Az E.ON áramszolgáltató január 17-én küldte ki fogyasztóinak emailben az alábbi figyelmeztetést, amelyet változtatás nélkül közlünk:
Az E.ON honlapján az alábbi bejelentkező üzenet fogadja a látogatót:
Látogassuk meg a másik nagy egyetemes áramszolgáltató, az ELMÜ-ÉMÁSZ honlapját! Ott is hasonló figyelmeztetés fogad:
Akiktől ma áramot vehetünk
Az ország területén jelenleg három cég, illetve cégcsoport szolgáltat villamos energiát (kép):
Az Észak-Magyarországon és Budapest környékén működő ELMÜ-ÉMÁSZ cégcsoport két tőzsdén jegyzett, nyílt részvénytársaságból áll, amelyek több mint háromnegyed részben három külföldi cég tulajdonában vannak, de húsz százalék alatti arányban magyar állami cégek is tulajdonolnak részvényeket mindkettőben.
Az Alföld délnyugati részén narancssárgával jelölt szolgáltatási területen egykor a francia tulajdonú EDF-DÉMÁSZ szolgáltatott, amely céget azonban 2017-ben megvásárolta a magyar állam, és ma már (a lakossági gázszolgáltatásból három évvel ezelőtt többek között a "rezsicsökkentés"-sel kiszorított E.ON helyébe lépett FŐGÁZ-zal együtt) a Nemzeti Közművek nevet viseli.
Az ország meghatározó területét áramszolgáltatás tekintetében legnagyobb az E.ON fedi le.
Cél: az összes lakossági közszolgáltatás államosítása
Ezt a stratégiát a második Orbán-kormány második félidejében hirdették meg, összhangban a "rezsicsökkentés"-nek elnevezett nemzeti szemfényvesztéssel. Az államosítási, központosítási folyamat évek óta zajlik.
A lakossági gázszolgáltatás területén már csak egyetlen állami szolgáltató létezik, a másik négy szinte egyszerre adta vissza az engedélyét 2015-ben.
A kéményseprő cégek ellehetetlenítése, és a (csökkentett színvonalú) szolgáltatás katasztrófavédelem nyakába varrása már halálos áldozattal is járt.
A helyi, térségi önkormányzati szemétszállítás tönkretételét eredményező nemzeti kukaholding nevének hallatán hallatán már csak sírni tudunk.
Most az áramszolgáltatás van soron.
Különös egybeesése a véletleneknek.
A Nemzeti Közművek nemrég szolgáltatóváltási kampányt indított. Ennek a kisebb településeken, így Zircen sem látjuk egyelőre nyomát, de városokban, nagyobb helyeken feltűnnek járműreklámok, plakátok, újsághirdetések. A kampány arra biztatja a lakossági fogyasztókat, hogy hagyják ott a jelenlegi áramszolgáltatójukat, és menjenek át a Nemzeti Közművekhez. A fő érv: "tartsa egy kézben villamosenergis és földgáz ügyeit" (szó szerint így).
Most képzeljük el azt az E.ON- vagy ELMÜ-ÉDÁSZ-ügyfelet, akit a csalóknak sikerült csőbe húzni, és megszabadítani néhány ezer forintjától, amit soha nem fog viszontlátni. Nem sok rábeszélés kell az eddigi szolgáltatójában csalódott fogyasztónak, hogy átmenjen az egész országra kiterjedő szolgáltatási jogosultsággal rendelkező Nemzeti Közművekhez, amellyel megteremtődött a lehetősége annak, "hogy a fogyasztók egy nemzeti tulajdonú társaságcsoporttól vehessenek igénybe mind a földgáz, mind a villamos energia esetében biztonságos, magas színvonalú szolgáltatást."
Az államnak a villamosenergiával valószínűleg nincs olyan könnyű dolga, mint a lakossági gázszolgáltatás esetében, ahol az összes fogyasztó gyakorlatilag ingyen hullott az állami cég ölébe. Hiába a rögzített lakossági áramár, mind az E.ON, mind az ELMÜ-ÉMÁSZ viszik tovább az üzletágat így is fél évtizede. Tehát nyilván kézben tudják tartani a költségeiket, vagy ellensúlyozzák az esetleges veszteséget a cégcsoport más tagjainak (pl. a hálózatüzemeltetésnek) a nyereségéből. De azt is tudjuk, hogy van az a pénz, amitől majd megválnak a lakossági szolgáltatásuktól, és átadják négy és fél millió fogyasztójukat az állami óriáscégnek, de ez a magyar adófizetőknek igen sokba fog kerülni.
Örüljünk együtt - a rezsicsökkentés határa a csillagos ég
Kinek a szívét ne melengetné, amikor megkapja a havi gáz- vagy villanyszámlát, a kéthavi vízszámlát, a negyedévi szemétszámlát, és látja, mennyit hagyott a zsebében a rezsicsökkentés 2013. január 1. óta. A rezsiszámláknak ezt a tartalmát az akkori jogszabály szigorúan előírta, sőt még azt is, hogy milyen háttérszínnel emeljék ki a rezsicsökkentés eredményeként elért megtakarítást. Amely háttérszín véletlenül egybeesett a Fidesz-narancs retinánkba beleégett színével:
Aztán valaki rájött, hogy ez azért túlzás, és törölték a háttérszínre vonatkozó előírást. A szemétszámlán ez a szín például zöld, a vízszámlán kék, az állami gázszámlán citromsárga, de az E.ON áramszámlája azóta is narancsban pompázik. Csak hogy el ne felejtsük, kinek legyünk hálásak.
Annak állami hivatalnak a felállításával azonban még adós a kormány, amelyik kimutatja és havonta közzé teszi, hogy a nem lakossági fogyasztóknak (pl. vállalkozásoknak) mennyivel emelkedik például az áram ára, és ez hogyan csapódik le a fogyasztói árakban. Ezekre ugyanis nem vonatkozik a rezsicsökkentés.
2018-ban felrobbant az áram ára. 2019. januártól a vállalkozások több mint ötven százalékkal fizetnek többet az áramért. A BKV kétszer annyit fizet, mint a lakosság.
"A rezsidíj csökkentésének eredményeképpen az Ön megtakarítása 2013. január 1-je óta összesen" a vállalkozói áramár emelkedése miatt emelkedő fogyasztói árakon keresztül szépen lassan ugyanúgy olvad le nullára, és száll tovább le nulla alá, mint ahogy a bankok is velünk fizettetik meg most a 2010-es győzelmi eufóriában rájuk kivetett több százmilliárdos különadót. Amennyivel kevesebbet fizettem eddig a gázért-vízért-áramért-szemétért, annyival többet a szolgáltatásokért, élelmiszerekért, építőanyagokért. Az egyenleg csak látszólag, elsősorban az állami propaganda hatására pozitív, valójában nagyon is negatív.
Koós Gábor