* Frissítés: Betett a rezsicsökkentés a kéményseprőknek
"A kéményseprőpiac a harmadára esett vissza a rezsicsökkentés miatt, a még életben lévő cégek a vállalkozásokon próbálják behozni a kiesett bevételeiket. A kémények ellenőrzését átvevő katasztrófavédelem pedig nagy csúszásban van, a szakszervezetek szerint a létszámhiány miatt..."
Eredeti bejegyzés
Negyed évvel ezelőtt, a hulladékgazdálkodásról írott bejegyzésben szenteltünk néhány bekezdést a kéményseprés addig viszonylag jól működő rendszerének szétveréséről és erőszakos államosításáról (lásd "Vegyük példaként a kéményseprési közszolgáltatást" fejezetet).
Most azt látjuk, hogy fél évvel a hivatalos indulás után a kéményseprés új rendszere úgy-ahogy felállt. Ez a rendszer két részből áll (forrás: a Katasztrófavédelem honlapja):
1. "...a katasztrófavédelem kéményseprőipari szervezete minden olyan helyen átveszi a lakossági kéményseprést, ahol ezt a feladatot a megyei jogú város önkormányzata nem vállalta." (17 megye 2507 települése)
2. "A gazdálkodó szervezetek részére a kéményseprőipari tevékenységet országos szinten továbbra is az ellátási területen nyilvántartásba vett szolgáltató, megrendelés alapján végzi."
Veszprém megyében a lakossági kéményseprést a Katasztrófavédelem végzi. Azt, hogy melyik településen mikor kerül sor a kémények rendszeres ellenőrzésére (az ún. "sormunkára"), a szervezet honlapján lehet nyomon követni.
2017-ben Zircen tehát január 9. és március 10. között végzik el a sormunkát. Ennek azért van jelentősége, mert ha a tulajdonos miatt nem tudják elvégezni ebben az időszakban, vagy az időszakon belül a felajánlott két időpont valamelyikében, akkor a kéményseprés már nem ingyenes (lásd később).
A gazdálkodó szervezeteknek a kéményseprést maguknak kell megrendelniük. A "Kéményseprőipari tevékenységet ellátók országos nyilvántartása" ugyancsak a Karasztrófavédelem honlapján érhető el. A település szintű, kereshető táblázat lefedi az ország egész területét. Ebből kiderül, hogy (a Katasztrófavédelmen kívül) az egész országra 33 kéményseprő cég maradt (közöttük pl. egy Idegenforgalmi Szálloda és Vendéglátó Kft.(!) is...), amelyek a nem lakossági kéményseprést végezhetik.
A zirci gazdálkodó szervezetek választhatnak egy székesfehérvári, egy zalaegerszegi és egy dunaharaszti cég között:
Most jöjjön a meglepetés
A kéményseprési szolgáltatás "átalakításának" hangzatos szándéka az ún. "rezsicsökkentés" volt. Igaz, hogy ez a tétel a háztartási rezsiben a legeslegkisebb volt, de érződjön itt is a "polgárairól gondoskodó állam", legyen tehát ingyenes. Aztán persze jön, hogy nem mindenkinek, hanem csak a lakosságnak.
Néhányan azok közül, akiknél Zircen már járt az idén a kéményseprő, jócskán meglepődhettek (akiknél még nem járt, még meglepődhetnek): hiába családi ház, hiába természetes személy tulajdonában, nekik nem ingyenes. Azért nem, mert oda be van jelentve egy gazdasági társaság, vagy egy egyéni vállalkozó, esetleg egy egyesület vagy alapítvány.
A Katasztrófavédelem honlapján ezt olvashatjuk:
"...alaposan ráfizetnek azok a lakástulajdonosok, akik a saját otthonukat jelölték meg cégük székhelyeként. Az ilyen ingatlanokban ugyanis nem ingyenesen végzi el a kéményellenőrzést a hatóság, mint a többi magánlakásban, hanem jelentős díjat számít fel. Hiába lett ugyanis a tavalyi év közepétől ingyenes a lakosság körében a kéményseprés, a cégek esetében ez szabadáras szolgáltatás lett. Emiatt egyes kéménytisztítással foglalkozó társaságok a korábbi árnak akár a tízszeresét, nemritkán 20-30 ezer forintot is elkérnek kéményenként." ("Nő a káosz a kéményseprői ágazatban", MNO, január 26.)
DE MIÉRT? - kérdezi Fluimucil Ábel.
Akkor oknyomozzunk!
A kéményseprés új rendszeréről a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól számú és című, 2016. július 1-től hatályos jogszabály rendelkezik.
A Kormányzati ügyfélvonal (1818) kéménysepréssel foglalkozó menüjének 9.1.6 pontjában tehetjük fel általános kérdéseinket, ahol nagyon korrekt módon még a felvett beszélgetés azonosítóját is bediktálják (ebben az esetben K-170130-00045). Itt megerősítik, hogy a kéményseprés ingyenessége nem vonatkozik "nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlan"-ra. A következő kérdésre, hogy minek alapján határozzák meg, mi tartozik a "gazdálkodó szervezet" fogalomkörébe, a válasz: az 1959. évi IV. törvény 685.§ c) pont.
A Magyar köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló törvénynek ezen pontja valóban erről szól:
"c) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni,..."
Csak egy hiba van az érvelésben: ezt a törvényt 2014. március 15-én, tehát több mint két évvel a kéményseprési rendelet előtt hatályon kívül helyezte a parlament. Ugyanezen a napon hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről), amely azonban nem tartalmazza a "gazdálkodó szervezet" fogalmát!
Tehát a kéményseprés új rendszeréről szóló jogszabály egy érvénytelen (ennél fogva önkényesnek is tekinthető) fogalmi meghatározás alapján különböztet meg ingatlanokat az ingyenes és díjköteles szolgáltatás tekintetében.
Miután az oknyomozás során erre az eredményre jutottunk, ismét felhívtuk a kormányzati ügyfélvonalat és elmondtuk az eredményt. Most más ügyintézőhöz kerültünk, aki már korántsem volt olyan előzékeny és szabatos, mint az előző, és aki türelmet kért. Végül közölte, hogy annyira lassú a számítógépe, hogy nem tud keresni, írjunk a központi ügyfélszolgálatnak. Ez megtörtént, várjuk az eredményt.
A paraszti ész logikája
Ha már egyszer határt kellett húzni a fizetős és nem fizetős kéményseprés között, miért pont ezt a (jelen állás szerint már akkor sem érvényes) meghatározást húzták elő a kalapból?
Mi indokolja, hogy vállalkozási típusúnak sorolják be pl. az egyéni vállalkozót (akinek ugye fizetni kellene a saját tulajdonában lévő kéménye után), ugyanakkor nem tekinti vállalkozásnak pl. a(z adószámos, bejelentett) magánszemély által végzett magánszálláshely szolgáltatást, vagy mondjuk az őstermelőt?
Ha egyszer létezik az "időlegesen használt ingatlan" (ilyen esetben a maximálisan lehetséges 4 év az ellenőrzési ciklus, nem a szokásos egy vagy két év), akkor miért nem lehet elismerni, ha pl. egy egyéni vállalkozás bejelentve (hivatalosan) is szünetel, és a szünetelés időtartamára lakosságinak tekinteni az ingatlant (az egyéb feltételek fennállása esetén)?
Ugyan mi a magyarázata, hogy az egyesületeket, alapítványokat is gazdálkodó szervezetnek tekintenek? Ezek döntő többsége éppen hogy vegetál, nyereséges vállalkozási tevékenységet töredékük végez, többnyire a rapszodikusan kiírásra kerülő állami pályázatokból etetik őket kézből.
Fáztunk tőle
"...miközben a katasztrófavédők az óriási szakemberhiány miatt számos településen az idei évre halasztották a tavalyi évre előírt úgynevezett lakossági sormunkákat (a tüzelő-fűtő berendezések menetrend szerinti ellenőrzését, tisztítását), aközben cégeknek kínálják szolgáltatásaikat...."
"...azok, akik a saját lakásukba jelentették be a vállalkozásukat, és korábban megúszták a füstelvezetők ellenőrzését 2000-3000 forintból, ma már több tízezer forintot kénytelenek kifizetni. Abban az esetben pedig, ha egy címre több társaság van bejelentve, valamennyi cégtől be lehet szedni az óriási összegű seprési díjat ugyanarra a kéményre. – Nyilván mindez a rezsicsökkentés jegyében történik – fűzte hozzá az ágazati szakszervezet elnöke." (MNO, január 26.)
Szemmel láthatólag az is bekövetkezett, amitől ennél a "rezsicsökkentés"-nél is fáztunk: valakinek súlyosan meg kell fizetni az "ingyenesség" árát. A sor végén pedig fizetőként mindig a lakosság áll. A Katasztrófavédelem kéményseprő szervezetének költségeit az állami költségvetés, vagyis az adófizetők állják - most már minden adófizető, akár van kéménye, akár nincs. A gázkészülékek és zárt égésterű tüzelő berendezések vizsgálati gyakoriságának költségcsökkentési céllal egy évről két évre növelését a kéményseprő szakma is élesen kritizálta, biztonsági okokra hivatkozva. Igaz, hogy a 33(+1) szervezetre és vállalkozásra csökkentett számú kéményseprő szolgáltatónál többszörös bevételek keletkeznek, hiszen ők látják el a teljes országot, azonban az óriási jövedelmek baráti magánzsebekbe vándorolnak majd, és nem az állami költségvetést gyarapítják az ingyenes kéményseprés fedezetéül.
Egy újabb szép példája az átgondolatlan, felületes, akarnok állami intézkedéssorozatnak, amely működő rendszert ver szét, jogbizonytalanságot teremt, állampolgárok tízezreit hozza - jogi, információs - kiszolgáltatott helyzetbe, felesleges kiadások milliárdjait generálja - a mi zsebünkre.
Mit tegyen az, aki be szeretne kerülni az ingyenes szolgáltatási körbe?
A jelenlegi jogi helyzet és szolgáltatói gyakorlat szerint tehát a magántulajdonban lévő ingatlanhoz kapcsolódó kéményseprés díjköteles, ha arra a címre bármilyen vállalkozás vagy civil szervezet be van jelentve. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosának haladéktalanul meg kell rendelnie a szolgáltatást valamelyik szolgáltatónál, és fizetnie kell.
A kormányzati ügyfélvonaltól olyan tanácsot is kaptunk, hogy ha nem akarunk fizetni, szüntessük meg a vállalkozást.
Ha valaki nem akarja megszüntetni, akkor áthelyezheti a vállalkozás székhelyét olyan helyre, ahol már be van jegyezve más vállalkozás. A hivatkozott újságcikk szerint elképzelhető, hogy ebben az esetben is beszedik tőle a kéményseprési díjat, de ez a gyakorlat még nem igazolódott be (lehet, hogy tényleg így lesz, és ezt a gyakorlatot valaki megtámadja, de amíg ebből jogerős döntés lesz, évek telnek el). Az mindenesetre a pofátlanság netovábbja lenne, ha ugyanarra a kéményre, ugyanarra az egy vizsgálatra minden, oda bejelentett vállalkozástól be lehetne szedni a díjat.
Legnagyobb bajban azok a civil szervezetek lehetnek, amelyek lakcímekre vannak bejelentve. Őket vajon ki fogadja be?
A legsimább ügy természetesen, ha a vállalkozás, civil szervezet ki tudja termelni ezt a költséget. Amit a végén megint csak a fogyasztó, a lakosság visel - vagy ennyivel jut kevesebb hasznosabb célra.
Az azonban igen megszívlelendő, hogy akár magánszemély, akár vállalkozás, igyekezzen tisztába kerülni az új gyakorlattal és a saját besorolásával.
Szabályozzák újra a kéményseprés ingyenességét!
Érthető: legyen fizetős a kéményseprés azoknak a szervezeteknek, amelyek célja a bevételszerzés, ha azok székhelye természetes személy tulajdonában lévő ingatlanban van.
Vonatkozzon egyforma szabály (az ingyenesség) minden magánszemélyre, ha bevételszerző tevékenységet végez.
És főként hagyják békén a civil szervezeteket!
A fejleményekről beszámolunk.
Koós Gábor
