfaltos úton kiérünk és átkelünk a patakon, erdei ösvényen vezetnek a jelzések. Útközben kegyhelyet és több pihenőhelyet is találunk, az utolsót a szurdok alsó bejárata előtt. 

A felfelé haladás időigényének felét maga a szurdok teszi ki. A szűk szurdokfenéken csörgedező patakot gyakran keresztezve, nedves, síkos köveken egyensúlyozva, egynyomú, sáros ösvényen, helyenként kapaszkodóval, helyenként anélkül a szurdokoldalba felkanyarodva, két kezet igénylő létrákon egyensúlyozva óvatoskodunk felfelé. A nehezebb szakaszokon rendszeresen feltorlódik a látogatók sora, a gyorsabban haladók csak helyenként tudnak előzni. Sok türelem és tolerancia kívánatos.

A szurdok felső szakaszán egy elzárt elágazást találunk, nem nagyon erős faszerkezettel:

A szurdokból kiérve meredek lépcsősor visz fel a pihenőig, a felfelé vezető utunk végéig:

Itt egy Google Föld-videó a felfelé és a lefelé vezető útvonalról

Mik azok a halálos hírek a Rám-szakadékról?

Fontos pont 1.: HA valaki rendelkezik minimális gyaloglási kondícióval, felelősségérzettel, és NEM tűsarkúban és esernyővel próbálja leküzdeni a Rám-szakadékot, arra SEMMILYEN veszély nem leselkedik. Egy konditeremben sokkal nagyobb baleset érheti.

Fontos pont 2.: A Rám-szakadéknál két helyen szenvedhet (esetleg halálos) balesetet a túrázó:
- ha a figyelmeztetések ellenére megpróbál felmászni a szurdok sziklafalára, vagy
- ha a felső pihenőhelytől Dömösre visszavezető sárga sáv jelzés mentén sűrűn elhelyezett (vandálok által megtizedelt) figyelmeztető táblák ellenére megközelíti a szakadék peremét.

Ez utóbbi elsősorban nagyobb gyermekcsoportok, vidám baráti társaságok őrizetlenül hagyott csemetéi, és szimplán berúgott túrázók esetében fordulhat elő. Minden eset tragikus, de különösen az tragikus, ha a mentésre indult, önfeláldozó szakemberek halnak meg.

Fontos a jó időpont megválasztása. Miért?

1. Ha lehet, ne a hét végére ütemezzük a Rám-szakadék meglátogatását.
2. Ha csak hét végén tudunk menni, induljunk Zircről úgy, hogy kilenc előtt odaérjünk.

A Rám-szakadék a budapestiek és a budapesti agglomeráció számára olyan, mint a Disneyland. Elég felkelni tízkor, összekapjuk magunkat, és elmegyünk túrázni. Hiába a figyelmeztetés, hogy tíz éven aluliaknak nem ajánlott, éppen hogy járni tudó, gyakran nyakban ülő csimotákkal vágnak neki.

Ha elég korán neki tudunk indulni, akkor egyrészt még lesz jó parkolóhelyünk, másrészt a nagy látogatóhullám előtt végig tudjuk járni, nem kell kerülgetnünk a komótosan ballagó társaságokat, kisgyerekes csapatokat, nem kell tolonganunk a létráknál. Délután egyre vissza is érünk.

A tapasztalt bakonyi túrázóknak a Rám-szakadék önmagában nem jelent kihívást. Inkább csak azoknak ajánljuk, akik ismerkednek a kapaszkodós-létrás-vizes szurdokokkal, és gyermekeiket is be akarják avatni, vagy ha egy tartalmas, egész napos programot ütemeznek, beillesztve más attrakciókat is.

Kapcsolt programok

Ne utazzunk ilyen messzire csak a Rám-szakadék élményéért. Hazafelé látogassuk meg az esztergomi bazilikát, és ha van kedvünk és van még erő a lábunkban, kapaszkodjunk fel 400 lépcsőfokon a kupolába. Elképesztő panoráma, életre szóló élmény.

Hazafelé jövet beugorhatunk egy pancsolásra a komáromi termálfürdőbe, majd egy kiadós vacsorára a cseszneki Várvölgy vendéglőbe, megünnepelni az élménydús kirándulást és pótlandó a jól elégetett kalóriákat.  

Koós Gábor

Linkek a korábbi magashegységi élménybeszámolókhoz és ajánlásokhoz:

A Dachstein és környéke:
http://zirc.blog.hu/2017/11/21/magashegysegi_elmenyek_a_dachstein_es_kornyeke

A Magistrála a Tátrában:
http://zirc.blog.hu/2017/10/15/magashegysegi_elmenyek_a_magistrala_a_tatraban_befejezes

Az Ötschergräben Alsó-Ausztriában:
http://zirc.blog.hu/2017/04/15/magashegysegi_elmenyek_az_otschergr_ben_also-auzstriaban

A Myrafälle és a Steinwandklamm Alsó-Ausztriában:
http://zirc.blog.hu/2016/10/17/magashegysegi_elmenyek_a_myraf_lle_es_a_steinwandklamm_also-ausztriaban

Gerinctúra az Alacsony-Tátrában:
http://zirc.blog.hu/2016/09/19/magashegysegi_elmenyek_gerinctura_az_alacsony-tatraban

A Hargita-gerinctúra:
http://zirc.blog.hu/2016/08/10/magashegysegi_elmenyek_a_hargita-gerinctura

Tátra – a megunhatatlan (Lengyelország, Zakopane, Magas-(Lengyel-)Tátra):
http://zirc.blog.hu/2016/07/14/tatra_a_megunhatatlan_lengyelorszag_zakopane_magas-_lengyel-_tatra

A Gesäuse Nemzeti Park Stájerországban:
http://zirc.blog.hu/2015/05/22/magashegysegi_elmenyek_a_ges_use_nemzeti_park_stajerorszagban

Medvék és pásztorkutyák Erdélyben:
http://zirc.blog.hu/2014/11/23/magashegysegi_elmenyek_medvek_es_pasztorkutyak_erdelyben

A Maros és az Olt forrása Erdélyben:
http://zirc.blog.hu/2014/11/20/magashegysegi_elmenyek_a_maros-forras_es_az_olt-forras

A Hohe Wand Alsó- Ausztriában:
http://zirc.blog.hu/2014/11/04/magashegysegi_elmenyek_a_hohe_wand_also-ausztriaban

A Medve-szurdok és a Hochlantsch:
http://zirc.blog.hu/2013/10/14/magashegysegi_elmenyek_a_medve-szurdok_es_a_hochlantsch

A Magas-Tátra Szlovákiában:
http://zirc.blog.hu/2013/05/28/magashegysegi_elmenyek_tavaszveg_a_magas-tatraban

Szlovénia, a Triglav-csúcs:
http://zirc.blog.hu/2012/10/12/magashegysegi_kihivasok_szlovenia_teteje_a_triglav-csucs

A Lengyel-Tátra, Zakopane:
http://zirc.blog.hu/2011/11/17/holtszezon_a_siparadicsomban_zakopane

A Rax-Schneeberg Ausztriában:
http://zirc.blog.hu/2011/10/31/magashegysegi_elmenyek

Ezek a helyek a térképen: