Retro
Kivételesen nem egy friss élménybeszámoló következik. Ezt az útvonalat a szerző eddig két alkalommal járta be: 2002-ben és 2003-ban két részletben egyedül, majd 2007-ben egy három fős baráti társaságban (gyakorlatilag) egyben.
A Hargita vadregényes tájai felejthetetlen élményt jelentenek, ezért is gondoljuk, hogy a hegység leghosszabb és legnagyobb kihívást jelentő túraútvonalának bemutatásával érdemes "őt" közelebb hozni a túrakedvelő közönséghez.
Leírások
A Hargita-hegységről minden erdélyi útikönyvben olvashatunk. A hegység összes túraútvonalának leírását egyben sehol nem találjuk, de ha kiválasztjuk azt a területet, ahol túrázni akarunk, akkor a létező forrásokból összeszedhetők a szükséges információk (lásd a hivatkozásokat a bejegyzés végén).
A Hargita-gerinctúra egy észak-déli irányú útvonal, amely a hegység teljes hosszán végigvonul. Északi végpontja a Hargitát a Görgényi-havasoktól elválasztó Libán-tető (Libán-hágó, 1000 m), déli végpontja a Hargitát a Baróti-hegységtől elválasztó Hatod-hágón (700 m) van. Jelzése fehér alapon függőleges kék sáv (a kék sáv északra a Görgényi-havasok felé, délre a Baróti-hegység keleti főgerincén folytatódik). Hossza 90 km.
A megnevezéstől eltérően az útvonal nem mindenhol fut a tényleges gerincen, de jól kivehető, hogy a hegység "sűrűjében" halad. Az útvonalon a szállás és ellátás szempontjából legfontosabb helyeket tüntettük fel.
Az útvonal domborzati profilja
A túraútvonal megközelítése
A gerinctúra mindkét végpontja jól járható (aszfaltos) közútba csatlakozik. A Libán-tető a (Székelyudvarhely-)Fenyéd-Gyergyószentmiklós (138. sz.) úton, a Hatod-hágó a Barót-Mikóújfalu (122. sz., innen Sepsiszentgyörgy vagy Csíkszereda felé lehet továbbutazni) úton. Azonban mindkét pont viszonylag távol esik lakott helyektől, és nincs használható közösségi közlekedés sem. Ezért ezeknek a megközelítéséhez barátok, ismerősök segítségére van szükség, akik oda- és elszállítják a túrázót, ennek hiányában stoppolni kell. Az autóstop igen népszerű (mert kényszerű), de az elterjedt gyakorlat szerint fizetős. Igaz, a helyiek a magyarországiaktól, pláne, ha túrázók, általában nem kérnek pénzt. A román hatóságok által már régóta lebegtetett autóstop-tiltás egyelőre nem lépett érvénybe, de itt egyik közút sem olyan jelentőségű, hogy komolyabb ellenőrzésre kellene számítani.
Javasolható az a megoldás, hogy az indulási ponthoz legközelebb eső lakott helyen szállást foglalunk (több nagy szállásportál is jelez szállásokat viszonylag közel), és ott megállapodunk a szállásadóval, hogy másnap szállítson minket a túra kezdőpontjához.
A gerinctúra északi végpontja a Libán-tetőn. A műút választja el a Görgényi-havasokat (balra) a Hargitától (jobbra) A póznán található tábla az egyetlen útmutatás, hogy merre induljunk. (A Google Utcaképben itt most nyugatról keletre felé haladunk.)
Kivételes felvétel a Libán-tetőn: a Google Utcakép fotósautója akkor kapta el a Pilis-Hargita túramozgalom csapatát, amint éppen a túrára készülődnek
Itt, a Hatod-hágón viszont keletről nyugat felé haladunk az aszfaltos úton, ezért balra a Baróti-hegység, jobbra a Hargita, háttérben a Nagy-Murgó vulkáni kúpja (amit majd meg is kerülünk), teteje 2 méterrel van a Kékestető, Magyarország legmagasabb pontja fölött. A jobbról becsatlakozó köves út a gerinctúra déli végpontja. Sajnos erre semmi sem utal, se jelzés, se tábla. Vagyis aki innen akarja kezdeni a túrát és nincs helyismerete, jobb, ha a GPS-re támaszkodik. De hátunk mögött néhány száz méterre ott a büfé/étterem a hágó magaspontján (figyelem, ez nem a neten is megtalálható Hatod-fogadó, az a hágó alján, az uzonkafürdői elágazónál van), ők is biztos segítenek.
Ütemezés
Az Erdélyi túrák-könyv és a Hargita-térkép hátoldala is ad útvonaltervet, mindkettő hat napra osztja fel az útvonalat. Itt most egy (oda- és visszautazás, valamint megszakítás nélkül) ötnapos programot adunk közre, mert kipróbáltuk. Ha azonban a túrázónak ismeretlen terep a Hargita, esetleg nincs elég túratapasztalata, továbbá az esetleges időjárási kényszerpihenő miatt is, érdemes rátartással tervezni.
Az útvonal szakaszolásánál vegyük figyelembe a szálláslehetőségeket: az induláshoz Libán (esetleg visszább Sikaszó vagy Zeteváralja); a túraútvonalon a Madarasi-Hargita turistaközpont, Hargitafürdő, Tolvajos-tető, Szentimrei Büdösfürdő, Uzonkafürdő; majd a túra végén Mikóújfalu, Málnásfürdő, Bacon, Bibarcfalva, Barót.
Az útvonaltervben az észak-dél irányt vesszük figyelembe. A 2002-es túra délről északra haladt a Tolvajos-tetőig, a 2003-as északról délre ugyancsak a Tolvajosig, a 2007-es végig északról délre. Érzelmileg-gyakorlatilag is ez utóbbi vált be.
Túra indul
1. nap: Libán-tető - Madarasi-Hargita turistaközpont
Táv: kb. 25 km, menetidő kb. 10 óra
Ez a legnehezebb nap. Vízvételi lehetőség az Ördög-tónál (kb. 7 km-re az indulástól, pihenőhely, tájékoztató tábla, borvízforrás), a Fertő-nyeregben (további 6 km, borvízforrás), és további kb. 8 km után a jelzett turistaút mellett a Gyöngyös-kút (édesvíz).
Nyári szállásra ("puszta") kell számítani az Ördög-tó előtt és után, valamint a Fertő-nyeregben.
Kiszállási lehetőség az Ördög-tónál (kék kereszt jelzés vissza a 138. sz. útra Libánba, 6 km); a Fertő-nyeregben a köves úton kelet felé Csíkmadarasra (14 km), nyugat felé Ivóba (11 km); a Madarasi-Hargita turistaközpontban Ivó felé aszfaltos úton (10 km), köves úton Kápolnásfalu felé (13 km) vagy Szentegyházasfalu felé (13 km).
Szállás, étkezés a Madarasi-Hargita turista-/menedékházban vagy az üdülőházak, panziók valamelyikében.
Ősrégi tábla a Libán-tetőn - talán már a fa sem áll. Sok ilyenre kell útközben számítani.
Indulás után kapaszkodunk fel az Osztoros csapásán és visszanézünk. Háttérben a Görgényi-havasok, középtájt túratársunk baktat felfelé.
A borvízforrás az Ördög-tónál
Az Ördög-tó után a Fertő-tetőre kapaszkodunk fel. Előttünk a Fertő-nyereg pusztája, háttérben a Madarasi-Hargita, mai úticélunk.
A borvízforrás a Fertő-nyeregben. Nem túl nagy a hozama, van úgy, hogy sorba kell állni, amíg az Ivóból érkezettek megtöltik a Dacia csomagtartóját pillepalackokba mert borvízzel. Na jó: a sietős turistát előre engedik. A forrás a jelzett útvonaltól kicsit távolabb van, de jól megtalálható az elhagyott pillepalackokat követve.
Az a híres, hányatott sorsú menedékház. Találkoztunk már vele teljesen vagy félig bezártan, és teljes üzemben is.
A turistaközpont néhány épülete
2. nap: Madarasi-Hargita turistaközpont - Fenyő turistaház (Tolvajos-tető)
Táv: kb. 16 km, menetidő kb. 6 óra
Ez egy laza nap. Engedjünk meg magunknak egy oda-vissza kb. 2,5 kilométeres kitérőt a Madarasi-Hargita csúcsára (a kék sávból ágazik ki a kék háromszög), és Hargitafürdőn egy kb. 2 km-es kitérőt (kék kereszt) a Kossuth-sziklához (nincsenek benne a gerinctúra útvonalában).
Nyájra kell számítani közvetlenül a Fenyő turistaház felett.
Kiszállási lehetőség: Hargitafürdőn (közvetlen buszjárat Csíkszeredára), illetve a Tolvajos-hágón a 13A ("Hargitai") főúton Csíkszereda, Székelyudvarhely felé.
Bolti élelmiszer vásárlási lehetőség Hargitafürdőn.
Szállás, étkezés a Fenyő (Kisfenyő, Fenyőke) turistaházban.
Túratársaink Hargitafürdő határában. Háttérben Jani kutya, még hátrébb a Kossuth-szikla.
A Fenyő (Kisfenyő, Fenyőke, ki hogyan fordítja) turistaház a Tolvajos-tetőn. Itt és megéltünk már teljesen és félig zárt állapotot is.
A bejárat előtti gyepen a 2007-es túránk során a Madarasi-Hargitán hozzánk csatlakozott két kóbor kutya heverészik, akiket Janinak és Bélának kereszteltünk el (a túrán nélkülözött két rendszeres túratársunk után). Mindig kaptak tőlünk egy-két falatot. Igazi túlélő kutyák voltak, egyikük mindig szaladt előre, szimatolt medve után, a másik körülöttünk bóklászott, aztán cseréltek. Egészen a Kakukk-hegy lábáig kísértek minket napokon keresztül, sőt, amikor az időjárás miatt meg kellett szakítanunk a túrát, és két nap múlva visszatértünk folytatni, ugyanazon a helyen vártak minket.
3. nap: Fenyő turistaház (Tolvajos-tető) - Szentimrei Büdösfürdő
Táv: kb. 15 km, menetidő kb. 6 óra
Ha kedvünk és erőnk van, belefér egy látogatás az utunkba eső Lucs tőzeglápban, amely Erdély legnagyobb tőzeglápja. A rajta keresztül folyó a Kormos-patak a nevét a láp vizének sötét színéről kapta. Mielőtt azonban a láp területére lépnénk, gondosan olvassuk el a figyelmeztető táblát: a lápban nagyon könnyű eltévedni, és ha ritkán is, de történtek itt már emberi tragédiák.
Büdösfürdő feltétlenül megér egy sétát, gyönyörű természeti környezet, az utóbbi években szépen helyreállított mofetták (innen az üdülőhely neve) különleges élményt nyújtanak.
A túra során ezen a napon több nyári szállásra ("pusztára") kell számítanunk: a Karós-, Tekerő-, Hirtelen-pusztán, valamint a Lucs mellékén is.
Vízvételi lehetőség a pusztákon az itatóknál.
Kiszállási lehetőség: Szentimrei Büdösfürdőn Csíkszentkirály felé (buszjárat is, de nem minden nap).
Szállás, bolti élelmiszer vásárlási lehetőség ugyancsak Büdösfürdőn. Ha nem akarunk panzióba menni, magánházaknál biztos akad valamilyen fedett helyiség, ahol leteríthetjük a derékaljat a hálózsákunknak kedvező áron. Érdeklődjünk a kocsmában/boltban.
Ez a látvány fogad minket, amikor kiérünk az erdőből a nyári szállásra ("pusztára"). Hatalmas havasi legelő, előtérben a pásztorok kalyibája, hátrébb az állatok karámja. Sajnos a gerincútvonal számos ilyen helyen vezet keresztül, ugyanis a pásztorkutyákkal nem könnyű megküzdeni. Azt nem lehet kiszámítani, hogy egy adott évben melyik pusztán folyik legeltetés és melyiken nem.
Az ott a távolban már Büdösfürdő, oly sok kellemes korábbi és későbbi élményünk színhelye
Megérkeztünk Büdösfürdőre
4-5. nap: Szentimrei Büdösfürdő - (Uzonkafürdő) - Hatod-hágó
Táv: kb. 34 km, menetidő kb. 13 óra
Az utolsó táv megosztása a két utolsó nap között attól függ, milyen fizikai/lelki állapotban van a túrázó. A táv teljesíthető egy nap alatt is.
Szállásalternatívák, ha a távot két napra osztjuk:
- Kakukk-hegyi vadászház (Büdösfürdőtől kb. 8 km a gerinctúra útvonalán, majd a Kakukk-hegy oldalában nyugat felé (jobbra) rátérünk a kék háromszög jelzésre. Ezen kb. 1,3 km után ugyancsak jobbra térünk egy jelzetlen erdei úton, és 500 m után elérjük a vadászházat. Oda-vissza kb. 3,6 km-es kitérő. Érdeklődni: nagyzsuzsa1998@gmail.com;
- Mitács-puszta (15 km), sátorozás, vagy a jelzett útvonaltól kb. 800 m távolságra nyugat felé, jelzetlen úton a Rakottyás vadászház (érdeklődni az előbbi email címen);
- Uzonkafürdő. Maga a település nem a jelzett gerinctúra útvonalán fekszik, azonban egy másfél kilométeres kényelmes kitérővel beérkezünk a településre, és onnan egy kb. 500 méteres úton (kék kereszt) vissza is térhetünk a jelzett gerinctúra útvonalra a Nagy-Murgó lábához anélkül, hogy vissza kellene mennünk arra a pontra, ahol elhagytuk a gerinctúra útvonalát (vagyis nincs többletútvonal). Szállás a szálláskereső portálokon.
Most is több nyári szállásra ("pusztára") kell számítanunk: a Bakratás-tetőn, Mitács-pusztán,, Jáhoros-pusztán, Nagy-mezőn, Uzonkafürdő határában, valamint a Nagy-Murgó alatt.
Vízvételi lehetőség a pusztákon az itatóknál, a vadászházak melletti forrásokban, Uzonkafürdőn a borvízforrásnál.
Kiszállási lehetőség: a Nagy-Piliske oldalában a kék kereszt jelzésen Tusnádfürdő felé (5 km), utána már csak csak Uzonkafürdőn érdemes, de ott sincs közösségi közlekedés (kb. 3,5 km a Barót-Mikóújfalu 122. sz. közútig).
Itt kiszállhatunk a túrából Tusnádfürdő felé. Kicsit megviselte a táblát az idő, de higgyük el, a Hargita-gerinctúra útvonalán néha az ilyeneknek is örülnénk.
Egy matuzsálem a Nagy-mezőn a Hargita-gerinctúra turistajelzésével. Vajon áll-e még az elmúlt évek óriási viharai után?
Tippek az összekészüléshez
Ha csak nincs mögöttünk olyan logisztika, amelyik minden lehetséges csatlakozási ponton ott áll az utánpótlással és mentéssel, tehát ha valóban élménytúrázni akarunk, akkor gondoljunk arra:
- Készüljünk úgy, hogy esetleg egynél több napig nélkülöznünk kell a civilizációt. Sátor, hálózsák (a szükséges kiegészítőkkel) akkor is legyen nálunk, ha egyébként mindenhol fedett szálláson akarunk aludni, és azt netalán le is foglaltuk. A Hargitában bármikor lecsaphat a kemény vihar, amely felborítja a menetrendünket.
- Ha ennivaló nem is, de másfél napi tartalék édesvíz legyen. Nem mindenki bírja a borvizet, akármilyen egészséges. Személyes tapasztalat alapján a lakott helyek felett a patakok is ihatók, de a völgyfőkben szinte mindenütt édesvízhez juthatunk.
- Soha nem lehet kiszámítani, hogy egy turista-/menedékház miért van éppen zárva akármilyen ok (tulajdonosváltás, felújítás, mindenféle előfordult már) miatt. Mindig legyen nálunk tartalék ennivaló végszükség esetére.
- A térkép akkor is nélkülözhetetlen, ha egyébként van nálunk GPS, és azon rajta van az útvonal, vagy bármilyen digitális segédeszköz.
- A telefonokat a szálláshelyeken fel tudjuk tölteni, de a vadászházakban nincs áram.
Kockázatok
- A romániai turistautak gazdája, a Salvamont hegyimentő szolgálat komoly erőfeszítéseket tesz a jelzett turistaút hálózat felújítására. A teendők azonban meghaladják a lehetőségeiket. Ezért arra kell számítanunk, hogy a Hargita-gerinctúra útvonalának turistajelzései egyelőre még mindig igen hiányosak.
- A Hargita-gerinctúrára induló túrázó felejtse el a Magyarországon megszokott túratapasztalatait, és készüljön "túlélési" típusú túrára. Ezért is javasoltuk az előzőekben a megfelelő tartalékokat.
- Sem az útikönyvek, sem a térkép nem említik a pásztorkutyák ("puszták") és a medvék jelentette veszélyt. A Hargita-gerinctúra - de valószínűleg minden erdélyi túra - során ezekkel számolni kell. Ezekről bővebben itt írtunk, érdemes elolvasni, mielőtt nekilátunk a készülődésnek.
- Ha végképp úgy érezzük, hogy eltévedtünk, és feladjuk, akkor induljunk el szekérnyomon, vagy bármilyen úton völgynek lefelé. A Hargita kicsit olyan, mint egy háztető, a gerincéről kétoldalt lejuthatunk a völgyekben fekvő települések valamelyikére.
Koós Gábor
Minden pontosítást, észrevételt, aktuális ismeretet köszönettel veszünk. A saját képek 2007-ben készültek, tehát nem feltétlenül tükrözik a mai állapotokat. A megadott távolságadatok hozzávetőlegesek, és helyenként eltérnek a hivatkozott források (könyvek, térkép) adataitól. A túra tervezése során feltétlenül érdemes beszerezni az aktuális információkat a jelenlegi helyzetről.
Túraútvonalak leírásai:
Horváth Alpár: Hargita hegység. Erdély hegyei sorozat 18.
Pallas-Akadémia Könyvkiadó
Csíkszereda, 2002
Pusztay Sándor és Zsigmond Enikő szerk.: Erdélyi túrák. Turistakalauz
Kornétás Kiadó
Budapest, 2002
(már nem kapható)
Nagy Balázs: Gerinctúrák a Kárpátokban
Heiling média Kiadó Kft.
Budapest, 2010
Térkép:
Hargita turistatérkép 1:60 000 (hajtogatott)
Dimap-Zsigmond
2011
Letölthető digitális útvonalak, online térképek pl.:
OpenMaps.eu - The map source for Central Europe
Aktuális tájékoztatás magyar nyelven a turistautakról:
Linkek a korábbi magashegységi élménybeszámolókhoz és ajánlásokhoz:
Tátra – a megunhatatlan (Lengyelország, Zakopane, Magas-(Lengyel-)Tátra):
http://zirc.blog.hu/2016/07/14/tatra_a_megunhatatlan_lengyelorszag_zakopane_magas-_lengyel-_tatra
A Gesäuse Nemzeti Park Stájerországban:
http://zirc.blog.hu/2015/05/22/magashegysegi_elmenyek_a_ges_use_nemzeti_park_stajerorszagban
Medvék és pásztorkutyák Erdélyben:
http://zirc.blog.hu/2014/11/23/magashegysegi_elmenyek_medvek_es_pasztorkutyak_erdelyben
A Maros és az Olt forrása Erdélyben:
http://zirc.blog.hu/2014/11/20/magashegysegi_elmenyek_a_maros-forras_es_az_olt-forras
A Hohe Wand Alsó- Ausztriában:
http://zirc.blog.hu/2014/11/04/magashegysegi_elmenyek_a_hohe_wand_also-ausztriaban
A Medve-szurdok és a Hochlantsch:
http://zirc.blog.hu/2013/10/14/magashegysegi_elmenyek_a_medve-szurdok_es_a_hochlantsch
A Magas-Tátra Szlovákiában:
http://zirc.blog.hu/2013/05/28/magashegysegi_elmenyek_tavaszveg_a_magas-tatraban
Szlovénia, a Triglav-csúcs:
http://zirc.blog.hu/2012/10/12/magashegysegi_kihivasok_szlovenia_teteje_a_triglav-csucs
A Lengyel-Tátra, Zakopane:
http://zirc.blog.hu/2011/11/17/holtszezon_a_siparadicsomban_zakopane
A Rax-Schneeberg Ausztriában:
http://zirc.blog.hu/2011/10/31/magashegysegi_elmenyek
Ezek a helyek térképen:
