Három héttel ezelőtt írtunk a kéményseprés tavaly átalakított rendszerének több kérdéséről (Füstös kilátások kéményseprésfronton), amelyek az ügyfelek (vagyis minden magyar épülettulajdonos) fejében megfogalmazódhatnak. A bejegyzésben többek között ez a bekezdés olvasható:
"Miután az oknyomozás során erre az eredményre jutottunk, ismét felhívtuk a kormányzati ügyfélvonalat és elmondtuk az eredményt. Most más ügyintézőhöz kerültünk, aki már korántsem volt olyan előzékeny és szabatos, mint az előző, és aki türelmet kért. Végül közölte, hogy annyira lassú a számítógépe, hogy nem tud keresni, írjunk a központi ügyfélszolgálatnak. Ez megtörtént, várjuk az eredményt."
Hivatalos válasz érkezett
Az ügyfélszolgálatnak küldött levélben az alábbi kérdések szerepeltek:
A válasz három hét elteltével érkezett meg:
Ha most ez egy vicces dolog lenne, kiírnánk egy nyereményjátékot: hibás kémény miatt visszaszivárgó szénmonoxidot érzékelő berendezést sorsolunk ki azok között, akik a feltett kérdések közül akár egyre is választ találnak a válaszlevélben.
Ismét egy remek példa arra a néhány év alatt általánossá vált gyakorlatra, hogy az állami szervek és szervezetek (és sajnos az önkormányzatok is) a nekik feltett kérdésekre vagy nem válaszolnak, vagy a válaszokat eltérítik, elkenik. Az általuk elkövetett hibák beismerése főbenjáró bűn lenne, mert megkérdőjelezhetné az ÁLLAM (a HATALOM) tökéletességének és tévedhetetlenségének szünet nélkül sugalmazott mítoszát.
A profi ügyfélszolgálatok a beérkező ügyféllevelekre előre megfogalmazott bekezdéspaneleket tartanak készenlétben, amelyekből nagyjából három perc alatt lehet bármilyen válaszlevelet összeállítani. Itt az első bekezdés nyilván mindegyik válaszlevélbe belekerül, csak a dátumot kell változtatni (a három sorból csak a szervezet elnevezése önmagában két sort tesz ki); a második és harmadik bekezdés pedig, ha mégsem lenne bent a számítógépben, kimásolható a honlapjukról.
Ennek ellenére kellett három hét, amíg összeütötték azt a levelet, amelyből napnál világosabb, hogy a feltett kérdésekre vagy maguk sem tudják a választ, vagy nem akarják megadni.
Jó válaszokat is kaptunk
Időközben sikerült más csatornát is találni, amely valóban hasznos információkkal szolgált. A legfőbb tanulság, hogy a Katasztrófavédelem által működtetett lakossági ("nem fizetős") kéményseprési rendszerben számos kérdésre még nincs válasz (valószínűleg ezért is kapjuk a sablonos hivatkozásokat a jogszabályhelyekre). Azonban:
- Abba a nyilvántartásba, amelynek alapján a Katasztrófavédelem dolgozik, be lehet tekinteni a Katasztrófavédelem megyei szervezetének kéményseprési részlegénél. Ebből azonban nem fog kiderülni, hogy az adott lakcímen milyen vállalkozás, civil szervezet, stb. van bejelentve, amely miatt az adott ingatlan fizetős csoportba került.
- A Katasztrófavédelem az adatokat más állami szervezetektől kapja. Nem tudják megmondani, hogy a nyilvántartások mikori állapotot tükröznek. Azt sem tudják megmondani, hogy ezeket a nyilvántartásokat milyen gyakorisággal fogják frissíteni.
- Ha tehát azt szeretnénk, hogy a házunk kéményeit a Katasztrófavédelem kéményseprői a ("nem fizetős") sormunkák keretében vizsgálják, akkor magunknak kell gondoskodnunk arról, hogy az arra a címre korábban bejegyzett szervezeteket más címre átjelentsük vagy megszüntessük. Ha pedig ez már megtörtént, akkor magunknak kell utánanézni az állami nyilvántartásokban, hogy ott megtörténtek-e a változtatások, és ha igen, akkor nekünk kell értesítünk hivatalosan a Katasztrófavédelmet.
- Ha valaki a lakcímére bejelentett egyéni vállalkozását már megszüntette, akkor az Egyéni vállalkozók nyilvántartásából győződhet meg, hogy tényleg megtörtént-e a vállalkozásának törlése. Ha igen, akkor az egykori vállalkozás azonosító adatainak megadása után egy ilyen választ kap:
- Ha valaki arról akar meggyőződni, hogy a lakcímére bejelentett egyesület, alapítvány megszüntetése megtörtént-e, akkor a bíróság Civil szervezetek névjegyzékét keresse. A civil szervezet adatainak megadása után azt az üzenetet kapja, hogy "Nincs találat". Vagyis ez a nyilvántartás nem őrzi meg a törölt szervezetet (ellentétben pl. az egyéni vállalkozók nyilvántartásával)!
- Ha az addig a lakcímünkre bejelentett szervezeteket más címre jelentettük át, ugyancsak ezekből a nyilvántartásokból győződhetünk meg a változtatás átvezetéséről.
- Nyomtassuk ki az internetről a kapott eredmény, és küldjük be bizonyítható módon a megyei Katasztrófavédelemnek, de itt is győződjünk meg, hogy az ingatlanunk tényleg átkerült-e a "nem fizetős" kategóriába.
- Ha az igazoló dokumentumok beszerzése nehézségbe ütközik, a Katasztrófavédelem azt is elfogadja, ha büntetőjogi felelősségünk tudatában nyilatkozunk, hogy lakcímünkre nincs bejelentve vállalkozás, egyéni vállalkozás, civil szervezet. Az ügyeskedőknek egyből eszébe fog ez jutni (már hallani is példákat rá Zircen), mert ez a legegyszerűbb út. Azon kívül, hogy ez szimplán tisztességtelen, súlyos következményei is lehetnek. Számítani kell arra, hogy a kéményseprés új rendszerének informatikai háttere fokozatosan fejlődik majd, és eljön az idő, amikor a Katasztrófavédelem akár napi frissítésű adatokkal rendelkezik. Ekkor pedig gyorsan kibukik az egykor leadott hamis nyilatkozat, és akár több évre visszamenőleg ki kell fizetni a büntetéseket, többszörösét annak, amit az "okosba'" tett nyilatkozatunkkal megspóroltunk.
Egy talpraesett zirci szabadalom a "fizetős" ingatlanoknak
Ha az ingatlan ugyan magánszemély tulajdonában van, de a tulajdonos az oda székhelyként, telephelyként bejelentett céget, szervezetet nem akarja megszüntetni, átjelenteni, akkor nem a Katasztrófavédelem, hanem valamelyik területileg illetékes kéményseprő szolgáltató fog nála seperni, és ezért pénzt fog kérni (lásd részletesebben az előző bejegyzésben).
Zircen megszerveződött egy Facebook-csoport, amelynek ötletadója maga köré gyűjtött néhány más ingatlantulajdonost is, és így együttesen rendelték meg a fizetős szolgáltatást az egyik (a székesfehérvári) szolgáltatótól. A cég felajánlotta, hogy ha 8-10 megrendelés összejön egy napra, akkor a kiszállási díj arányosan megoszlik a megrendelők között. Az első ilyen nap sikeresen lezajlott, tíz ingatlant vizsgáltak meg, és mindenütt csak a kéményseprési díjat és a kiszállási díj egytizedét számlázták.
Hogy fogalmunk legyen a nagyságrendekről: kéményenként nem egészen ötezer a seprési/ellenőrzési, plusz egyszer ötezer a kiszállási díj, ha egyetlen ingatlan miatt kell kijönniük Fehérvárról. Egy két kéményes ház (gázkazán, kandalló) egyedi kiszállással kb. tizennégyezer forint lenne.
Amire továbbra sincs válasz
A kéményseprés új rendszeréről szóló jogszabály olyan törvényre hivatkozva határozta meg a "vállalkozás"-nak minősülő szervezetek körét, amely a jogszabály megszületésének pillanatában már nem volt hatályos. Így tehát teljesen önkényesnek - és jogilag megalapozatlannak - lehet tekinteni azt, hogy magánszemélyek bevételszerző tevékenységei közül egyeseket "vállalkozás"-nak tekintenek (egyéni vállalkozó), másokat nem (pl. őstermelő, magánszálláshely szolgáltató).
Arra sincs válasz, hogy miért tekintenek "vállalkozás"-nak olyan civil szervezeteket, amelyek nem végeznek vállalkozási tevékenységet.
Ezekre tovább keressük a választ, most már komolyabb fórumokon.
Mindenki ráfizet - kivéve ...
Az előbbi példában említett kétkéményes családi ház kéményseprési díja az elmúlt években így alakult:
- 2012: 3.080 Ft (HEBO-KÉM);
- 2013: 3.250 Ft (HEBO-KÉM);
- 2014: 3.251 Ft ("VKSZ" Veszprémi Közüzemi Szolgáltató), amelyből azonban a (közgazdaságilag teljesen megalapozatlan, kizárólag politikai célokat szolgáló) "rezsicsökkentés" levett 40 százalékot, így csak 1.960-at kellett fizetni - ez tette be a kaput a HEBO-KÉM-nek és a hozzá hasonlóan megszűnt többi vállalkozásnak;
- 2015: 3.251 Ft ("VKSZ" Veszprémi Közüzemi Szolgáltató), amelyből azonban a "rezsicsökkentés" ismét levett 40 százalékot, így csak 1.960-at kellett fizetni;
- 2016: nem volt.
A kéményseprés új rendszerének társadalmi költségei sokkal magasabbak, mint a 2016. július előtti rendszeré, és az új rendszer mélységesen igazságtalan is.
- Az egyszerű ingatlantulajdonos megtakarít mondjuk évi 2000, azaz kettőezer forintot (!).
- Az ingyenes kéményseprési rendszer működtetésének tényleges költségei nem ismertek, azonban egy korábbi becslés hétmilliárdra tette, nem beszélve a rendszer felállításáról, beüzemeléséről. Gondoljuk csak el, önmagában az iszonyatos állami szervezet (amely szervezetek soha nem a racionális gazdálkodásban érdekeltek) létrehozására tavaly ötmilliárdot kapott a Katasztrófavédelem:
Az új, korábban nem létezett szervezet létrehozási és működtetési költségeit az adófizetők állják. Nem csak az, akinek kéményes ingatlanja van, és korábban a konkrét kéményért konkrét szolgáltatási díjat fizetett, hanem minden magyar állampolgár, az újszülöttől az öregotthonban élő aggastyánig.
Így lehet egy hazug, propagandisztikus jelszó igazolására szétverni egy igazságosabb, üzleti alapon működő rendszert (az fizetett, aki a szolgáltatás igénybe vette, és annyit fizetett, amennyibe a szolgáltatás került); helyette ajándékot adni annak, aki erre nem szorulna rá, azoknak a pénzéből (adójából), akiknek viszont igencsak szükségük lenne társadalmi alap-, vagy többletszolgáltatásokra.
Közkeletű vélekedés, hogy adót csak azok fizetnek, akiknek munkájuk és jövedelmük van, és tőlük személyi jövedelemadót vonnak. Az állami adóbevételek döntő része az általános forgalmi adóból (ÁFA) jön össze, ami 2017-ben 3500 milliárd forint. ÁFÁ-t pedig mindenki fizet, hiszen a vásárolt áruk, szolgáltatások nettó értékére - kevés kivételtől eltekintve - 27% ÁFA rakódik. Így a - kilenc éve változatlan összegű - 28.500 Ft minimálnyugdíjból 6.060, egy Pampers New Baby-Dry Pelenka 1 Newborn csomag 1.899 forintos árából 404 forint adóként eleve visszacsorog az állam zsebébe. Amely pénzből fizeti az állam azt az eddig nem létezett szervezetet, amely mostantól fogva ingyenes szolgáltatást nyújt olyanoknak is, akiknek igazán nem fájna az évi kétezer forint kéményseprési díj, de még a "rezsicsökkentés" előtti háromezer-kétszáz sem. - Akik viszont nem részesülnek az ingyenes szolgáltatás áldásában, az eddigi összegek többszörösét fizetik ugyanazért a szolgáltatásért. Miért is? Egy ENHG (egyedi gáztüzelésű) kémény máshogy füstöl egy családi házban, ha ott egyéni vállalkozó lakik, mint hogy ha csak egy egyszerű állampolgár?
Ha egy vállalkozás költségei emelkednek, akkor vagy emeli az árait (ha megteheti), ezzel a megemelkedett költségeit a vevőivel (vagyis velünk, fogyasztókkal) fizetteti meg, vagy ha nem tud árat emelni, akkor kisebb lesz a nyeresége, ezáltal kevesebb adót fizet be az államnak.
A megemelt kéményseprési díj évi néhány ezer forintos összegét nyilván nem érvényesíti azonnal az áraiban; a hatások azonban összeadódnak. Végeredmény: a "fizetős" kéményseprés díjának növekedése vagy a fogyasztónál okoz többletkiadást, vagy az államnak bevételcsökkenést. - Akiknek a kéményseprésért fizetni kell, azok a többszörösére emelt díjat és költséget nem az államnak fizetik (amely ezzel csökkenthetné az ingyenes szolgáltatás költségeit), hanem a "fizetős" szolgáltatást nyújtó, ugyancsak az állam által kijelölt kéményseprőipari cégeknek. Azt, hogy ezeknek a cégeknek az életútjában masszívan benne lehet a politika keze, egy példán keresztül korábban már bemutattuk. Milyen érdeke lehet most az államnak, hogy a lehetséges bevételeket átengedje a formális magáncégeknek? Részben az, hogy a magáncégek növekvő bevételeinek egy kisebb része megjelenhet a növekvő nyereségben, azáltal növekvő adóbevételekben. Sokkal fontosabb ennél az a lehetőség, amely ma már a politika és a gazdaság összefonódásának mindennapjait jelenti: a cégek a kockázatmentesen szerzett többletbevételekből bőkezűen juttathatnak "alkotmányos költség" címen vissza azoknak, akik őket ehhez az üzlethez segítették, vagy azoknak, akiket az őket az üzlethez segítők kijelölnek.
Összefoglalva
Pénzügyi-gazdasági szempontból
- veszít az állam, mert a kéményseprésből származó adóbevételei nem növekszenek olyan mértéken, amilyen mértékben az ezzel összefüggő (korábban nulla!!! forint) kiadásai növekednek, sőt lehet, hogy az adóbevételei ebből még csökkennek is;
- veszít az összes állampolgár, mert az adójából indokolatlan nagyságú költséggel működő, bürokratikus állami szervezetet finanszíroznak, és mert közvetve mindenkinek fizetni kell olyan szolgáltatásért, amelyet nem biztos, hogy igénybe vesz;
- nyer rajta egy szűk, a politika által kijelölt kedvezményezetti kör (politikusok, magánszemélyek, a hatalomhoz közel álló szervezetek).
A társadalmi igazságosság szempontjából
- olyanok is kapnak ingyenes állami juttatást, akik nem szorulnak rá;
- olyanok is finanszírozzák rendszert, akiknek nincs szüksége a szolgáltatásra;
- igazságtalanok a "fizetős"-"nem fizetős" szolgáltatási kategóriák besorolási szempontjai;
- a magasabb össztársadalmi költséget egy szűk réteg fölözi le.
Koós Gábor
