(Ha csak az összefoglalót és a javaslatokat szeretné olvasni, kattintson közvetlenül a Táblamix és táblakatyvasz 2.-re.)

Egy hónappal ezelőtt itt írtunk arról, hogy az építészeti örökségként helyi védelem alatt álló Rákóczi téren megjelent három, stílusában, kivitelében, anyagában is különböző, a téren eddig álló tájékoztató tábláktól is eltérő kinézetű, a tér arculatához nem illő tájékoztató tábla (azóta felfedeztük a negyediket is az apátsági sarkon a Köztársaság utcai zebránál - "természetesen" ez is különbözik az előző háromtól). Az akkori bejegyzésben csak a tér arculatával foglalkoztunk. Ezeknek a tábláknak, továbbá a város területére ugyanezeknek az akcióknak a során kihelyezett további tábláknak a tartalmáról ebben a bejegyzésben esik szó.

Eddig ezeket az új táblákat fedeztük fel a központi városrészben, mint amelyeket az őszi táblaakció során helyeztek ki. Nincs kizárva, hogy több is van Zircen.

Közterületi információs rendszerek

A legalapvetőbb települési információs rendszer az utcanevek és házszámok rendszere. A képviselő-testület egy évvel ezelőtt hozott rendeletet a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól. Előírja többek között, hogy az utcák nevét az utca elején, végén, és minden betorkolló utcánál el kell helyezni, és a házszámtábláknak új utcákban azonos megjelenésűnek kell lenni. Új utcák esetén az utcanévtáblákat az önkormányzat, a házszámtáblákat az ingatlantulajdonos készítteti el. Arról sajnos nem szól a rendelet, hogy mi legyen a meglévő utcák hiányzó utcanév- és házszámtábláival. A városban ugyanis akár 50%-ot is elérheti azoknak az útkereszteződéseknek a száma, ahol egyik vagy másik vagy mindkét utcanévtábla hiányzik. A házszámtábláknál is szinte biztosan több tíz százalék a hiány.

Az új utcák utcánként egységes megjelenésű házszámtábláinak előírása érdekes szabály: ha már magának kell elkészíttetni, mit szól majd az az ingatlantulajdonos, aki pl. az egyedi művészi kerámia házszámtáblát készíttet, vagy aki - amint példa van rá a városban - székely rovásírásos táblát akar?

Az egységes arculatra és az igényes, megbízható tájékoztatásra hangsúlyt helyező települések - és nem csak a turisták által látogatottak - egységes közterületi információs rendszert építenek ki. Ezek tájékoztatást adnak a közintézmények, a turisztikai látványosságok, helyi értékek, szolgáltatások, utcák megközelítéséről mind a településen járatlanok, mind a helybéliek számára:

például Balatonfüreden,

például Veszprémben,

például Celldömölkön.

A tájékoztató táblák hátoldalán a települések általában egy jellemző logójukat is megjelentetik: ez itt Celldömölk, a Ság-hegy vulkánja, mögötte a lenyugvó Nap.

Zircen az utcanévtáblák nagyon, a házszámok eléggé foghíjasok, egységes közterületi információs rendszer nincs. A látványosságok, szolgáltatások elérését, helyét KRESZ szerinti - az utak szélén helyenként ide-oda dőlő, sokszor megkopott, elavult, sérült - tájékoztatást adó jelzőtáblák, idegenforgalmi útjelző ("barna") táblák, vagy "kreatív", saját készítésű, közterületre szabályosan vagy szabálytalanul kihelyezett táblák mutatják.

A helyzetet jól jellemzi, hogy szezonban naponta kell útba igazítani a város egyik leglátogatottabb látványosságát, az Arborétumot kereső turistákat a Március 15. téren, hogy menjenek egy sarokkal tovább a Damjanich utcáig, ugyanis a Rákóczi tér felől jövet már a Polgármesteri Hivatal előtt befordulnak a Kertész utcába.

Valamikor 2003 körül kiírt a város egy nyilvános pályázatot közterületi információs rendszerre (utcanév- és házszámtáblák, tájékoztató táblák). A beérkezett pályázatokat a polgármesteri hivatal előterében állították ki, azokra szavazni lehetett. Eredményt is hirdettek, és az első három helyezett pályamunkáját a város pénzdíjjal ismerte el. Semmi nem történt, sőt azóta a pályázatoknak állítólag nyoma is veszett.

Turisztikai információs rendszerek

A turisztika jelzésrendszere a gyalogos természetjárás országonként is eltérő jelzésrendszeréből alakult ki és válik egyre inkább nemzetközileg is egységessé. A nem motorizált (gyalogos, kerékpáros, lovas, sí) szimbólumrendszerek alapelvei az egyértelműség, következetesség, megbízhatóság, költséghatékonyság (ez utóbbi abban az értelemben, hogy mindenütt legyen információ, ahol feltétlenül kell, de sehol ne legyen, ahol nem kell, mert a jelzések karbantartása sok pénzbe kerül).

A képek sorrendben a Magas-Tátrában, a Lengyel Tátrában és Ausztriában a Hohe Wandnál és a Hochlantschon készültek (egyes itt linkelt bejegyzéseknél a beillesztett képek a blog sablonváltása során sajnos eltűntek).

A turistautak jelzésrendszerét Magyarországon az MSZ 20587-2:1988 szabvány rögzíti. A jelzések festésének módszertanát, továbbá a turistajelzéseket kiegészítő táblarendszerek szakmai szempontjait a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Turistaút Szakbizottsága irányelvekben teszi közzé.

És akkor jöttek a táblakommandók

Az idén őszi városi táblakihelyezések valószínűleg két, az egész országra kiterjedő akcióhoz köthetők: az Országos Kékkör felújításához és a Mária út kitáblázásához. A következőkben bemutatott táblákon kívül a város közigazgatási területén még lehetnek az akció keretében telepített táblák.

Az Országos Kékkör (OKK) felújítására fordított állami milliárdok felhasználásának hátteréről itt kaphatunk egy korántsem teljes, ám sokatmondó képet. Az Országos Kéktúra (közismert rövidítéssel OKT, mint az Országos Kékkört alkotó legrégebbi turista útvonal) Zircet érintő szakaszával júliusban itt foglalkoztunk. Az OKK-útvonalak nagyívű és rendkívül látványos felújításának, fejlesztésének egyes további vonatkozásairól egy későbbi bejegyzésben lesz szó.

Az OKT, vagyis a kék sáv jelzés Zircről Borzavár felé haladva a Deák Ferenc utcán megy fel, majd az utcát keresztezve bemegy a murvás ("temetői") parkolóba, és a játszótér sarkán felkapaszkodik a Pintér-hegy felé.

A Deák Ferenc utcán végig kiválóan jelzett útvonal.

 A Pintér-hegyi játszótér sarkába telepített információs tábla: az OKT útvonalán, vagyis jó helyen van, megfelel a Turistaút Szakbizottság irányelveinek, hasznos információkat tartalmaz.

Ez a tábla ott áll, ahol a kék jelzés letér a Deák Ferenc utcáról a murvás parkoló felé. Kb. 2,5 méter magasan, sem nem az útpadkán, sem nem az OKT nyomvonalán. A tapasztalatlan turista (és az autós is, ha egyáltalán észreveszi a mini táblát az óriási oszlopon) azt fogja gondolni, hogy neki az országúton kell tovább haladnia Borzavár felé. De minek kellene egy ilyen táblával megerősíteni, hogy haladjon egyenesen (de ebben az esetben nem is egyenesen kell haladnia), ha néhány tíz méteres körzetben több festett turistajelzés is messziről is jól láthatóan jelzi a helyes utat? Ezt a táblát az irányelvek oda ajánlják, ahová festett turistajelzés nem helyezhető el...

Visszatérünk a kék jelzésen a városközpontba, és megszemléljük a Deák Ferenc utca/Rákóczi tér sarkára, az OTP elé telepített oszlopot, amely kivitel az irányelvek szerint elsősorban "erdei-mezei terület"-re javasolt. Mit keres egy helyi védettségű környezetben ez a "min. 12-15 cm átmérűjű kör keresztmetszetű, 3-5 m hosszú pácolt keményfa oszlop (pl. akác)" (idézet az irányelvekből)?

Az oszlopon található útirányjelző táblák információiról: az ilyen, ún. "csomóponti (útbaigazító) táblák szerepe, hogy az úton elindulók adott pontban tájékozódjanak és az úton járók nyomon követhessék, hol vannak, hová mehetnek, merre tartanak, mik a távolságok és a legfontosabb technikai tudnivalók."

Lássuk. 
- "Régi márványbánya": az OKT (kék sáv) jelzett turistaútvonal nem érinti.
- "Fiatalító forrás": az OKT nem érinti.
- "Zirc vá.": az OKT nem érinti, viszont OKT bélyegzőhely. Tehát a Tesco-kanyarban elhagyjuk a kék sáv jelzett turistautat, 160 métert beballagunk a vasútállomásra, ott a pénztár rácsához láncolt bélyegzővel bélyegzünk az igazolófüzetbe, majd 160 métert visszaballagunk a jelzett útvonalig és megyünk tovább Nagyesztergár vagy Borzavár felé. Ez a 2x160 méter nem része az OKT hivatalos távolságadatainak, mint ahogy más, hasonló helyen sem.
- "Kardosrét": az OKT nem érinti.
- "Purgly-kastély" (Nagyesztergár): az OKT nem érinti, érinti viszont a Rómer Flóris Emlékút (RFE, zöld sáv), amely az országúton halad Nagyesztergáron keresztül. Erről a táblák nem szólnak.
- "Rézkakas fogadó": az RFE nem érinti.
- "Csengő-hegy": az RFE a hegy tetejétől kb. 500 méterre, a hegylábnál halad el.
- "Zoltay-forrás": a táblán jelzett zöld sáv jelzett turistaút nem érinti. Viszont az RFE nem sokkal a Zoltay-forrás előtt a zöld sávról áttér a piros kereszt, majd a zöld háromszög jelzésre, hogy aztán a Kerteskői szurdokban, néhány kilométerrel odébb visszatérjen rá és egészen Porva-Csesznekig már zöld is marad. Tehát az RFE érinti.

Vagyis az ezeken a táblákon olvasható 12 célpont közül csak a Leibel(Patkó)-kereszt, Borzavár, Zirc vá. (mint nem az útvonalon fekvő bélyegzőhely), Nagyesztergár és a Reguly Antal múzeum található a jelzett turistaút mentén.

A táblákon megadott távolságadatok közül megnéztünk néhány szembetűnő adatot.
- "Zirc vá. 550 m": az oszloptól a vasútállomás várótermének bejárata (ha a zebrákat szabályosan használva közelítjük meg) a valóságban 750 méter.
- "Borzavár 4,7 km": az Országos Kéktúra hivatalos honlapjának adatai szerint Borzavár és Zirc vasútállomás bélyegzőhelyek közötti távolság kereken 6 km. Vonjuk le ebből az oszlop és az állomás közötti, frissen mért 750 métert, marad 5,25 km.
- "Zoltay-forrás 6,4 km": a Rómer Flóris Emlékút hivatalos igazolófüzete szerint a Zoltay-forrás-Zirc vasútállomás távolság 7,5 km. Vonjuk le ebből az oszlop és a az állomás közötti távolságot: marad 6,75 km.
Fontos: A GPS-alapú távolságmérés pontosságát számos tényező befolyásolja. Kb. 1000 méter távolság alatt a gyalogos nem nagyon törődik tíz-húsz százalék pontatlansággal az úthossz adatában: hogy most a Reguly Múzeum 140 vagy 160 méterre van, édesmindegy. Több tíz kilométer távnál a túrázó már számolgat, mennyi van hátra, itt a plusz egy-két kilométer is számít. 

Az OTP-oszlop másik oldala. Ez megismétli az OKT (kék sáv) jelzés tábláit Borzavár felé. De KINEK? A turistajelzések alapelve, hogy a menetirányból jövőknek mutassa meg, merre vezet tovább az út. Ez a két tábla a József Attila utca felől (a zöld sávon, piros kereszten, Mária úton) érkezőknek mutatja, merre megy tovább az út az OKT-n Borzavár felé. Miért nem mutatja akkor, hogy merre folytatódik az OKT (kék sáv) és az RFE (zöld sáv) Nagyesztergár felé? És miért nincs ezen az oszlopon az OKT-n (kék sáv) Borzavár felől érkezőknek a tábla, hogy merre megy a kék és a zöld jelzés Nagyesztergár felé?

És egyébként kinek és milyen hasznos információt nyújt az oszlop tetején a helymegjelölés ("Rákóczi tér, Zirc", + koordináta)? Amikor elég felpillantania a feje fölé, ugyanis az OTP mindkét sarkán korrekt utcanévtábla látható?

Ennek az irányelvek szerint szabványos OKT-információs táblának igazán semmi keresnivalója nincs a Rákóczi tér közepén. A tér arculatához nem illeszkedő jellegén kívül azért sem, mert az ilyen tábláknak az adott útvonal mentén kell elhelyezkedniük (lásd fentebb a Pintér-hegyi táblát). Itt pedig az OKT (kék sáv) turistaút nyomvonala kb. száz méterrel távolabb van. 

Egy igazi nagy durranás ez az ún. "elérhetőséget jelző tábla". A Kossuth utcán a benzinkút előtt a túloldalon mutatja a Veszprém felől érkező autósoknak(?), gyalogosoknak(?), hogy az OKT egy kilométerre húzódik. Aki ezt a táblát kitalálta, annak sem a gyalogos túrázás lélektanáról, sem a közterületi kommunikációról nincs fogalma. Néhány tenyérnyi méretű tábla, a gépjárműves és gyalogos látószint felett. (A későbbiekben az OKT-ről szóló bejegyzésünkben más településekről is hozunk példákat.)

De még a benzinkutas táblát is felülmúlja a vasútállomás elé letett, ugyancsak elérhetőséget jelző tábla. Itt szükségesnek tartották külön táblával jelezni, hogy a vasútállomástól 160 méterre érjük el az OKT nyomvonalát. Kérdés, hogy az Országos Kéktúrát az elmúlt hatvan évben eddig teljesítő öt- és félezer túrázó hogyan volt képes eligazodni e tábla nélkül?  

Az őszi táblaakciók másik valószínű háttere a Mária út Egyesület.

A Mária út Tündérmajor felől az Irtás utcánál érkezik be a központi városrészbe. Az Eötvös K.-József A. útvonalon éri el a Rákóczi teret, elhalad Reguly Múzeum-OTP előtt, befordul az Alkotmány utcába. Itt a piros jelzéssel azonos útvonalon halad a kardosréti hídig, majd tovább a Cuha-völgyön. A tervezett új útvonal nem a szennyvíztelep mellett halad, hanem a Vitális utcán felmegy, a Szeptember 6. utcával szemben bemegy az erdőbe és a kardosréti temető alatt fordul a kardosréti híd felé (a hivatalos térkép elérhető itt).

A legnagyobb közösségi térképészeti adatbázis, az OpenStreetMap (OSM) adatait használó egyik alkalmazás mutat egy olyan Mária út-verziót is, amelyik a Rákóczi teret középen szeli át, a Reguly Múzeumtól egyenesen a buszmegállóig, majd onnan a 82-es úttestjén(!) az Alkotmány utcai sarokig . Ez nyilván értelmetlen.

A Mária útnak a központi városrészt átszelő szakaszán három csomóponti táblát találtunk: a Semmelweis utca felső végén, ahol Tündérmajorba ágazik el a kocsiút, onnan 300 méterre az Irtás és az Eötvös K. utca sarkán, valamint az Alkotmány-Vitális utca sarkán. Találunk egy csomóponti táblát a Rákóczi téren az apátsági sarkon, a Köztársaság utcai zebránál, valamint egy útirányjelző táblákkal is felszerelt információs táblát a Rákóczi tér sarkán a volt leányiskola előtt, de ezeket a Mária út nyomvonala nem érinti.

Először e két utóbbi vesszük szemügyre. A Mária út nyomvonalától 130-170 méterre (attól függ, melyik irányba mérjük) álló információs tábla a Mária utat ismerteti magyar és angol nyelven, felsorolja a legismertebb zirci látványosságokat, valamint felsorol a Mária út két irányába, Bakonybél és Csatka felé eső néhány látnivalót. 

Az információs tábla tetejére szerelt három útirányjelző tábla közül kettő a Mária útra eső célpontokra mutat: Bakonybél, Tündérmajor, Hoffer-kereszt, Kardosrét, Csatka. Ezek korrekt és hasznos információk, mint ahogy az Arborétum jelzése is. Teljesen felesleges viszont megadni az utca túlsó oldalán a teret uraló, eltéveszthetetlen Apátságot (0,1 km), továbbá a táblától 20 méterre található gyalogos átkelőhelyet.

Az apátsági sarkon álló csomóponti tábla is tartalmaz néhány különös elemet.

- Mutatja az OKT útirányát Borzavár (és tovább Bakonybél), illetve Nagyesztergár (és tovább Bodajk) felé. Ugyanazt, amit a tőle légvonalban nem egészen száz méterre álló OKT-oszlop is mutat az OTP-sarkon.
- Aztán mutatja a Mária út irányát Csatka felé, ugyanazokkal a célpontokkal, mint amelyek a tőle kb. 110 méterre álló tábla is mutat a tér túlsó sarkán.
- Aztán mutatja a Mária út irányát a Széchenyi utca felé, de arra nem vezet Mária út, mert az az Alkotmány utcából a József A. utca felé vezet.
- Aztán mutatja az Arborétum főbejárata felé az irányt (ez jó), de mutathatná pl. az Arborétum hátsó kapuja felé is az utat, amelyik 200 méterrel közelebb van.
- Mutatja, hogy a következő zebra (mert ez az oszlop is egy zebránál áll) 100 méterre található(!?).
- Az oszlop koronáján pedig a tábla, hogy itt a Zirci Ciszterci Apátság található (ha eddig nem vettük volna észre).

A távolságadatokról:
- Az látható, hogy az OKT távolságadatainál az OKT hivatalos honlapjának adataiból indultak ki. Csak elfeledkeztek arról, hogy a távolságadatok a vasútállomásig értendők. Tehát a Bakonybél, Kőrishegy, Borzavár, Jásd távolságadatok is hibásak: az első háromból levonandó, a jásdihoz hozzáadandó 650 m (ez az oszlop 100 méterrel közelebb van az állomáshoz).
- Az OKT Borzavárig tartó szakaszára 3,6 km/ó átlagsebességgel ad menetidőt, míg az OTP-sarkon álló OKT oszlop táblája 3,3 km/ó átlagsebességgel (a menetidő adatok egyébként általában is csak erősen tájékoztató jellegűek az ilyen típusú tábláknál; most is csak azért említjük, hogy mennyire nincs összhang az ugyanazon a helyen, ugyanarra a célra szolgáló különböző táblarendszerek között.) 

Nézzük meg a Mária út nyomvonalán álló három csomóponti táblát.  A Vitális-Alkotmány sarkán álló oszlop táblája már a módosított útvonal, tehát a Szeptember 6. utca felé mutat. Az útvonal módosítás turistajelzései még nincsenek felfestve.

A táblán lévő távolságadatok korrektek: a célhelyek felé megadott távolságok annyival változtak, amennyivel ez a tábla távolabb van az előző (Rákóczi téri) táblától. Ennek az oszlopnak a létét egy dolog indokolja: a legfelső tábla közli, hogy "Zirc, Vitális I. utca", és ezzel pótolja az ott hiányzó utcanévtáblát.

Ez az oszlop az Irtás és az Eötvös K. utca sarkán áll. Létét semmi nem indokolja: az itt áthaladó jelzett turistautak (RFE (zöld sáv), Mária út, piros kereszt, Szarvaskút15 piros körút, Kőkapu10 zöld körút) mindkét irányból jól láthatóan, eltéveszthetetlenül jelezve vannak turistajelzésekkel.

A Semmelweis utca felső végén, a Tündérmajorba vezető kocsiút elején áll ez az oszlop. Ha valami indokolja a létét, akkor itt is a legfelső tábla, amely a hiányzó utcanévtáblát pótolja. Ugyanúgy, mint az Irtás utcai táblánál, az itt elhaladó turistautak festett jelzésekkel minden irányból jól követhetők.

Az eddigi példákból jól látható az Országos Kéktúra és a Mária út jelzésrendszerei, jelzésfilozófiái közötti különbség:
- Az OKT egyetlen "központi" csomóponti táblacsoportot telepített útirányjelző táblákkal és helyjelző táblával; a turistaútvonal kiválasztott pontjaira információs táblákat telepített; a turistaútvonal nyomvonalán kívülre elérhetőséget jelző táblákat helyezett ki.
- A Mária út csomóponti táblacsoportok láncolatát telepítette az útvonala mentén, egyetlen központi információs táblával.
És persze különbözik még a táblák anyaga, mérete, tipográfiája, tartalma, az információk kiválasztásának elve, az adatok pontossága, stb. stb.
Fontos: Mindkét rendszer az érvényes szabványon alapul!

Folytatás: Táblamix és táblakatyvasz 2.