„Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta” (magyar klasszikus).

Négy különböző érdekcsoport hét képviselője volt az asztalnál: két fő Hatóság, két fő Tulajdonos, két fő (a Tulajdonos megbízásából eljáró) Szakértő, egy fő Lakosság.

Idő: 2012. augusztus 14, 10 óra.

Helyszín: Székesfehérvár, a Hatóság székhelye.

Tárgy: közmeghallgatás a KOBOX Magyarország Kft Zirc külterületén tervezett mészkőbányászati tevékenység végzésének tárgyában folyamatban lévő előzetes vizsgálati eljárásban.

A Lakosság (én) most azért érzi szükségét elővenni a témát, mert az SKB Képújságban meglátta az alábbi hirdetményt (valószínűleg véletlen egybeesés, hogy a hirdetmény ennek az írásnak az első megjelenését követő naptól már nem volt olvasható a Képújságban):

A Lakosság felhívja a figyelmet, hogy a következőkben a személyes benyomásait és véleményét teszi közzé. A 2010 óta kőbánya-ügyben zajló eseményeket szakszerűen, hitelesen összefoglalni egyébként is csak százat meghaladó oldalas dokumentumban lehetne (de azok is megvannak).

*****

Tovább ►

Mi történt a közmeghallgatáson?

Szó szerinti jegyzőkönyv nem készült, mert senki nem igényelte. A Lakosságban a Szakértő (RPM Kft) kijelentése hagyta a legmélyebb nyomot: „Bánya pedig lesz! Ha nem most, hanem majd...év múlva, bánya lesz, ha már egyszer meg van kutatva.”

A Lakosság megtudta, hogy ez az eljárás nem ugyanaz, amely két évvel ezelőtt indult, megjárta ugyanezt a hatóságot, a szakhatóságokat, a zirci és borzavári önkormányzatokat, a zirci lakossági fórumokat, amely kiváltotta a Borzavári/Deák Ferenc utcai aláírásgyűjtést. Azt az eljárást ugyanis a Tulajdonos (KOBOX Magyarország Kft) kérelmére még 2012. elején lezárták. Viszont ugyanebben az ügyben, a kisebb pontosításokkal és kiegészítésekkel, a Tulajdonost képviselő Szakértő kérelmére egy 2012. nyarán új előzetes vizsgálati eljárás indult, és ennek az új előzetes vizsgálati eljárásnak a közmeghallgatására kerül most sor. A Szakértő magyarázata szerint azért indítottak új eljárást, mert ha az előző vizsgálati eljárás eredményeként környezeti hatástanulmányt kellett volna készíttetni, akkor a Tulajdonosnak sok pénzébe került volna, viszont ha az új előzetes vizsgálati eljárás során nem találják indokoltnak a környezeti hatástanulmány készítését, akkor nem merül fel ez a költség, és a Szakértőnek kötelessége tekintettel lenni a Tulajdonos költségeire.

A Hatóság (Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) igyekezett mederben tartani a Szakértő időnként hosszas fejtegetéseit, a Tulajdonos kontra Lakosság és Szakértő kontra Lakosság párbeszédeket, és a Lakosságban az a benyomás alakult ki, hogy a Hatóság szigorúan a jogi és szakmai követelmények szerint folytatja majd le az eljárást.

A Lakosság az általa feltett, a bánya működésére, a zirci lakosságot közvetlenül érintő kihatásaira, majd a termelés befejezését követő rekultivációra vonatkozó kérdéseire adott válaszok alapján arra a következtetésre jutott, hogy ezek nem a jelenlegi előzetes vizsgálati eljárás részét képező problémák, hanem a későbbi, a konkrét működésre vonatkozó általános és éves engedélyek (pl. műszaki-üzemi terv, stb.) részét képezik majd.

A Lakosság a Tulajdonos és Szakértő lenyűgöző magabiztosságát látva azzal a kényelmetlen érzéssel jött el a közmeghallgatásról, hogy ha az előzetes vizsgálati eljárás a Tulajdonos számára pozitívan zárul, akkor itt már nincs az az erő, amely megakadályozhatná, hogy legyen Bánya.

A Lakosság ma is várja azokat az információkat, amelyeket a Tulajdonos ígért elküldeni neki.  

***** 

Mi történt a közmeghallgatás óta eltelt öt hónapban?

Az események pontos menetrendjét a Hatóság most decemberben született határozata (KDTKTVF_104784-12_1355487935.doc), amit az SKB Képújság is hirdet, írja le. A határozat lényege:

„... a rendelkezésre álló adatok alapján táj- és természetvédelmi szempontból kizáró ok merült fel, amelyre tekintettel a tervezett tevékenység kérelem szerinti megvalósítására

engedély nem adható.”

A Hatóság határozata azonban nem emelkedett jogerőre, ami arra utal, hogy fellebbezést nyújtottak be ellene (5. kiegészítés, 2013.02.08)

Érdemes áttekinteni, hogy az érintett szervek milyen feltételekkel járultak (vagy nem járultak) hozzá a tervezett bányászati tevékenység megvalósításához (részletek a határozatban olvashatók):

• Borzavár Község Jegyzője: előírások nélkül hozzájárult

• Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága: feltételekkel hozzájárult

• Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: előírások nélkül hozzájárult

• Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága: előírások nélkül hozzájárult

• Zirc Város Jegyzője: a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően előírások nélkül hozzájárult

• Veszprémi Körzeti Földhivatal: előírással hozzájárult

• Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája: szakhatósági eljárását megszüntette

• Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze: szakhatósági eljárását hatáskör hiányában megszüntette

Hát akkor miért nem adható rá engedély? Ezért:

Mert a Hatóság „...belföldi jogsegélyt kért a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságtól az eljárás tárgyát képező mészkőbányászati tevékenység vizsgált területen való végezhetőségével kapcsolatosan.”

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága pedig ezt válaszolta:

„Az Igazgatóságnak szakmai álláspontja szerint a tervezett tevékenység hatásában érinti a rendkívül közeli Északi-Bakony (...) különleges madárvédelmi területet és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet. A tervezett bányatelek határa a legközelebbi ponton kb. 85 m távolságban lenne a Natura 2000 területtől és a tervezési területtől hosszabb szakaszon 150-200 méteres sávban helyezkedik el a Natura 2000 terület. A ... szerint egy létesítendő beruházást vizsgálni kell a hatásában érintett Natura 2000 terület természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatások szerint is. A kérdéses tervnek, illetve beruházásnak – a rendkívül közeli elhelyezkedés okán – jelentős hatása lehet, a Natura 2000 területre, így Igazgatóságunk álláspontja szerint hatásbecslést kell végezni. Jelen előzetes környezeti hatásvizsgálat, sem formai, sem szakmai szempontok alapján nem felel meg a Natura 2000 hatásbecslés követelményeinek....”

A kapott szakhatósági véleményeket a Hatóság így összegzi:

• Táj- és természetvédelmi szempontból a bányanyitás nem támogatható, kizáró ok merült fel.

• Talaj-, felszíni és felszín alatti vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból kizáró ok nem merült fel.

• Hulladékgazdálkodási szempontból kizáró ok nem merült fel.

• Levegőtisztaság-védelmi szempontból kizáró ok nem merült fel.

• Zajvédelmi szempontból kizáró ok nem merült fel.

A tervezett bányaterület az ÉNY-i sarokból DK felé nézve
(a helyszíni felvételek 2011. február hónapban készültek)

*****

A Lakosság mégsem sóhajt fel a megkönnyebbüléstől

Az ügynek ugyanis nincs vége: szinte biztos, hogy a Tulajdonos fellebbezni fog (illetve talán már kellett is neki a határidő miatt). Rengeteg pénzt ölt eddig bele: a földterületek megvásárlása, a földtani kutatás, a jogi és hatósági ügyletek, eljárások, a szakértői díjak, svájci bankgarancia, kommunikációs és lobbiköltségek, ez így együtt biztosan hét, de inkább nyolc számjegyű forinttartományba esik.

Ugyanakkor a Bánya élettartama alatt kb. 3 millió tonna követ termelnek ki. A Tulajdonos árlistája az interneten átdolgozás alatt áll, de más szállítónál 3-5000 Ft/tonna (nettó) árat látunk (speciális kiszerelésben, szemcsenagyságban, válogatva, a tízszeresénél magasabb árat is), azaz mai áron tíz milliárdot meghaladó üzletről van szó! (Csak a zirci önkormányzattal kötött megállapodás alapján több százmillió forint korrigált támogatási összeget kapna a város a Tulajdonostól a 90 év alatt). Számítani kell tehát egy nagyon erős, látható és láthatatlan "meggyőzési" hadjáratra mindazokon a pontokon, ahol a Tulajdonos veszélyeztetve látja a beruházás megvalósulását (lakosság, elbizonytalanodó döntéshozók, hatóságok, informális kapcsolatok). És mivel itt óriási üzletről van szó, semmilyen nemes vagy nemtelen eszköz, érv, módszer nem lesz szent.

Lehet persze mondani, hogy a természetvédelem eddig is tudta érvényesíteni a szempontjait tervezett nagy beruházásoknál (lásd pl. a hárskúti szélerőmű park Natura2000-területek miatt, a tubesi lokátor a bánáti bazsarózsa miatt) (a Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület pontosítását lásd lábjegyzetben*), majd most is fogja, de itt a Lakosságban több a kétely, mint a bizonyosság. A kormányváltás óta ugyanis jelentősen gyengültek a természetvédelem pozíciói, és a Lakosság számára az is aggasztó jel volt a közmeghallgatáson, hogy a korábbi előzetes vizsgálati eljárásban részt vevő, álláspontjukat egyeztető Reflex (Győr-Moson-Sopron) és Csalán (Veszprém) Környezetvédelmi Egyesületek a jelenlegi eljárásban nem jelentek meg, jóllehet a Lakosság előzetesen mindkettőjüket értesítette a közmeghallgatásról (meg hivatalból is kaptak meghívót). A győri AUDI új gyárépítése során „meghágott” Natura2000-es terület példája pedig azt mutatta, hogy van az a pénz vagy hatalom, ami előtt a legújabb időkben a természetvédelem is meghajol. És vajon mikor ismerhetjük meg pl. a zirci Sziget Környezetvédelmi Egyesület álláspontját a kőbánya ügyében?

Két évtizeddel ezelőtt százak vonultak (a Szabadság) utcára Zircen, hogy tiltakozzanak a köznyelvben "festékégető"-ként számon tartott, tervezett beruházás ellen. A polgármesteri hivatal emeleti tanácsterme és annak az előtere is zsúfolásig megtelt tiltakozókkal és érdeklődőkkel (lásd pl. a Zirc és Vidéke 1995. szeptemberi és októberi számait). A beruházás megvalósult és ma is üzemel. Nagy kérdés, hogy - talán a közvetlenül érintett Borzavári és Deák Ferenc utcai lakosokon kívül - hány zircit sikerülne most utcára vinni ebben a környezetre gyakorolt hatását tekintve nagyságrendekkel nagyobb ügyben.

Nagy kérdés, hogy hol vannak azok az egykori zirci önkormányzati képviselők és -jelöltek, polgármester-jelöltek, akik egy zöld vagy más színű párt színeiben a rendszerváltástól 2010-ig a környezetvédelmet zászlójukra tűzve kampányoltak? Mert a közmeghallgatási jegyzőkönyvekben a Lakosság nem találkozik a neveikkel. 

*****

A Lakosság úgy gondolja, hogy ő nem akarja a Bányát, mert

...mert: A zirci önkormányzat a képviselő testület 5/2011.(I.31.) Kt. számú határozatának felhatalmazása alapján köthette meg azt a megállapodást (5. Együttműködési megállapodás-tervezet Zirc város és a KOBOX MO Kft között - 2011. január 31.doc); azt nem tudjuk, hogy ténylegesen megtörtént-e az aláírás, és hogy változott-e valami a szövegtervezethez képest), amelyben a Tulajdonos kötelezettséget vállal az önkormányzat felé a kőbánya üzemeltetésével összefüggő fő vállalásai - ilyen pl. a kitermelt és szállított kőmennyiség, foglalkoztatás, stb. - betartására. A megállapodás az önkormányzat részéről tisztességes garanciákkal van körülbástyázva, és a város számára pénzbevétellel jár: ha a tervezett éves mennyiséget a legkedvezőbb minőségű mészkőből termelik ki, kb. bruttó 11 milliót jelent a költségvetésünknek (plusz iparűzési adó, ha addig be nem államosítják azt is). A megállapodás arról is gondoskodik, hogy azt a Tulajdonos esetleges jogutódja is betartsa. Arra azonban semmi garancia nincs, hogy az önkormányzat ne puhíthatná fel a szerződést a Tulajdonos javára. Legjobb példa erre pont ez a megállapodás, amelynek ellenében az önkormányzat vállalta, hogy a helyi építési szabályzata szerinti szabályozást: „ a város teljes közigazgatási területén külszíni bányatelek nem létesíthető, új bánya nyitása nem engedélyezhető” megváltoztatja, és a csak és kifejezetten erre a kőbányára engedélyezi: „Zirc északi területén, a borzavári út mellett, ásványi nyersanyag lelőhelyként kijelölt területen a bányászati tevékenységet tegye lehetővé a helyi szabályozás.” (tudomásunk szerint ez még nem történt meg). Van tehát az a pénz (politikai érdek vagy nyomásgyakorlás), amelyért egy döntésre és ellenőrzésre feljogosított testület „előzékenyebb álláspontot” alakít ki, ez ma egyébként is mindennapos jelenséggé vált a közéletben. Ahogy a közmeghallgatáson a Szakértő igen életszagúan megfogalmazta: „képviselőtestület jön, képviselőtestület megy...” És akkor majd nem napi 6-8 húsztonnás – mint most a vizsgálati dokumentációkban -, hanem hatvan-nyolcvan negyventonnás dübörög le a Deákon be a Rákóczi-térbe a város legforgalmasabb gyalogátkelőhelyén, mindenfajta érdemi lakossági beleszólás nélkül, mert az egyszer fellazított feltételeket soha nem lehet visszaszigorítani. És akkor már nem csak „lapos és faragott díszítő kőnek, gabionos kőnek” megy be Veszprémbe, hanem mindenfajta feltöltésbe, alapba, mert közelebb és/vagy olcsóbb lesz, mint a dudari, vagy máshonnan származó kő. Vagy emlékezzünk a fordítottjára, nincs másfél éve: a vörösiszap-katasztrófa utáni helyreállításhoz nem a közeli Szőcről, hanem a háromszor akkora távolságra lévő Ugodról szállították Kolontárra tíz településen keresztül a dolomit tízezernyi tonnáit, mert az a bánya baráti tulajdonban van.

...mert: Van a felsőbb erő, amely felülírja annak az önkormányzatnak az érdekeit, amely a rendszerváltás után pont azért jött létre, hogy a helyi életviszonyokat a helyiek belátása szerint alakítsa. A Lakosság az eddigi eljárások legszégyenteljesebb aktusának, az önkormányzatiság arculcsapásának értékeli a Tulajdonos által még az előző, 2010-11-ben zajló előzetes vizsgálati eljárásban született első fokú elutasító határozat ellen benyújtott fellebbezésének azt a részét, amely Zirc Város Jegyzőjének elutasító szakhatósági állásfoglalását kifogásolja. Érdemes idézni a másodfokú hatóság elsőfokú határozatot megsemmisítő végzésének azt a részét, amelyben leírja a Tulajdonos érveit: "Zirc Város Jegyzőjének szakhatósági állásfoglalása jogszabálysértő. Hivatkozik a ... pontjára, előadja, hogy a tervezett tevékenység jelenleg valóban nincs összhangban a településrendezési eszközökkel, azonban az is tény, hogy az összhang az építési engedély iránti kérelem benyújtásáig megteremthető (!!!). Ezen összhang megteremtésének lehetőségét nem vette figyelembe a jegyző... Álláspontja szerint a jegyzőnek lehetősége lett volna állásfoglalását úgy megadni, hogy építési engedély abban az esetben adható, ha a rendezési terv módosítása megtörténik..." stb. Bár a másodfokú hatóság nem erre hivatkozva semmisítette meg az elsőfokú elutasító határozatot, mindennél beszédesebb, hogyan viszonyul egy "lehetőségei" és "ereje" tudatában lévő "kérelmező" egy település közösségének érdekeihez, és hogy ez az arcátlan érvelés végül is meghallgatásra is talált, hiszen a képviselő testület végül is úgy gondolta, hogy mégis jó lesz nekünk a Bánya.

…mert: Ha valaki járt kint a helyszínen, és elképzeli, milyen „táj”-kép várja ükunokánkat 90 év múlva az egykori Hoffer-földek helyén, amikor a tervek szerint vége lesz a kő kitermelésének, akkor elborzad. A levegőből nézve egy kb. 250x600 méteres, óriási, soha be nem gyógyuló és gyógyítható tájseb, nagyobb, mint az összes zirci, Dudaron a Nagy kőszikla alatti, Eplényben a vasútállomással szemközti kőbányák együtt. Ha a műúton Borzavár felé haladva, a 3-as kilométerkövet elhagyva benézünk jobbra a felhagyott bányaudvarba, akkor szemközt egy több száz méter hosszú, iszonyatosan magas (50 méter, az apátsági templomhajó magasságának kétszerese), függőlegesnek tűnő, kopár kőfalat látunk magunk előtt, amelyről az időjárás kérlelhetetlenül hasítja ki és szórja a mélybe a lazuló kődarabokat. Borzavár felől a Pintér-hegy felé nézve a mélyzöld erdők közepén egy messzire világító, hatalmas folt. Az előzetes vizsgálati dokumentáció a kitermelés utáni tájrendezés fő elemeként az erdőtelepítést jelöli meg. Amikor a közmeghallgatáson a Lakosság annak a kételyének adott hangot, hogy a kitermelés előtt letakarított és félretett termőtalaj még a vízszintes bányaudvar letakarására sem lesz elég ahhoz, hogy azon erdő nőjön, a felhagyott meredek sziklafalakon pedig nem lehet erdőt telepíteni, az volt a válasz, hogy azt majd a felhagyási tervekben megoldják. Szóval, ez a hatalmas seb százévekig ott virít majd: a Cuha-szurdoknak a vasútépítéshez nyitott kis kőfejtői még mindig ott éktelenkednek, legfeljebb a fák nőttek eléjük, menjünk csak végig Zirctől Vinyéig.

(A három műholdkép azonos szemmagasságú)

...mert: Nem hallottunk, nem olvastunk róla, és a csend aggályos. A követ maró-fejtőgéppel termelik ki vagy hasítják. Amikor a Lakosság a közmeghallgatáson feltette a kérdést, hogy esetleg robbantás, akkor az volt a válasz, hogy az a Bányakapitányság hatásköre, de ő is csak olyan fejtési módra adhat engedélyt, ami a mostani előzetes vizsgálati dokumentációban szerepel. A Lakosság azonban nem hiszi el, hogy néhány év-évtized működés után ne állhatna elő az a helyzet, hogy egy megváltozott jogi és gazdasági környezetben robbanthassanak is a Bányában.

...mert: Egy nem egészen mikrovállalkozásnyi létszámot foglalkoztató, visszafordíthatatlan természeti károsodást okozó és nem csekély egyéb környezeti kockázatot jelentő vállalkozást gazdaságfejlesztési érdekre hivatkozva előnyben részesíteni a város stratégiai kitörési pontjaként meghatározott turisztikai (és ezen keresztül természetvédelmi) érdekekkel szemben enyhén szólva is bátor cselekedet. Ha csak nincs a helyi döntéshozók tarsolyában egy előterv arra, milyen geológiai tanösvény alakítható majd ki száz év múlva a felhagyott bányatérségben, de akkor ezt a kétkedők meggyőzésére nyilvánosságra kellene hozni :-)

*****

A Lakosság azt gondolja, hogy 

Talán még nem késő, hogy Zirc visszalépjen ettől a megállapodástól és fenntartsa a külszíni bányanyitás tilalmát a helyi építési szabályzatban, addig, amíg a döntésre jogosítványa van az önkormányzatnak - és nem egy fővárosi kormányhivatalban dől el, milyen színűre festhetjük a kerítéseket Zircen. Nem kellene megvárni, amíg egy izmosodó zöldmozgalom, vagy csak egyszerűen a közélet iránt érzékeny helyi közösség emléktáblát helyez el a Bánya-torzó környékén azoknak a nevével, akiknek mi és összes utódunk ezt a felejthetetlen emléket köszönhetjük.

Koós Gábor

Magyarország legnagyobb szakmai blogmagazinja, a Felsőfokon.hu is foglalkozik a témával, fenti bejegyzésből kiemelt egyes bekezdésekhez a blogszerkesztő által fűzött szakmai megjegyzésekkel: www.felsofokon.hu/termeszetvedelmi-blog/2013/02/01/banya-pedig-lesz-a-tervezett-zirci-kobanya-tortenete (5. kiegészítés, 2013.02.08)

*****

(Kérjük, hogy a hivatalos szervek az esetleges pontatlanságokat a felületes lakossági közmeghallgatási hozzászólásoknál gyakorolt, laikusoknak szóló elnéző mosolyukkal kezeljék).

A beérkező megjegyzéseket mérlegelve a szöveg pontosítására, kiegészítésére időnként sor kerülhet. Az újabb, jelentősebb változtatásokat az 5. kiegészítéstől a címben és a szövegben is jelezzük ugyanazzal a sorszámmal.

A bejegyzést tájékoztatásul elküldtük a Hatóságnak, valamint a Reflex és Csalán környezetvédelmi egyesületeknek.

Lábjegyzet:

* A Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület pontosítása: "Ezt lehet mondani valoban, de a harskuti szeleromuvek ugyeben a termeszetvedelem nem tudta ervenyesiteni az allaspontjat.

A nemzeti park ugyanis 2005. ota nem hatosag, a velemenyet csak a 2005 elott indult eljarasban kellett figyelembevenni. A birosagi targyalason explicite ugy ervelt a beruhazo ugyvedje, hogy "ha a jogalkoto azt akarta volna, hogy a nemzeti park allaspontja kotelezoen ervenyre jusson a hatosagi eljarasban, akkor nem vonta volna el a hataskoret.""

Ha Zirc felől Borzavár felé haladva elhagyjuk ezt a kilométerkövet és jobbra tekintünk,...

...akkor látjuk kb. azt a helyet, ahol a bányaudvar bejárata lesz.
Velünk szemben magasodik majd a Bánya felhagyásakor 50 méteres, a bányaművelés alatt pedig fokozatosan eddig növekvő sziklafal a bányaudvar túlsó oldalán.

A Bánya keleti határát jelző úton vagyunk, délről észak felé nézünk.
Ez lesz a bánya legmagasabb pontja, apátsági torony méretű.

A keleti bányaperemről nézünk le a borzavári műút felé

A párás téli időben is látjuk Borzavár templomát a Bánya tetejéről

Az apátság teljes épületegyüttese több mint háromszor beleférne a végleges bányaudvarba széltében-hosszában,...

... és a templomtorony sem látszana ki belőle.
(Ennek a képnek a forrásai: Templom, Kőbánya)

Copyright ©Zircinfo.
A zirc.blog.hu oldalon található fotók és szövegek nem kereskedelmi célra, változatlan formában és a forrás (zirc.blog.hu) megjelölésével szabadon felhasználhatók. Üzleti célból más on-line szolgáltatásokban vagy más médián sem egészben, sem pedig részeiben nem publikálhatók és nem terjeszthetők a Zircinfo előzetes engedélye nélkül.