A belügyminiszter T/2930. számú, most megjelent salátatörvényjavaslata egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról ezt tartalmazza:
"4. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
28. §
A Vgtv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az
egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi … törvény
(a továbbiakban: Vgtv.mód2.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől
eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a
vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi.”"
A kúttulajdonosok tehát kaptak két év haladékot, de nagyon ne örüljenek, mert a hírek szerint a fennmaradási engedélyhez szükséges engedélyezési dokumentáció elkészíttetése csak önkormányzati hatáskörbe tartozó kutaknál és csak magánszemélyeknek is több mint százezer forint (itt is).
A kúttulajdonosok figyeljék a jogszabályt, mert ez még csak a törvényjavaslat, ezt az országgyűlésnek el kell fogadnia.
Eredeti bejegyzés 2018. október 18-án:
(A kép illusztráció)
"2018. december 31-ig vízgazdálkodási bírság nélkül lehet kérni vízjogi fennmaradási engedélyt a 2018. január 1. előtt engedély nélkül létesített kutakra.
Jegyzői engedély hatálya alá tartozó kutak:
– vízigénye magánszemély részéről merül fel (nem gazdasági célú vízigény)
– háztartási vízigényt vagy háztartási ivóvízigényt elégítenek ki
– kizárólag talajvíz illetve partiszűrésű vízkészletet termelnek
– nem érintenek vízbázisvédelmi területet
Ha a fenti feltételek közül valamelyik nem teljesül, akkor az engedélyt az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságnál kell kérni. Minden kút, amely az előző felsorolásban nem szerepel, az az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság engedélyezési jogkörébe tartozik." (24.hu)
És mennyi esővíz megy el Zircen is a legtöbb portáról hasznosítás nélkül, sokszor a szennyvízcsatorna-rendszerbe (ami ugye tilos is), jobbik esetben az utcára? Miért nem hasznosítjuk?
A cikk szövegszerűen nem említi a természetes eredetű felszíni vízforrásokat, amelyekből azonban komoly mennyiségű víz vételezhető anélkül, hogy ezután bármilyen vízkészlet-használati díjat kellene fizetni.
Zircen az úgynevezett háromhegyi kifolyós kút (hivatalos nevén Cihelka-kút) a Bakonybélbe vezető út mellett mindig is kedvelt vízforrása volt a permetezési időszakban a helyieknek, autómosásra pedig bármikor.
A Hoffer-tanya feletti, úgynevezett téesz kút (ami tulajdonképpen egy ciszterna, a 200 méterrel felette fakadó forrás vizét gyűjti össze) megbízható vízvételezési hely a permetezésekhez, vadgazdálkodási (itatási) célokra, és a helyismerettel rendelkezők magáncélra is bőven tankolhatnak, hiszen ebben a legszárazabb nyárban is van víz. Az év jelentős részében annyira bővizű, hogy a a murvás útra folyik túl.
Tehát mindezek az intézkedések érthetők és értelmesnek is tűnnek, csak hát nem kellene összefüggéseiben szemlélni és kezelni a dolgokat?
