(A kép illusztráció)
"2018. december 31-ig vízgazdálkodási bírság nélkül lehet kérni vízjogi fennmaradási engedélyt a 2018. január 1. előtt engedély nélkül létesített kutakra.
Jegyzői engedély hatálya alá tartozó kutak:
– vízigénye magánszemély részéről merül fel (nem gazdasági célú vízigény)
– háztartási vízigényt vagy háztartási ivóvízigényt elégítenek ki
– kizárólag talajvíz illetve partiszűrésű vízkészletet termelnek
– nem érintenek vízbázisvédelmi területet
Ha a fenti feltételek közül valamelyik nem teljesül, akkor az engedélyt az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságnál kell kérni. Minden kút, amely az előző felsorolásban nem szerepel, az az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság engedélyezési jogkörébe tartozik." (24.hu)
És mennyi esővíz megy el Zircen is a legtöbb portáról hasznosítás nélkül, sokszor a szennyvízcsatorna-rendszerbe (ami ugye tilos is), jobbik esetben az utcára? Miért nem hasznosítjuk?
A cikk szövegszerűen nem említi a természetes eredetű felszíni vízforrásokat, amelyekből azonban komoly mennyiségű víz vételezhető anélkül, hogy ezután bármilyen vízkészlet-használati díjat kellene fizetni.
Zircen az úgynevezett háromhegyi kifolyós kút (hivatalos nevén Cihelka-kút) a Bakonybélbe vezető út mellett mindig is kedvelt vízforrása volt a permetezési időszakban a helyieknek, autómosásra pedig bármikor.
A Hoffer-tanya feletti, úgynevezett téesz kút (ami tulajdonképpen egy ciszterna, a 200 méterrel felette fakadó forrás vizét gyűjti össze) megbízható vízvételezési hely a permetezésekhez, vadgazdálkodási (itatási) célokra, és a helyismerettel rendelkezők magáncélra is bőven tankolhatnak, hiszen ebben a legszárazabb nyárban is van víz. Az év jelentős részében annyira bővizű, hogy a a murvás útra folyik túl.
Tehát mindezek az intézkedések érthetők és értelmesnek is tűnnek, csak hát nem kellene összefüggéseiben szemlélni és kezelni a dolgokat?
