Az eredeti bejegyzés időpontja: 2013. szeptember 27.

+1. kiegészítés időpontja: 2013. október 15.

+2. kiegészítés időpontja: 2013. november 29. (ez tartalmazza az eredeti bejegyzést, az 1. és 2. kiegészítést is)

+3. kiegészítés időpontja: 2014. február 21. (ez a jelenlegi bejegyzés, amelyben csak hivatkozásokkal utalunk a korábbi történésekre, nem ismételjük meg azokat)

2013.november 15: "Hét tiltakozó gazda sérült meg csütörtök este, amikor a rendőrség tüzet nyitott egy vitatott ... rézbányászati ​​projekt ellen tiltakozókra..." (http://www.burmalink.org/police-open-fire-injure-7-protesters-at-burmas-letpadaung-mine/).
Zirciek, emlékezünk még a lakktalanító elleni demonstrációra a Szabadság utcában, vagy a kórházbezárás elleni fáklyás felvonulásra a Rákóczi-téren? Mindkét alkalommal elég sokan voltunk. A lakktalanító működik, a kórházat nem zárták be.

Tovább a legfrissebb események ismertetésére és a kilátásokra ►

 A témához kapcsolódó bejegyzések: 

Van az a pénz? 2013. december 10.

Nem nyithatnak kőbányát a Simicska-fivérek Zircen 2013. december 5.

Mégsem nyílik kőbánya Zircen 2013. november 26.

Tiltakozz Zircre, a Bakony szívébe tervezett óriás-kőbánya ellen! 2013. november 13.

Előzmények

"Bánya pedig lesz!" - a kőbánya-ügy újabb fejleményei - +5. kiegészítés 2013. február 8. (ez tartalmazza az eredeti bejegyzést és összes előző kiegészítést)

A legfrissebb események (2014. február)

A zirci képviselő-testület 2013. november 25-én határozatot hozott (253/2013. (XI.25.)), mely szerint eredménytelen az a településrendezési eljárás, amelyet a kőbánya nyitása érdekében indított. Az erről szóló jegyzőkönyv letölthető itt (12/e/ napirendi pont, sárgával kiemelve).

A zirci képviselő-testület 2013. december 16-án határozatot hozott (270/2013. (XII.16.)), amellyel hatályon kívül helyezi azt a 2010-ben hozott határozatát, amely alapján elindította az előző bekezdésben említett, a kőbánya nyitása érdekében indítandó településrendezési eljárást. Egyúttal, képviselői indítványra, határozatot hozott arról (271/2013. (XII.26.)), hogy az önkormányzat és a KOBOX Magyarország Kft között létrejött, a képviselő-testület felhatalmazása alapján 2011. február 4-én aláírt Együttműködési megállapodást felbontottnak tekinti. A testületi ülés jegyzőkönyve letölthető itt (12/c/ napirendi pont, sárgával kiemelve). A lejárt határidejű határozatokról szóló későbbi jelentés szerint a megállapodás felbontása megtörtént.

A zirci képviselő-testület ez ügyben hozott érvényes döntései értelmében tehát Zirc város részéről a Hoffer-földeken tervezett kőbánya ügye lezártnak tekinthető: bánya pedig nem lesz.

Miért mégis a kérdőjel a bejegyzés címében? Olvassa el a kétségeket.

Mert mi történt 2010 óta?

1. A zirci képviselő-testületnek a bányanyitás elutasításáról (2010. május) és a bányanyitás mégis támogatásáról (2010. november) hozott határozatai között 2010-ben hat hónap telt el. A két időpont között önkormányzati választás volt, a testület korábbi létszáma (14 fő) az új rendszerben lecsökkent (9 fő). A választás után az új testületben 6 olyan képviselő foglalt helyet, akik a korábbi testületben is benne voltak (a személyi összetétel később lemondások miatt változott).

A 2010. május 31-i testületi ülésen a jelen lévő képviselők egyhangúlag a bányanyitás ellen foglaltak állást: Ottó Péter polgármester, Dr. Czuppon Károly alpolgármester, Baranyai József, Holl András, Lingl Zoltán, Pék László, Dr. Varga Tibor, Vörös Kálmán képviselők.

Fél évvel később, a bányanyitást mégis lehetővé tevő, 2010. november 29-i határozat meghozatalánál jelen lévő döntéshozók szavazati aránya következő volt: 5 igen, 2 nem, 1 tartózkodás (8 fő). Az ülés elején jelen lévő döntéshozók: Ottó Péter polgármester, Vörös Kálmán alpolgármester, Baranyai József, Beke Gyuláné, Horváth Ivett, Dr. Horváth Sándor, Kasper Ágota, Lingl Zoltán, Dr. Varga Tibor képviselők (ez 9 fő, a jegyzőkönyv szerint a zárt ülés idején tehát valamelyik résztvevő elhagyhatta az ülés). Azt, hogy melyik képviselő hogyan szavazott, legfeljebb a Stúdió KB felvételéből lehetne megállapítani. A tippelés megkönnyítésére viszont közöljük a bányanyitásban érdekelt vállalkozóval kötendő együttműködési megállapodásról jóváhagyásáról szóló, 2011. január 31-én hozott, 5/2011. (I.31.) számú határozathoz leadott - név szerinti - szavazás eredményét: IGEN: Baranyai József, Horváth Ivett, Dr. Horváth Sándor, Ottó Péter, Dr. Varga Tibor, Vörös Kálmán. NEM: Horváth László, Kasper Ágota. TARTÓZKODIK: Lingl Zoltán.

Ezek után lássuk, hogy a három évvel későbbi, a bányanyitás támogatására vonatkozó korábbi határozatokat felülbíráló határozatok szavazásnál hogyan alakultak a szavazatok.

A 2013. november 25-i testületi ülésen a településrendezési eljárás eredménytelenségéről szóló határozat szavazásának eredménye: egyhangú. A jelen lévő döntéshozók: Ottó Péter polgármester, Vörös Kálmán alpolgármester, Baranyai József, Horváth László, Kasper Ágota, Lingl Zoltán, Mészáros József képviselők.

A 2013. december 16-i testületi ülésen a bányanyitást lehetővé tevő eljárást elindító határozat visszavonásáról (és a beruházóval kötött megállapodást felmondó) határozat szavazásának eredménye: egyhangú. A jelen lévő döntéshozók: Ottó Péter polgármester, Vörös Kálmán alpolgármester, Baranyai József, Horváth László, Kasper Ágota, Lingl Zoltán képviselők.

(Ahogy fentebb is jeleztük, a képviselő-testület összetételében 2010 óta személyi változások történtek).

E sorok szerzőjének kizárólag a hivatalos dokumentumokra alapozott elemzése szerint az előző és a mostani testületben egyaránt helyet foglaló képviselők közül egyedül Kasper Ágota, az új (jelenlegi) testület tagjai közül Horváth László képviselt következetes véleményt a kőbánya ügyében 2010 óta.

A zirci képviselő-testületnek a bányanyitást lehetővé tevő, majd azt ismételten elutasító döntései között három év telt el.

2. Hogy mi történt az elmúlt három évben? Az Előzmények címszó alatt (lásd fentebb) részletesen megismerhető. Nem könnyű olvasmány, még talán az ilyen bonyolult közigazgatási-jogi eljárásokban járatosak számára sem. Ami azonban fontos: mind a zirci önkormányzat, mind az érintett borzavári önkormányzat számára az eljárás minden lépése (meg)ismerhető és átlátható volt (hiszen hivatalból kaptak értesítést is arról, éppen hol mi történik). Azt, hogy miért kellett három évnek eltelni a bányanyitást lehetővé tevő képviselő-testületi határozatok visszavonására, talán megmagyarázzák a következőkben ismertetett körülmények.

Ez most így a bánya ellenzőinek győzelme?

Szó nincs róla. Az egész ügy nem valamiféle csatáról, hanem arról szól, hogy ha a civil társadalom nem tudja érvényesíteni az akaratát a saját maga által megválasztott, jog szerint őt képviselőkön keresztül, akkor más utakat kell keresnie. Azért nem győzelem, mert a zirci képviselő-testület döntései egyszerűen egy korábbi jogi helyzet megszüntetését jelentik. Az ilyen jellegű döntések azonban - leegyszerűsítve - elhatározás kérdései. Ennek legszemléletesebb alátámasztása, hogy a testület 2013. november 25-i és december 16-i döntéseihez vezető előterjesztések (lásd fentebb) sürgősséggel kerültek be a testület elé. A sürgősséget semmi nem indokolta, hiszen a végül is meghozott döntéseket alátámasztó körülmények évek, hónapok, de legalább hetek óta ismertek voltak. Ezeknek az ismert körülményeknek az alapján minden további nélkül lehetett volna a testületi előterjesztések szokásos rendje szerint, időben, a többivel együtt előterjeszteni a javaslatot.

Azaz, egy ekkora horderejű, a város és a környék lényeges körülményeit egy évszázadra (és még sokkal tovább) befolyásoló döntést minden további nélkül meg lehet hozni úgy, hogy az előterjesztés az előzetesen a képviselőknek kiküldött döntés-előkészítő dokumentációban nem szerepel, tehát a képviselőknek gyakorlatilag semmilyen esélyük nincs, hogy az előterjesztés hátteréről tájékozódjanak. Magyarán, a testületi ülés (hétfői) napját megelőző pénteki napon esetleg kapnak az orruk alá valamit sürgősséggel, aztán akinek kedve és ideje van, járjon utána a hét végén (n.b. az önkormányzatiság az egész országban így működik, de ez nem menti ezt a megkérdőjelezhető gyakorlatot).

(Felmerül a kérdés, hogy ha a települést irányító testület tagjainak nincs, vagy alig van lehetősége a sürgősséggel beterjesztett, az illetékes bizottságok által többnyire meg sem tárgyalt előterjesztések ügyében tájékozódni, hogyan tudják ezt megtenni a közélet iránt netalán érdeklődő állampolgárok? A válasz az, hogy sehogy. Ugyanis a sürgősségi előterjesztések ún. "pótanyagként" kerülnek a képviselők elé, gyakran csak az ülést kezdetét közvetlenül megelőzően, de jellemzően a hét vége előtti munkanapon; nem kerülnek fel az önkormányzat honlapjára - ahol a "civilek" megnézhetnék a testületi ülés előtt, de legalább tudomást szerezhetnének róla - a szervezeti és működési szabályzat szerint meghatározott "rendes" időpontban elkészült előterjesztések közé. Ha valaki nagyon akarja, esetleg megismerheti a sürgősségi előterjesztést akkor, amikor a testületi ülés anyaga bekerül a hivatalos archiválás helyére, a városi könyvtárba, valamennyi idővel az ülést követően.)

Tehát, a települési döntéshozók a rendelkezésükre álló (informális) információk, a saját szakmai vagy lelkiismereti meggyőződésük (ez általában fehér holló, azonban ebben az esetben releváns), vagy a politikai elköteleződésük (ez esetünkben markánsan releváns; ezt hívják "frakciófegyelem"-nek, amely a magyar parlamenti és önkormányzati demokráciából színházat és a megválasztott frakciótag képviselőkből lélek és lelkiismeret nélküli szavazógépeket csinál) alapján határoznak.

Mi várható ezek után?

A kőbánya-ügyben a vállalkozót képviselő szakértő idézett kijelentése („Bánya pedig lesz! Ha nem most, hanem majd...év múlva, bánya lesz, ha már egyszer meg van kutatva.” - idézve innen: http://zirc.blog.hu/2013/02/08/_banya_pedig_lesz_a_kobanya-ugy_ujabb_fejlemenyei_5_kiegeszites) egyáltalán nem vesztette aktualitását.

Ugyanis a zirci képviselő-testület döntésétől függetlenül (természetesen, hiszen ez két teljesen különböző eljárás) a zirci tervezett kőbánya környezetvédelmi előzetes vizsgálati eljárása tovább folyik.

Ha tehát a kőbánya megkapja a(z új nevén) Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől az engedélyt, akkor tényleg csak a zirci önkormányzat újabb támogató döntésétől függ majd, hogy nyíljon kőbánya a Hoffer-földeken.

A zirci képviselő-testület - igen tisztességes módon - most nemet mondott saját korábbi döntésére. Mi azonban a biztosíték arra, hogy ez a döntés nem változik majd meg ugyanolyan rapid módon, mint ahogy a bányanyitást elutasító határozat változott 180 fokkal bányatámogatássá 2010-ben, majd ismét elutasítássá 180 fokkal 2013-ban?

A helyi politika játékszerei vagyunk - vagy mégsem?

2010 óta megtapasztalhattuk, hogy a parlamenti-kormányzati-önkormányzati jogalkotás képes akár egyetlen személyre vagy szervezetre szabott jogszabályokat is hozni. A tervezett zirci kőbánya hátterében olyan nevek bukkantak fel, amelyekből nem alap nélkül lehet következtetni arra, hogy akár az illetékes önkormányzatok (Zirc, Borzavár) hatáskörét is felülbírálva születhet magasabb rendű jogszabály a kőbánya megnyithatóságának érdekében. Az utóbbi négy évben az országban megismert ilyen esetekből regényeket lehet írni.

Ha valaki azt gondolja, hogy a tervezett zirci kőbányával kapcsolatos önkormányzati viselkedés megváltozása 2010-ben (a teljes elutasítást fél év múlva követő többségi támogatás) például annak eredménye, hogy valamilyen forradalmian új felismerés következett be, hogyan lehet abszolút környezet- és természetbarát módon üzemeltetni egy ilyen kőbányát, ki kell ábrándítanunk. Ugyanígy azzal kapcsolatban, miért változott a bányanyitás 2010-es többségi támogatása három év múlva egyhangú elutasítássá. E sorok szerzőjének (szigorúan magán)véleményét az álláspontok változásáról lásd lentebb.

Mire számítsunk?

HA a kőbánya megkapja a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség jóváhagyását, akkor az Isten sem menti meg Zircet attól hogy a bánya megnyíljon. Ugyanis bármelyik képviselő-testület megvásárolhatógyőzhető megfelelő érvekkel annak érdekében, hogy járuljon hozzá a településrendezési szabályok megváltoztatásához (ez következett be 2010-ben, amit viccesen objektív érvekre alapozott döntésnek neveztek), de minden további nélkül elképzelhető az is, hogy a jelenlegi parlamenti gyakorlatnak megfelelően egy egyéni képviselői indítvánnyal kiveszik az illetékességet a város hatásköréből.

A környezetvédelmi hozzájárulás kiadásának ma egyetlen "akadálya" a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának álláspontja. Nem győzünk elég hálásak lenni nekik - nélkülük ma már régen ott dübörögnének a kőszállító kamionok a Borzavári, Deák Ferenc, Széchenyi és Kossuth utcán, keresztül a Rákóczi téren bóklászó kisdiákjaink között.

Kik az "illetékesek" és mit tesznek ők?

E sorok szerzőjének (szigorúan magán)véleménye, ám bizonyos demokratikus elvek és magasabb rendű jogszabályok által is alátámasztva, hogy a települések azért választják az elöljáróikat, hogy ők a köz (a választók többségének) érdekét képviseljék. A kőbánya-üggyel kapcsolatban e sorok szerzőjének (szigorúan magán)véleménye az, hogy ebben az ügyben három helyes döntés született: a képviselő-testület 2010. május 31-i elutasító, valamint a 2013. november 25-i és december 16-i, a korábbi, a bányanyitást lehetővé tevő határozataikat visszavonó határozata. A két időpont között eltelt több mint három évben azonban rengeteg felesleges energia és főként adófizetői pénz olvadt el a kőbánya miatt a semmibe, haszontalanul.

E sorok szerzőjének (szigorúan magán)véleménye az, hogy a zirci képviselő-testület többségét jelentő döntéshozók (polgármester, alpolgármester, képviselők) döntése 2010-ben a kőbánya nyitását lehetővé tevő határozat mellett (miután egy fél évvel korábban ugyanezt elutasították) politikai nyomásgyakorlás következménye. Ugyancsak magánvéleménye az, hogy a zirci képviselő-testület 2013. novemberi és decemberi határozatai egy taktikai lépéssorozat eredményei, amelyeknek célja az, hogy megpróbálják elvenni az élét lehetséges helyi konfliktusoknak a 2014-es választások előtt. Ha pedig a 2014-es tavaszi parlamenti és az őszi önkormányzati választásokat követően nem változik meg a hatalmi struktúra, gyakorlatilag ellenállás nélkül érvényesíteni tudják az akaratukat. Erre az elmúlt négy év a legmeggyőzőbb bizonyíték országos és helyi szinten egyaránt. Vagyis bánya bizony lesz.

Ha az olvasó arra kíváncsi, miből lehet következtetni erre a borús forgatókönyvre, a következő támpontokat veheti segítségül:

A fentebb már többször hivatkozott 2013. november 25-i határozat előterjesztése (letölthető itt) és a 2013. december 16-i határozat előterjesztése (letölthető itt) indoklásaiban egy szó nincs arról, hogy az előterjesztő polgármester (ill. az illetékes bizottság, de ez nyilván csak formai és nem lényegi elem) véleménye, álláspontja megváltozott volna ahhoz képest, amilyen érvekkel a bányanyitást 2010. őszén - ellentétben a fél évvel azt megelőző véleményével - támogatta. Ennek a két előterjesztésnek az indoklásában csupa külső, más szervezetekre, körülményekre visszautaló hivatkozás szerepel. Egyedül a november 25-i határozat másfél oldalas indoklásának kétsoros utolsó bekezdésében szerepel, hogy " A bányanyitással kapcsolatosan egyre erősödő civil ellenvéleményt is figyelembe véve...". Vagyis a polgármester és a többség álláspontja a jelek szerint nem változott, és ha a 2013. őszi körülmények nem indokolnák ezt a taktikai lépést, nem vonult volna vissza a bányanyitás támogatásától. A képviselő-testület jelenlegi többségét alkotó képviselőcsoportja pedig fenntartás nélkül követi őt.

(Talán még azt is megéljük idén ősszel, hogy az önkormányzati választások kampányában dicsekedni fognak a bánya leállításával azok a jelöltek, aki 2010. őszén megszavazták a bányanyitást...)

Egy bekezdést megérdemel Borzavár hivatalos viszonyulása a kőbányához. Ezt leginkább az előkelő idegen tartózkodásával lehetne jellemezni. Idézet abból a levelükből, amelyben válaszoltak e sorok írójának, aki felhívta a figyelmüket a környezetvédelmi eljárás részeként meghirdetett közmeghallgatásra:
"Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének és a polgármesternek sincs döntési jogosultsága a bányanyitás ügyében, ezért a közmeghallgatáson nem szándékozunk részt venni." Ennyi.

Sem Borzavár, sem Zirc önkormányzata nem képviseltette magát a környezetvédelmi eljárások során meghirdetett közmeghallgatásokon egyetlen alkalommal sem.

A civil társadalom felelőssége és lehetőségei

Nem kétséges, hogy a kőbányával kapcsolatos mai városvezetői álláspont kialakulásában jelentős szerepe volt a bányanyitás ellen tiltakozó aláírásgyűjtésnek. Ezt az aláírásgyűjtést ezennel eredményesnek tekintjük és lezárjuk. Köszönjük mindazoknak, akik aláírásukkal támogatták ezt az ügyet. Az aláírásgyűjtést újra fogjuk indítani, ha bármely hatósági vagy politikai döntés ezt szükségessé teszi.

E sorok szerzőjének meggyőződése, hogy a zirci képviselő-testületnek a bányanyitást lehetővé tevő döntései visszavonása nem jelenti azt, hogy később ne állhatna elő olyan jogi helyzet, amely lehetővé teszi a kőbánya megnyitását. Ilyen tekintetben a jelenlegi hatalom igen találékony. Ha a civil társadalom nem figyeli az országos és helyi döntéseket, könnyen találhatja magát abban a helyzetben, hogy egyszer csak minden eszköz kikerül a kezéből, és a polgári engedetlenségen kívül nem marad más.

A zirci kőbányával kapcsolatos civil kezdeményezések mögött sem szervezet, sem pénz nem áll. A felmerült költségeket a kezdeményezők a saját háztartási költségvetésükből állták. Ezek nélkül a kezdeményezések nélkül a helyi - és a petíció révén az országos - közvélemény gyakorlatilag semmit nem tudna arról, hogy mi zajlik a hatósági térfélen a bánya megnyithatóságával kapcsolatban. Nincs helyi és megyei független média, amelyik időnként megkapargatná az ilyen és hasonló ügyek felületét, mert ők szinte kizárólag a hivatalos információkat - képletesen szólva - sugározzák az éterbe. A hatalomnak pedig soha nem érdeke, hogy gyengítse saját pozícióját az vélemények széles körének kikérésével és az (ellen)vélemények megismertetésével.

Komoly haszna a kőbánya-ügynek, hogy olyan civil szervezetekkel kerültünk kapcsolatba, amelyek sok éves tapasztalattal, nemzetközi jogi háttérrel, szakértelemmel, számos, a környezetet és a természetet érintő megnyert jogi eljárással a hátuk mögött ajánlották fel a szakmai támogatásukat és tevőleges közreműködésüket. Ez nagy biztonságot ad az esetleges későbbi kezdeményezéseinkhez; két évvel ezelőtt mindenfajta ismeret és támogatás nélkül, egyszerű állampolgári ("lakossági") érdeklődőként, hályogkovács módjára vágtunk bele a kőbánya-ügy részleteinek felderítésébe és a közvéleménnyel történő megismertetésébe.   

A bevezető képen burmai (mianmari) parasztok alkotnak élőláncot egy rézbánya megnyitása ellen egy egészen friss tudósításban. Reméljük nem kerül arra sor, hogy a zirci kőbánya ellen majdan tiltakozó civilek közé lövetnek majd. Arra azonban számítani lehet, hogy aki névvel, arccal felvállalja a tiltakozását, élni akar alkotmányos jogával, esetleg gyakorolni kívánja alkotmányos kötelezettségét, ki lesz téve a hatóságok, a jelenlegi hatalom és a vele szövetséges politikai és civil erők zaklatásának, vagy az általuk történő meghurcoltatásnak, denunciálásnak - erre országosan rendszeresen van példa. Zircen is van példa rá. Ha azonban nem teszi meg ezt a civil társadalom, akkor helyette - ahogy a kőbánya-ügy eddigi  helyi kezelése mutatja - senki nem fogja megtenni. Akkor pedig ük-/déd-/unokáink is látni fogják, amit felmenőik engedtek művelni az amúgy is egyre pusztulóbb, ezért egyre értékesebb természeti környezettel.

A zirci kőbánya-üggyel összefüggő bejegyzéseket ezzel befejezzük. Akkor indítjuk újra, ha olyan esemény következik be, amely jelentősen befolyásolja a jelenlegi jogi helyzetet.

Befejezésül néhány kép a netről; bármelyikhez nagyon hasonlíthat a tervezett zirci kőbánya. Aki pedig több kőbánya-képet szeretne látni, ide kattintson. Aki pedig kőbánya-balesetekről is szeretne benyomást kapni, ide.

Felborult egy rosszul megrakott lengyel mészkőszállító kamion (forrás: http://www.hsk-aktuell.de/brilon-lkw-kippt-vor-steinbruch-um-20111214.html)

Koós Gábor

Copyright ©Zircinfo.

A zirc.blog.hu oldalon található fotók és szövegek nem kereskedelmi célra, változatlan formában és a forrás (zirc.blog.hu) megjelölésével szabadon felhasználhatók. Üzleti célból más on-line szolgáltatásokban vagy más médián sem egészben, sem pedig részeiben nem publikálhatók és nem terjeszthetők a Zircinfo előzetes engedélye nélkül.