A zivataros éveket maga mögött tudó Bakonyvasút (a Zircinfo-n számos alkalommal foglalkoztunk a meg- és fennmaradásával) talán új korszakba lép, ha az olvasónk által beküldött fényképek tényleg egy fejlesztés kezdetét jelentik.
Láttunk már a pályán nosztalgiavonatokat és utaztunk is velük, egy-egy Bakonyvasút-ünnepen itt még nem látott szerelvények tűntek fel, de a hétköznapokban megmaradtak a "Piroska" motorvonatok és a "Szergej"-vontatta nagyvasúti kocsik.
Nem egészen fél éve arról adhattunk hírt, hogy hamarosan új vonatok járnak Zircen. Most nagyon úgy látszik, hogy a MÁV teljesítette márciusi ígéretét.
Olvasónk a hét végén utazott a vonalon, és valami egészen új élményben volt része: tényleg egy Jenbacher motorvonatba szállhatott be. A meglepetéstől csak néhány, kapkodva elkészített képre volt ideje, de már ez is elég ahhoz, hogy egy új korszak beköszöntét hirdesse.
Ezzel a szerelvénnyel utazott. A kép Győrben készült.
Egy elmosódott kép a kocsibelsőről. Páratlan kényelem, komfort.
A két kocsiból álló szerelvényben képernyős utastájékoztató. Az egyik kép az útvonal térképét mutatja a főbb állomásokkal és A VONAT PILLANATNYI HELYZETÉVEL! (ebből is lehet következtetni, hogy tartósan itt marad nekünk ez a vonat.) Dátum, pontos idő, és a pillanatnyi sebesség. Azt mondja, szinte siklik a pályán, bár a kerekek kattogását lehet hallani.
Az utastájékoztató másik képe az állomások felsorolása a menetrend szerinti és a tényleges indulási időpontokkal.
És újabb nagy durranás: WIFI (ezt nem próbálta ki, a Zirc-Vinye szakaszon egyébként is hiába), és a nálunk egyelőre nem nagyon ismert leszállásjelző gomb. Ezzel pl. Ausztriában több, kisebb forgalmú vonalon találkozhatunk, amelyeken gombot kell nyomni, ha le akarunk szállni a következő megállóban, különben nem áll meg a vonat. Sőt, sok helyen a megállóban is van ilyen gomb, hogy ha fel akarunk szállni az érkező vonatra, jeleznünk kell, különben otthagy minket megállás nélkül.
Még ha nem is a huszonegyedik század (nagysebességű vonatra egyelőre ne várjunk), de már legalább a húsz és feledik. Köszönjük a Bakonyvasút Szövetségnek a kitartó lobbizását, és a MÁV-nak, hogy partner volt a fejlesztésben. A márciusi hírben még napi négyszeri Jenbacher-utazást ígértek, most nem tudjuk, ténylegesen hányszor jár a szerelvény, de reméljük, hogy legalább a legforgalmasabb napszakokban és a hét végén megmaradnak. És persze azt, hogy minél többen kapnak kedvet a vonatozáshoz.
Köszönjük olvasónknak a képeket és a beszámolót!
