Eredeti bejegyzés időpontja: 2013. szeptember 27.

+1. kiegészítés időpontja: 2013. október 15.

+2. kiegészítés időpontja: 2013. november 29.

A dudari székhelyű KOBOX MO Kft (mint Tulajdonos) által a Hoffer-földeken tervezett zirci kőbánya addigi történetét a "Bánya pedig lesz!" - a kőbánya-ügy újabb fejleményei - +5. kiegészítés című, legutóbb 2013. februárban aktualizált bejegyzésben foglalta össze a szerző (úgy is, mint a tavalyi közmeghallgatáson részt vett Lakosság). (A bejegyzés hosszú, unalmas, de az ügy megértéséhez, a szereplők azonosításához érdemes átfutni.) Azok számára azonban, akik nem akarják az idejüket az előzmények megismerésére pazarolni, kénytelenek vagyunk ebben a bejegyzésben megismételni ott már leírt dolgokat.

Az apátság teljes épületegyüttese több mint háromszor beleférne a Zirc határában tervezett kőbányába széltében-hosszában. A műholdfelvételen a Hoffer-földeket látjuk, rajta a kőbánya tervezett határa, balra a Zirc-Borzavár országút.

Hol tartunk 2013. szeptember végén?

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint első fokú Hatóság 2013. augusztus 3-án megismételt előzetes vizsgálati eljárást indított. Ehhez kapcsolódóan közmeghallgatás lesz október 3-án, csütörtökön, Székesfehérváron. Meghívó: itt.

+1. kiegészítés: az október 3-ai közmeghallgatás jegyzőkönyve (terjedelmi korlátok miatt 3 részletben) letölthető itt (kísérőlevél), itt (jegyzőkönyv 1. rész) és itt (jegyzőkönyv 2.rész és jelenléti ív).

+2. kiegészítés: a Hatósághoz október 9-én érkezett bejelentés (letölthető: itt) szerint a kérelmező személyében változás történt: Tulajdonos KOBOX MO Kft mellett egyetemleges kérelmezőként belépett a Dolomit 2002 Kft (székhely Budapest, postacím Kincsesbánya).

A Dolomit 2002 Kft ismerősnek tűnhet a közélet iránt érdeklődők számára:

http://nol.hu/belfold/20110819-titkos_karmentesites?ref=sso

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=463870

"(A Pápa melletti Ugodról hozták a kármentesítéshez szükséges murvát. Ezt a bányát a Dolomit 2002 Kft. bérli, melynek tulajdonosa Simicska József és Simicska Tibor. Ők a Fidesz gazdasági holdudvarába tartozó Simicska Lajos távoli rokonai."

Mi történt az utolsó aktualizálás, 2013. február 6. óta?

A dolog akkor ott maradt abba, hogy a Hatóság 2012. decemberében határozatot hozott, mely szerint

„... a rendelkezésre álló adatok alapján táj- és természetvédelmi szempontból kizáró ok merült fel, amelyre tekintettel a tervezett tevékenység kérelem szerinti megvalósítására

engedély nem adható.”

Tovább, és képek egy lehetséges jövőből ►

A Hatóság által hivatalból megkeresett 8 további hatóság közül kettő az eljárását megszüntette, a többi hat közül kettő feltételekkel, négy (köztük Zirc és Borzavár jegyzője) feltételek nélkül hozzájárult az engedély kiadásához. Hogy a Tulajdonos mégsem kapta meg az engedélyt, annak köszönhető, hogy a Hatóság által a belföldi jogsegély keretében megkeresett Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szerint "...a tervezett tevékenység hatásában érinti a rendkívül közeli Északi-Bakony (...) különleges madárvédelmi területet és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet."  (részletek a fent hivatkozott előzményekben olvashatók).

Ahogy arra számítani is lehetett, a KOBOX MO Kft (Tulajdonos),  illetve a nevében eljáró Szakértő (az RPM Kft, amely tavaly óta az Olaszfalu, Eperjes utca 5. alatti székhelyét a Nógrád megyei, 250 fős lakosságú Alsótoldra tette át) fellebbezést nyújtott be az elutasító határozat ellen. A fellebbezés alapján az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, mint másodfokú hatóság új ("megismételt előzetes vizsgálati") eljárásra kötelezte az első fokú Hatóságot.

Figyelemre méltó részletek

Az egész ügy eddigi zöldhatósági dokumentumai megtalálhatók Hatóság honlapján, azonban akik el kívánnak mélyülni a folytatás (illetve újraindítás) szakmai indokaiban, külön csatoljuk a II. fokú hatóság új eljárásra kötelező végzését.

- A most megindított előzetes vizsgálati eljárás már a negyedik ebben az ügyben. Első fokú hatóság elutasít, ügyfél fellebbez, másodfokú hatóság új eljárást rendel el. Vagy az ügyfél kéri az eljárás megszüntetését, majd új eljárást kezdeményez. A Lakosság felteszi a kérdést, vajon ismétlődhetnek ezek, amíg az egyik fél meg nem unja, és vagy feladja, vagy enged?

- A fellebbezés miatt indult másodfokú eljárásban az első fokú eljárás során bevont szervek másodfokú ("felettes") szerveit vonták be. Íme a felettes szervek (kék színnel) állásfoglalásai: 

• Borzavár Község Jegyzője: előírások nélkül hozzájárult (Veszprém megyei Kormányhivatal: helybenhagyta)

• Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága: feltételekkel hozzájárult (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonság Hivatal Erdészeti Igazgatósága: kiegészítéssel helybenhagyta)

• Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: előírások nélkül hozzájárult (Országos Tisztifőorvosi Hivatal: helybenhagyta)

• Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága: előírások nélkül hozzájárult (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonság Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárvédelmi Igazgatóság: helybenhagyta)

• Zirc Város Jegyzője: a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően előírások nélkül hozzájárult (Veszprém megyei Kormányhivatal: a szakhatósági állásfoglalást megváltoztatta és a következőkkel egészítette ki: "A bányászati tevékenység befejezését követően a tevékenységet folytató köteles az eredeti állapotot haladéktalanul helyreállítani.")

• Veszprémi Körzeti Földhivatal: előírással hozzájárult (Veszprém megyei Kormányhivatal Földhivatala: helybenhagyta)

• Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája: szakhatósági eljárását megszüntette

• Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze: szakhatósági eljárását hatáskör hiányában megszüntette (Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztálya: szakhatósági eljárást megszüntette) 

- A másodfokú végzés lényegében egyetért az első fokú elutasító határozat azon részeivel, hogy a bányászati tevékenységgel szemben talaj-, felszíni és felszín alatti vízvédelmi és vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi és zajvédelmi szempontból kizáró ok nem merült fel. A kritikus pont az előző elutasítás alapját is jelentő táj- és természetvédelem, amely területen a megismételt előzetes vizsgálati eljárásban többek között mérlegelni kell környezeti hatásvizsgálat szükségességét, illetve bizonyítani kell az elutasítás alapjául szolgált kizáró okot.

+1. kiegészítés: a közmeghallgatáson elhangzottak után a Lakosság még aznap írásban tett környezet- és természetvédelmi jellegű észrevételeket a Hatóság felé. Az elektronikus levél letölthető itt. Az észrevételeket a levél 2-4. pontjai tartalmazzák.

A közmeghallgatás jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága már ebben az új eljárásban is megadta álláspontját, nyilatkozatát (lásd jegyzőkönyv 2. oldal lent). A Lakosság erről a nyilatkozatról a Hatóságtól október 15-én másolatot kért.

+2. kiegészítés: az előzetes vizsgálati dokumentáció tanulmányozása során a Lakosságnak újabb kérdései és kételyei merültek fel, ezért az október 3-án a Hatóságnak elküldött környezet- és természetvédelmi jellegű észrevételeit (lásd +1. kiegészítés, két bekezdéssel feljebb) október 24-én újabbakkal egészítette ki. A levél letölthető itt. A Hatóság mind az október 3-ai, mind az október 24-ei észrevételeket továbbította a kérelmezőknek (Tulajdonos, Szakértő).

A Lakosság - miután a Hatóság november 12-én megállapította ügyféli jogállását - november 25-én iratbetekintésen vett részt Hatóság székhelyén Székesfehérváron. Ennek során megismerhette a jelenleg folyó eljárásban beérkezett szakhatósági állásfoglalásokat és egyéb nyilatkozatokat. Összefoglalva: az eljárásba bevont szervek (szakhatóságok) lényegében a tavalyi eljárás során képviselt állásfoglalásukat ismételték meg (azaz: hozzájárulás, változatlan vagy szigorúbb feltételekkel). Ez alól kivétel a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága (BfNPI), amelynek a mostani eljáráshoz adott szakmai véleménye a tavalyi állásfoglalásánál is részletesebb és több területre kiterjedő fenntartásokat tartalmaz (a dokumentum letölthető itt).

Részletek a BfNPI szakmai véleményéből:

 "A ... bányatelek kijelölésére tervezett terület egy részére ráfed az Országos Ökológiai Hálózat magterülete, illetve három oldalról körbeveszi azt, továbbá az érintett terület az Országos jelentőségű tájképvédelmi övezetébe esik. ... A Veszprém Megye Területrendezési Tervéről szóló ... rendelet ... tiltja a magterület övezetében a külszíni művelésű bányatelek nyitását... Álláspontunk szerint a külszíni bányaművelés olyan tájsebként jelentkezik, amely a jelenlegi egységes tájszerkezetet megbontja."

"A tervezett bányatelek mellett lévő magterületekre és a közelében fekvő Natura 2000 területekre gyakorolható hatásokról nem állnak hatásvizsgálati adatok a rendelkezésünkre... Az érintett magterületen szártalan kankalin (Primula vulgaris) természeti védelem alatt álló növény található. Nem zárható ki - a terület részletesebb vizsgálata esetén, más vegetációs időszakban - egyéb védett növény fellelhetősége sem."

"... a tervezett tevékenység hatásában érinti a rendkívül közeli Észak-Bakony (HUBF30001) különleges madárvédelmi területet és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet."

"A tervezett kőbánya helye nyílt karsztnak tekinthető... A termelendő kőzet alatti rétegsorban semmilyen vízzáró  képződmény nem települ, egy esetleges szennyeződés a mélybe jutva teljesen tönkreteheti a térség ivóvíz-ellátását biztosító főkarsztvizet."

"A felhagyott ... borzavári úti kőfejtőben földtani természeti értékként nyilvántartott - az egész országban egyedül csak itt előforduló kréta időszaki kőzet - geológiai alapszelvény található. Ezt a helyszínt az Európai Geopark Hálózat és az UNESCO által támogatott Globális Geopark Hálózat által 2012-ben elismert Bakony-Balaton Geopark földtani bemutatóhelyének tervezi a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága kiépíteni egyedisége és könnyű megközelíthetősége miatt; növelvén a térség turisztikai vonzerejét (ún. geosite - G-19 azonosító). Ennek közvetlen szomszédságában egy működő kőbánya éppen ellentétes hatást váltana ki a geoturizmus iránt érdeklődőkből. A tervezett kőbánya 1 km-es körzetén belül egy további, már most is táblával jelölt geológiai alapszelvény helyezkedik el (volt zirci "márványbánya"). Ez is része a Pintér-hegyi tanösvénynek, mely a környék természeti értékeit mutatja be. A tervezett bánya por- és zajhatása, a szállító járművek forgalma éppen ezt a szélirányba eső, pihenőerdőnek minősített térséget veszélyezteti." 

Hasonló aggályok

A Lakosság nagy megelégedéssel olvasta a másodfokú végzésnek azt a bekezdését, amelyben ezt írja a másodfokú hatóság: "Az előzetes vizsgálat csak az utóhasznosítás célját, az erdőtelepítést jelöli meg, abból a bánya tájrendezési megoldása, különösen a visszamaradó bányagödör, annak határoló rézsűi nem állapíthatók meg. A fedő és az alaplap közötti relatív legnagyobb szintkülönbség 52 m, meredek rézsűhajlások esetén mintegy 14 ha területű, 50 m mély bányagödör hátrahagyását lehet valószínűsíteni, ami jelentős területhasználati változást eredményez az érintett területen."

Ugyanis amikor a Lakosság a tavaly augusztusi közmeghallgatáson a bányaművelés befejezése utáni helyreállítás ilyen részleteire kérdezett rá, a Szakértő egyszerűen lesöpörte, kb. ezzel: az előzetes vizsgálati dokumentáció  tartalmazza a helyreállítás (rekultiváció) fő szabályait, az Erdőhatóság előírta a fásítást, punktum. A részleteket meg majd 90 év múlva a felhagyási tervben.

A Lakosság látott már életében néhány művelés alatt álló és néhány felhagyott külfejtést. Ha ebből a kőbányából a tervezett bányahatárok között a tervezett mennyiségű követ akarják kibányászni, akkor SOHA nem teljesíthető a Zirc Város Jegyzője által kiadott, és a Veszprém megyei Kormányhivatal által most kiegészített szakhatósági állásfoglalás követelménye, mely szerint az eredeti állapotot helyre kell állítani. Ez a bányagödör ugyanis legfeljebb úgy lenne visszatölthető, ha egy ugyanilyen méretű lyukat ásnánk valahol máshol a földbe, hogy az onnan kitermelt anyagot hordjuk be az itt kibányászott kő helyére. De nem teljesíthető a teljes erdősítés követelménye sem, mert a hátrahagyott meredek sziklarézsűre nem hordható vissza az előzetesen kitermelt és külön deponált termőtalaj. Az visszahordható a szintes bányaudvarra, ott lehet erdősíteni, már ha megmarad valami a vékony termőföldrétegen. A meredek sziklafalakat - a rézsűhajlás csökkentése érdekében - nem lehet lerézsűzni, mert akkor ki kellene lépni a bányatelek határán kívülre, vagy ha a rézsűlábat hagyjuk beljebb, akkor nem lehet kitermelni a tervezett kőmennyiséget. Tehát a műszaki megvalósíthatatlanság mellett bármelyik változatnak a költségei is eleve megkérdőjeleznék az egész bányanyitás értelmét.

Egy kőbánya felhagyása nem intézhető úgy, mint például a Fenyőfő IV. és V. lencse bauxitkülfejtések, ahol a bauxit kitermelése után a több tíz méter magas homokrézsűt dózerrel betolták a bányagödörbe, meg visszahordták és elegyengették a korábban külső meddőhányóra hordott, bauxit feletti meddőréteget, és elültettek néhány ezer facsemetét. És még így is vannak be nem erdősült homokfoltok, pedig az egykori bányaoldalakon sétálni lehet, olyan lankásak.

Fenyőfő IV-V. lencse bauxitkülfejtés rekultivált állapota

A civil társadalom felelőssége

- "Miért nem támogatja a Sziget Környezetvédelmi Egyesület dr. Varga Tibor visszatérését a polgármesteri székbe:
- mert: segítségével telepedett le városunkban - a lakosság tiltakozása ellenére - az a festékégető, amelynek szükségességét nem, helyét és technológiai színvonalát azonban ma is erősen vitatjuk, s ezt a zirci lakosság 2363 tiltakozó aláírása is megerősítette."

Ez a szórólap egy 12 évvel ezelőtti, emlékezetes zirci időközi választás alkalmából született.

Amikor a Lakosság komolyabban is elkezdett foglalkozni a kőbánya ügyével, írt egy levelet többek között az eljárásban akkor részt vevő, tekintélyes környezetvédő egyesületnek, a győri Reflexnek is. A válaszból egy idézet:

"Nagy jelentősége lenne azonban annak, hogy ha a helyi civil ellenállás (aláírásgyűjtés, lakossági fórum, képviselői lobbimunka stb.) megakadályozná az önkormányzatnál a rendezési terv módosítását. Tudom, hogy ez nem könnyű és a képviselő testület is megosztott, de ez fontos lenne. Talán egy helyi rendelettel (módosítással) is meg lehetne erősíteni a pozíciót (helyi védelem alá helyezés, vagy helyi rendelet módosítás).

Ezeket mi innen nem tudjuk szervezni. Mi csak ügyfélként és akkor tudunk beavatkozni, ha pl. fellebbezni kell majd az engedély ellen. De remélem addig nem jut el a dolog.

Üdvözlettel: Kalas György" 

Eredmény: 2012. február óta SEM a Győr-Moson-Sopron megyei Reflex Környezetvédő Egyesület, SEM a Veszprém megyei Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület (mindkettő korábbi megyei hatáskörű környezetvédő szervezet), SEM a korábbi harcos kiállású zirci Sziget Környezetvédelmi Egyesület nem méltatta még válaszra sem a kőbánya ügyben nekik írt üzeneteket. Nincs információnk, bejelentkeztek-e ügyfélként, és tettek-e valamit például ebben az ügyben: "A Csalánnal együttműködve valóban próbáljuk mi is megakadályozni ezt a baromságot." (Reflex-levél-idézet tavaly februárról).

Választ egyedül a közvetlenül nem is érintett Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesülettől kaptunk (lásd az előzményeknél).

De főként: hol van "a zirci lakosság 2363 tiltakozó aláírása" a kőbánya ellen?

+1. kiegészítés: A megindított új első fokú eljárásról a Hatóság 13 (tizenhárom) civil szervezetet értesített (köztük van a már fentebb említett Csalán, Reflex, Magas-Bakony). "A jegyzőkönyv készítésének időpontjáig egyetlen civil szervezet vagy magánszemély sem jelentkezett be ügyfélként." (lásd jegyzőkönyv 2.oldal).

A közmeghallgatáson részt vett Lakosság ott is bejelentette szándékát, majd még október 3-án írásban is megerősítette, hogy be kíván jelentkezni ügyfélként az eljárásba (lásd a Lakosság környezet- és természetvédelmi jellegű észrevételeit is tartalmazó elektronikus levél 1. pontját; ha fentebb még nem,  itt megint letölthető). Az 1. kiegészítés időpontjáig nem kapott értesítést, hogy a Hatóság elfogadta-e a bejelentkezését.

Akiktől viszont hasznos tippeket, szempontokat, segítséget kapott a Lakosság: a Bakony-Balaton Geopark levelezőlistájának tagjaitól, más médiában megjelentető segítőktől, sőt még egy Zirctől távol eső kis településen élő támogatótól, aki ennek a rádi történetnek a tanulságait ajánlotta figyelmünkbe (részletek a leveléből):

"Mi is mindenkit megkerestünk, akit lehetett, több online cikk mellett pl. a Duna TV eljött riportot is készíteni, de ennyi nyilvánosság már bőven "elég" volt a vállalkozónak, mivel azt nagyon nem szeretik. Plakátot ragasztottunk, szórólapoztunk a faluban, hogy a helyieket hitelesen tudjuk tájékoztatni, ne csak a vállalkozó propagandája jusson el hozzájuk."

+2. kiegészítés: November óta a Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület mint civil szervezet, és a Lakosság mint magánszemély ügyfél minőségükben szerepelnek az eljárásban. Ez többek között azt jelenti, hogy a közigazgatási, bírósági eljárásban érdemi jogkörökkel rendelkeznek.

Októberben szórólapokat juttattunk el Zirc és Borzavár háztartásaiba. A visszajelzések azt igazolták, amit sejteni lehetett: 2011. január óta, tehát az elmúlt közel 3 évben a kőbánya ügye a helyi közgondolkodásban szinte teljesen elfelejtődött, lekerült a napirendről. Jelentős közéleti személyiségtől érkezett olyan megjegyzés, ő úgy tudta, ez egy lezárt ügy, nem lesz bánya. Az önkormányzat eleget tett a kötelező tájékoztatásnak a környezetvédelmi eljárásról szóló Hatósági értesítések kifüggesztésével és meghirdetésével, de ez nem váltott ki érdeklődést. Ugyanígy visszhang nélkül maradt a ZircInfo-n megjelentetett bejegyzés-sorozat a 2013-as környezetvédelmi eljárás részleteiről.

November 12-én tettük közé a tiltakozó petíciót, amely aláíróinak száma e sorok írásakor közelít az ezerhez. A kőbánya-ügy ezáltal kapott először komoly nyilvánosságot. Hatásosan igazolta vissza a szórólapozás után szerzett tapasztalatot: a helyi közvélemény - nem csak a lakosság általában, hanem a véleményformálók és döntéshozók is! - alapvető tényekkel, következményekkel nem voltak tisztában a kőbányával kapcsolatban. És ezen az elmúlt években sem a hivatalos, sem a nem hivatalos szervek és szervezetek - finoman szólva - nem igyekeztek változtatni.

A petíciót aláírók száma - a zirci képviselő-testület november 25-i ülésén született döntésről (lásd lentebb) hírt adó sajtóbeszámolók félrevezető következtetései miatt - visszaesett, ezért kiegészítettük azzal, hogy a petícióban foglaltak nem vesztették érvényüket, és továbbra is szükség van minden támogatóra, minél nagyobb nyilvánosságra. 

Értékes jogi és szakmai segítséget, tanácsokat, felajánlásokat kaptunk magánszemélyektől, országosan is ismert civil szervezetektől, amelyekkel részben már éltünk (pl. a nyilvánosság területén), részben az esetleges jövőbeni fejlemények (pl. jogviták) során tudunk élni.

A népképviselet felelőssége

A Reflexnek igaza van, a helyi kiállás döntő lehet.

A 2013. szeptemberi helyzet szerint a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló, érvényes rendelet  szerint:

"8.§ (10) A város teljes közigazgatási területén külszíni bányatelek nem létesíthető, új bánya nyitása nem engedélyezhető. (2003. évi XXVI. törvény 11. § alapján)".

Ez azonban abban a pillanatban megváltozik, ha a kérelmező megkapja a környezetvédelmi engedélyt, ugyanis a város kötelezettséget vállalt arra, hogy ebben az esetben megváltoztatja az építési szabályzatát, lehetővé téve a külszíni bánya nyitását.

Ma még nem lehet tudni, mi lesz a megismételt előzetes vizsgálati eljárás eredménye. Nem lehet tudni, meddig húzódik az eljárás és mivel végződik. Az azonban pontosan látható, hogy a végső adu a zirci képviselő testület kezében van.

Az önkormányzat által a Tulajdonossal kialkudott feltételek és garanciák egy adott időpontban korrektnek és a város érdekében állónak tekinthetők. Nem veszik azonban figyelembe azt, hogy a jelenlegi kiszámíthatatlan törvényalkotás, a bizonytalan szerződési jogrendszer, és az időtényező milyen kockázatokat jelentenek. Az ebben a pillanatban a város érdekében állónak tekintett feltételek egy pillanat alatt változhatnak a város hátrányára. A megállapodásból remélt bevételek a város költségvetésének minimális százalékát teszik ki.

+2. kiegészítés: 2013. november 25-én ülést tartott a zirci képviselő-testület. Erre az ülésre ún. "pótanyagként" (tehát nem az előírt határidőre, előzetesen nyilvánosságra hozott és a képviselő-testület bizottságai által megtárgyalt módon, hanem sürgősséggel) bekerült egy előterjesztés (letölthető itt).

Az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot a képviselők egyhangúlag támogatták.

A döntésről először ez jelent meg a sajtóban "Mégsem nyílik kőbánya Zircen". Valószínűleg ezt vette át több más média is, mert távolabbról is érkeztek érdeklődő, gratuláló, megkönnyebbült visszajelzések. Ennek lehet a következménye a petíció aláírói számának visszaesése is.

Holott szó nincs arról, ne nyílhatna kőbánya Zircen,
- mert továbbra is érvényben maradt a képviselő-testület 264/2010.(XI.29.) KT számú határozata a településfejlesztési koncepció módosításáról (lásd az előterjesztés utolsó oldalát), amely szerint "Zirc északi területén, a borzavári út mellett, ásványi nyersanyag lelőhelyként kijelölt területen a bányászati tevékenységet tegye lehetővé a helyi szabályozás";
- mert továbbra is érvényben van az önkormányzat és Tulajdonos közötti megállapodás, amelyben az önkormányzat kötelezettséget vállalt a bányanyitás lehetővé tételére;
- mert a bánya előzetes vizsgálata eljárása jelenleg is folyik a Hatóságnál a környezet- és természetvédelmi engedélyeztetés érdekében, ehhez többek között Zirc jegyzője is szakhatósági állásfoglalást adott október 31-én és november 7-én, hozzájárulását - feltételekkel - megadva;
- mert a jelenlegi döntést meghozó, vagy egy későbbi testületet semmi nem köti abban, hogy bármikor újabb, a bányanyitást a saját intézkedési jogkörében ismét lehetővé tevő lépéseket támogató döntést hozzon. A képviselő-testület egy ilyen döntés meghozatalánál "csak" saját választóinak, lelkiismeretének tartozik elszámolással, nem kötik más szervek, hatóságok.

Ez az (egyébként fontos!) döntés "csak" azt jelenti, hogy az önkormányzat a Tulajdonossal kötött megállapodásban vállalt kötelezettségének megfelelően elindította a településrendezési eljárást, amelynek eredményeként lehetővé vált volna a helyi építési szabályzat (HÉSZ) olyan módosítása, hogy lehessen külszíni bányát nyitni, és ezt az eljárást most leállította.

Azért van néhány, a képviselő-testület döntésével összefüggő, figyelemre méltó körülmény. Ezeket egyelőre csak kérdésként tudjuk megfogalmazni:
Az előterjesztés dátuma 3 nappal előzi meg a testületi ülést (november 22, péntek - 25, hétfő). Melyek lehettek azok a körülmények, amelyek miatt ilyen gyorsasággal kellett beterjeszteni ezt a javaslatot? Hiszen az előterjesztéshez mellékelt, a településrendezési eljárás egyes lépcsőfokait dokumentáló mellékletek közül a legkésőbbi dátuma is több mint egy évvel korábbi (2012.július 10.), vagyis az összes, a hatósági véleményekkel összefüggő körülmény régóta ismert volt, és az év végével várható jogszabályi változások sem most derülhettek ki (lásd az előterjesztés indoklását).

Csak remélni lehet, hogy ez nem egy taktikai húzás a kedélyek megnyugtatására és a közhangulat csillapítására (választási lázban ég az ország), hogy majd később, "békésebb" időkben ismét elő lehessen venni. Egy egészen friss példa, mi minden történhet bányaügyben, amire senki sem számít:

http://www.peticiok.com/uranos_kbanya_balatonrendesen_-_tiltakozz 

Nyertesek és vesztesek

A Lakosság ezer százalékig meg van győződve arról, hogy ha a bánya megnyitásához megtörténik az első kapavágás, akkor azt soha, senki nem tudja többé leállítani. Akkor sem, ha a bánya üzemeltetője naponta szegi meg az engedélyező hatóságok legszigorúbb előírásait, a Tulajdonos és Zirc város által megkötendő megállapodásban vállalt kötelezettségeket.

Nem csak arról van szó, hogy a hatósági hozzájárulásokban a bánya bezárása utáni kötelezettségeket (tájrehabilitáció) nem lehet számon kérni a jelenlegi Tulajdonoson, hiszen 90 év múlva az ügy jelenlegi szereplőire már csak a sokadik generációs leszármazottaik emlékeznek talán, ha megnézik a digitális családi fényképalbumot.

Hanem arról is, hogy addig ezerszer változik a jogi környezet, amely enyhíthet a bánya üzemeltetésének feltételein, viszont ha esetleg szigorodnának a szabályok, azt valószínűleg nem lehet érvényesíteni, hiszen az üzemeltetéshez szükséges engedélyeket egy korábbi jogi környezetben kapták meg.

Arról is van szó, hogy az üzemeltetés során elkövetett szabályszegésekért kirótt pénzbírságokat valószínűleg játszi könnyedséggel kifizeti majd az üzemeltető a kőértékesítés bevételeiből.

Arról is van szó, hogy ha Zirc város érvényesíteni akarná követeléseit a Tulajdonossal kötött megállapodásból, mert az megszegte a megállapodást, akkor évekig húzódó jogvita keletkezik, amely viszi a milliókat a város kasszájából, míg végül az ellenérdekű fél csődöt jelent, a bányát pedig átviszi egy másik cégbe, amellyel kezdődhet elölről a pereskedés.

Aztán egyszer csak azt tapasztaljuk, hogy időről-időre lezárják a borzavári utat robbantás miatt (a jelenlegi dokumentáció szerint csak gépi fejtés történik), aztán azt látjuk, hogy naponta nem nyolc, hanem nyolcvan, nem húsz tonnás, hanem negyven tonnás teherautó zúg keresztül a Rákóczi téren, meg azt, hogy a bányatelek a többszörösére bővült, és már a Bocskor-hegyet is bontják, Natura2000-es terület ide vagy oda, nem számít.

Mert Magyarországon mindez lehetséges, naponta látunk példákat rá. 

És mi, a lakosság, semmit nem tudunk majd tenni, legfeljebb - jogtisztelő állampolgárként - perelni, tüntetni, aláírást gyűjteni. Megállítani azonban nem.

A pénznek ugyanis nincs erkölcsi érzéke. 

+1. kiegészítés: MAria Abi Karam október 1., 12:46 kérdésére: Az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint a foglalkoztatottak száma 10-12 lesz.

Néhány kép egy lehetséges jövőből

A kőbánya tervezett élettartama 90 év. Végső állapotában a sziklafal magassága 52 m lesz. Néhány kép hasonló környezetben lévő, hasonló méretű bányákról. Ilyesmit hagyunk örökül ükunokáinknak a borzavári út mellett. (A képek forrása sorrendben: 1., 2., 3., 4., 5.) 

Az érvényes előzetes vizsgálati dokumentációban tervezett napi 8 db 20 tonnás kőszállító teherautó sem forgalmi terhelési szempontból (lásd forgalomszámlálás 2010-ben), sem baleseti gyakorisági szempontból (lásd közmeghallgatási jegyzőkönyv 2010-ből) nem jelent lényegi változást a jelenlegi állapotokhoz képest.

De képzeljük el, amikor 25-30 tonna tömeg gurul befelé Borzavár felől, a sofőrnek vagy van helyismerete, vagy nincs a Deák Ferenc utcai kanyarban, és még az úttest egy kicsit csúszik is. A város öt bevezető útjából egyetlen egy sincs, amelyen a bejövő forgalom sebessége már a táblánál 50-60 km/órára csökkenne. A Borzavári utcánál ehhez jön még a lejtő is. (A képek forrása sorrendben: 6., 7., 8.)

Azt egyébként tudja valaki, hogy ha bakonyoszlopi bauxitbányák termelvényének a dudari vasúti rakodóra szállításához lehetett építeni egy, a lakott területet nagyrészt elkerülő utat Dudaron, akkor miért nem követelhetné meg Zirc város ugyanezt a városon keresztül követ szállítani akaró vállalkozástól?

A 2010. november 29-ei közmeghallgatáson elhangzott rendőrségi szakvélemény szerint "...önmagában a Rákóczi tér egy baleseti gócforrás..." és "...tudni kell, hogy e balesetek döntő többsége a Rákóczi térhez köthető."

Képzeljük el, hétköznap délután három körül, amikor a Rákóczi-téren a menetrend szerinti helyközi, helyi járatos és munkásszállító buszok szinte egyszerre érkeznek be, az összes megállóhely foglalt, ezért a buszok egy része tiltott helyen kénytelen megállni, a leszállók, a diákok keresztül-kasul úttesten, parkolón, zöldterületen, virágágyáson igyekeznek haza vagy elérni a csatlakozásukat  (minden nap ez történik!), és Borzavár felől bedübörög egy figyelmetlen kőszállító. (A kép forrása: 9.)

A legeslegrosszabbat pedig el sem akarjuk képzelni. (A képek forrása sorrendben: 10., 11.)

Koós Gábor ("Lakosság")

Copyright ©Zircinfo.

A zirc.blog.hu oldalon található fotók és szövegek nem kereskedelmi célra, változatlan formában és a forrás (zirc.blog.hu) megjelölésével szabadon felhasználhatók. Üzleti célból más on-line szolgáltatásokban vagy más médián sem egészben, sem pedig részeiben nem publikálhatók és nem terjeszthetők a Zircinfo előzetes engedélye nélkül.