Feltűnt valakinek, hogy mióta nem fizetett szemétszállítási díjat? Ha az elmúlt hónapokban nem tűnt volna fel, az elmúlt napokban eszébe juttatták. Postán megérkezett ugyanis egy eddig a környékünkön nem ismert cég, az NHKV Zrt. levele, amelyben talált egy kétoldalas tájékoztatót, valamint 2016. áprilistól augusztusig a havi szemétdíj számlákat.

Attól is függően, hogy valaki csekken, átutalással, vagy csoportos beszedéssel fizetett, kb. 4-5 hónapi díjat kell most utólag megfizetnie.

Mi történt?

Két sajtószemelvény május-júniusból (sok van):

"Néhány hónapon belül teljesen leállhat több településen a szemétszállítás, mondták önkormányzati vezetők az RTL Klub híradójának. A kormány április 1-jével államosította és központosította a korábban önkormányzati szinten működő lakossági hulladékszállítási ágazatot, de a jelek szerint bekövetkezett, amitől sokan tartottak, és az állami holding még a számlákat sem képes kiküldeni közel két hónappal indulása után."
(Index, 2016.05.23)

"A sok sebből vérző hulladékgazdálkodásunk újabb tünete, hogy az egyik észak-magyarországi közszolgáltató beadta a kulcsot. Írásban közölték az általuk kezelt 33 településsel, hogy a rezsicsökkentés, az új adók és a bevételeik államosítása miatt a hónap végétől ők már nem fogják tudni elvinni a szemetet. A katasztrófavédelem felkészül, és azt ígéri, hogy ettől még sehol nem fognak szeméthegyek állni, maximum nagyjából két hét kiesés lehet."
(HUMUSZ, 2016.06.07)

A képlet egyszerű: mivel a szemétszállítás nagyon szétaprózott tevékenység, települések, települési szövetségek rengeteg kisebb-nagyobb cégei végzik ezt a kötelező közszolgáltatást, ezért szervezetileg képtelenség - vagy politikailag kockázatos - lett volna egyetlen intézkedéssel államosítani (mint pl. földgázszolgáltatást, a dohány nagykereskedelmet, jóléti, kulturális szolgáltatásokat, stb.). Ezért azt az egyszerű megoldást választotta a hatalom, hogy elvonta a szemétszállító cégektől a szolgáltatás ellenértékének beszedési jogát, vagyis a számla kiállításának és a pénz beszedésének a lehetőségét.

A számlázást egy 2016. januárjában létrehozott állami cégre, a "NEMZETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KOORDINÁLÓ ÉS VAGYONKEZELŐ Zrt."-re bízta. Ez az a bizonyos NHKV Zrt., amely nekünk néhány nappal ezelőtt a levelet küldte a sok elmaradt számlával.

Ez tehát azt jelenti, hogy Zircen és környékén a kukák ürítését a jövőben is - legalább is egy ideig még - ugyanaz a „VHK” Veszprémi Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. (illetve annak alvállalkozója) végzi, amely eddig is, csak a pénzt ezért a munkáért az állam szedi be, és osztja ki a munkát végző cégeknek. Vagy nem osztja ki, mint ahogy a sajtóból is tudjuk.

Jó kezekben vagyunk!

Azt, hogy a szemétszállítás ilyen módon történt pénzügyi térdre kényszerítése a lehető legjobb megoldás, onnan is tudhatjuk, hogy maga az állami cég írta meg a fenti tájékoztató levelében. Ámde.

• A "rezsicsökkentés" néven elhíresült nemzeti szemfényvesztés az a varázsszó, amely a jelenlegi politikai rendszer egyik legstabilabb lába. Eltekintve attól, hogy a havi, egységes arculatú közműszámláinkban rendre megtudhatjuk azt a fiktív számot, hogy mennyi spóroltunk meg egy három évvel ezelőtti időpontban érvényes szolgáltatási díjhoz képest - figyelmen kívül hagyva a viszonyítási alap törvényszerű inflációs változásait -, "A rezsidíj csökkentésének eredményeképpen az Ön megtakarítása" nyomán az állami szolgáltatóknál keletkező hiányokat adóforintok milliárdjaiból kell pótolni, a (még) nem állami szolgáltatók pedig megtalálták a módját, hogyan szedjék be tőlünk. Arról már nem is beszélve, hogy a piaci folyamatoktól elszakított, mesterségesen alacsonyan tartott szolgáltatási árak éppen nem a takarékos fogyasztásra ösztönöznek. Az Ön nyeresége: nulla. Sőt, inkább ráfizet.
• "Magasabb színvonalú lesz a hulladékszállítási szolgáltatás". Mitől? Az NHKV Zrt. csak a pénzt szedi be, a keletkező hulladéknak a közelébe se kerül. Magasabb színvonalú akkor lenne, ha a hulladékszállítást végző cégek több pénzt fordíthatnának fejlesztésre. Eddig azonban úgy néz ki, hogy azt sem kapják meg az államtól, amit eddig maguk szedtek be.
• "Átláthatóság, fenntarthatóság, megbízhatóság". Ha valaki, akkor pontosan az állam az, amelyik minden jogi és hatalmi eszközzel akadályozza saját intézményeinek, cégeinek a társadalmi ellenőrizhetőségét. Ami nem megy jogi eszközökkel, azt pl. pénzügyi intézkedésekkel. Ez szimplán egy kamu szöveg.

A valószínű forgatókönyv

Az NHKV Zrt. nevű állami vízfej (amelynek önmagában a létrehozása is ékes cáfolata a saját maga által meghirdetett, az előző bekezdésben idézett céloknak) most nem egészen félszáz munkavállalóval, havi szűk 25 milliós bérkerettel működik. A mindössze 28 beosztottra 15 igazgató, igazgatóhelyettes, felügyelő bizottsági tag jut (lásd itt). Lesznek ők még több százan is.

Ha a háromnegyed éves bénázás után végre egyenesbe jönnek a számlázással az egész országban, és kicsit megnyugszanak a kedélyek, elkezdik csavarni a pénzügyi srófot. Különféle mondvacsinált okokkal egyre kevesebb pénzt juttatnak vissza a hulladékszállító cégeknek, amitől romlik a szolgáltatási színvonal, növekszik a lakosság elégedetlensége. A szállító cégek elkezdik sorra bedobni a törülközőt, helyükre beszállnak az addig gondosan felkészített, a baráti körből kikerülő, nevenincs, semmiből előbukkanó cégek. Végül ott áll majd hősként a helyzetet megmentő állam - pontosabban a politikai elit -, és besöpri az egész üzletágat (az egész hulladékügy koncepciója is állítólag baráti fejekből pattant ki, és a hatalom kedvezményezettjei bábáskodnak ma is a téma körül).

Magasabb színvonal

Ez az idézet is a cégtől kapott levélből való. Kézzel fogható példa arra, hogyan is képzelik el a magasabb színvonalat: egy hulladékgazdálkodást irányító, koordináló állami cég kézbe veszi a dolgokat, rögtön megszüntet egy olyan szolgáltatást (elektronikus számla), amely kifejezetten jövőbe mutató, a (papír)hulladék mennyiségének csökkentését eredményezi, (posta-, nyomdai, élőmunka)költséget takarít meg. Ehelyett postai úton küld ki minden ügyfelének havonta 2 db A4-es lapot, amelyek tartalma a következő:

(A negyedik oldal is papír, csak teljesen üres). Na, ezt szorozzuk meg havi néhány millióval (az ország összes háztartásának számával). Gratulálunk.

Az immár közvetlen lakossági pénzbevételi lehetőség nélkül maradt mai szemétszállító cégek nem fogják elküldeni az összes pénzügyi munkatársukat, mert rájuk más pénzügyi tevékenységhez is szükség van (mert pl. a vállalkozói és egyéb szemétszállítások, amelyekre nem vonatkozik a rezsicsökkentés, náluk maradnak, meg más gazdasági tevékenységeket is végezhetnek). Azzal tehát, hogy csökkennek a feladataik, nem csökken arányosan a foglalkoztatottak száma. Tehát az sem igaz, hogy országos szinten nagyobb hatékonyságot értek volna el az államosítással.

Hogyan nyúljunk le adófizetői pénzeket korrekt jogi környezetben

A hulladékszállítás újonnan létrejött központi állami szervezetének közreműködése/jóváhagyása nélkül ezután ebben a szakmában meg sem tud mozdulni senki. A nála lecsapódó nyereséget (vagyis a sok milliónyi ügyfél befizetése, mínusz a tényleges munkát végző cégeknek kiszámíthatatlan szempontok alapján visszacsorgatott, esetleg éppen a túlélést biztosító alamizsna, mínusz a központi vízfej költségei után maradó pénzeket)  tetszés szerint lehet szétosztani: ha a tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. úgy dönt, akkor osztalékként megy az állami költségvetésbe, vagy az éppen most titkosított TAO-pénzek formájában valamelyik stadionba, vagy éppen a kedvenc alapítványok, egyesületek kasszájába.

Ez a gyakorlat nem új, de ilyen brutális formája 2010 előtt nem létezett. A zirci szemétszállítást 2013. január 1-től végző Veszprémi Közüzemi Szolgáltató ("VKSZ") Zrt. már akkoriban is igen nagyvonalú szponzora volt az elsősorban veszprémi, szórványosan más környékbeli szervezeteknek is (erről akkoriban itt írtunk. Az egyértelműség kedvéért: a hulladékszállítást akkoriban végző "VKSZ" Zrt. hulladékgazdálkodási ágazatából született 2014-től önálló gazdasági társaságként a szemétszállítást ma is végző "VHK" Kft. amely természetesen a "VKSZ" tulajdonában van. Gyakorlatilag tehát mindkét esetben ugyanarról a szervezetről van szó.), természetesen például a zirciek befizetett közszolgáltatási díjaiból is. Zirc konkrétan semmit nem kapott vissza a "VKSZ" Zrt. nyereségéből, ezután pedig végképp nem fog, hiszen a nyereség az új nemzeti központnál csapódik le, azt Pesten osztják szét.

Az ilyen központi állami szervezetek a legalkalmasabb helyek a káderkeltetésre, káderparkoltatásra, a hívek megjutalmazására. Néhánnyal több vagy kevesebb magas beosztás milliós fizetéssel, több milliós külső szerződés, megbízás fel sem tűnik. Pontosan irányíthatók az adófizetők pénzei a megfelelő zsebekbe, pontosan tudható, hogy mindig akad állás, munka rokonnak, barátnak (barátnőnek), ismerősnek.

Néha nyerünk, gyakran vesztünk, de hosszú távon sohasem nyerünk

A zirci (és térségi) szemétszállítás fél évtizede került a leginkább "kínos"-nak nevezhető kategóriába. A részleteket most mellőznénk, olvassák el itt, itt, itt, itt, itt, és itt. Az ország más részén már három éve örültek az "új hulladékgazdálkodási politiká"-nak.

Lényeg röviden: A térségi szemétszállítási rendszer (t.k. a királyszentistváni tároló) beindulásához szükséges kalkulált költségeket 2012-ben megszavazták az önkormányzatok. Veszprém városa (mint az egyetemes térségi szolgáltató tulajdonosa) ezt soknak találta, és a rendszer indulása után mindössze egy héttel úgy találta az egyetemes szolgáltató "VKSZ", hogy lehetne kb. tíz százalékot csökkenteni a korábbiakhoz képest jócskán (+/- 100 százalékkal) megemelt szemétszállítási díjon. Ezt ugyan az önkormányzatok akkor nem foglalták rendeletbe, de a "VKSZ" a számláiban már az ennyivel csökkentett díjakat tüntette fel. Amely csökkentett díjat aztán minden előzetes bejelentés nélkül 2013. január elsejével egy picit megemelték, úgy hogy ma ez az emelt díj a rezsicsökkentéses számlákon feltüntetett "megtakarítás" hivatkozási alapja.

A legjobban azok szívták meg, akik a szemétszállítási rendszer régen aktuális reformjának bedőltek 2012-ben, és - ismerve saját háztartásuk szeméttermelési szokásait - 60 vagy 80 literes kukát igényeltek a korábbi egységes, ingyenes 110 literes helyett. Velük ugyanis kifizettették ezek árait (8.400,-  Ft-ot), míg a korábbi 110 literes kukák ingyenesek maradtak. Már akkor kiszámoltuk, hogy a várható (hivatalos) inflációt is figyelembe véve, a kisebb - mert környezettudatosabb - kukák megvásárlása csak nagyon sok év után térül meg a háztartásoknak. Most, az ún. "rezsicsökkentés" után pedig soha. Ennyit a környezettudatosság akkori állapotáról.

Azóta árnyalattal jobb a helyzet, és úgy tűnik, a szemlélet is változik. A hulladékszállító szolgáltató színes kukákkal váltotta fel a házhoz menő szelektív gyűjtés eddigi zsákjait (ingyenesen!), és ma már a városban minden háztartás ingyen kaphat két zsákot a zöldhulladék számára, és azokat ingyen is gyűjtik be. 

Mindent államosítunk 

"Szotyolahéj, használt rágógumi, üres üveg, műanyag pohár, banánhéj, papírszemét, almacsutka, csokipapír, narancshéj, gumióvszer - mindez nem egy lelátó a focimeccs végén, hanem a parlamenti ülésterem szavazás után."




http://tudnodkell.info/parlament

"A kormány el akarja érni, hogy szinte minden közszolgáltatást az állam lásson el" (Lázár János, Origo, 2016.02.10.).

De nem csak a gazdasági-szolgáltató tevékenységekre igaz ez. Az eredeti szándék szerint önálló és független szakmai, kulturális, sport, tudományos, művészeti szervezetek, kamarák, érdekképviseletek döntő része a hatalom megbízható embereinek kezében van. Ahol kedvezményekkel, fenyegetéssel, zsarolással nem érnek célt, ott hatalombarát ellen-szervezeteket alapítanak (MMA, Nemzeti Pedagógus Kar, Nemzeti Közszolgálati Egyetem), busás finanszírozással, ezzel csábítva el a függetlenségükhöz ragaszkodó szervezetek tagságát. Ezeknek az életét felsőbb parancsra indított hatósági zaklatással keserítik meg, lehetetlenítik el működésüket. A társadalmilag nélkülözhetetlen jóléti tevékenységeket végző, de a csókosok körébe nem tartozó alapítványokat, szervezeteket az állami támogatások megvonásával éheztetik ki (Magyar Evangéliumi Testvérközösség, Tanoda-program - az itt hozott példák vég nélkül sorolhatók).    

Felkészül a maradék egy vagy néhány kiemelt közszolgáltatás és a civil szféra vegetáló része, amely még nincs állami kézben.

A ma született bárány úgy gondolja, továbbá az éppen hatalmon lévő politikus azt sulykolja, hogy az állami, központosított szolgáltatások hatékonyabban működnek. Az állami szervezetekben (mindegy, hogy gazdaság, közigazgatás, kultúra, jólét), a megbízható kiszolgálóik által irányított NGO-kban, vállalkozásokban a szakmai szempontok messze alárendelt szerepet játszanak a politikai elkötelezettséggel, megfelelni vágyással szemben, vezetői szinten mindenképpen. Az a sokat - egykor a jelenleg hatalmon lévő politikusok által is - hangoztatott "politikai berendezkedéstől független, csak a szakmai szabályok és lelkiismeret szerint dolgozó közszolga" illúzióvá vált. Ebből ered az alacsony hatékonyság és az indokolatlanul költséges működés. Az egésznek az árát az adófizetők állják.

Az államosítási (központosítási) akarnok politika az elmúlt hat évben ezermilliárdos nagyságrendű forrást vont el sokkal fontosabb teendőktől. Önmagában csak a MOL-részvénycsomag megvásárlása 2011-ben a Szurgutnyeftyegaztól és a földalatti gáztárolók megvásárlása 2013-ban az E.ON-tól több százmilliárd forint veszteséget jelentett. Az álmodott cél, hogy a magyar bankszektor több mint fele állami kézben legyen, ugyancsak százmilliárdos nagyságrendű bukás 2014-ben.

Vegyük példaként a kéményseprési közszolgáltatást

2014-ben még úgy tűnt, hogy a HEBO-KÉM-től a kéményseprést átvevő "VKSZ" Zrt. (ugyanaz, amelyik a szemetet is szállítja) zirci kirendeltségeként működhetnek tovább. A HEBO-KÉM-et azonban néhány hónap múlva felszámolták.

A következő évben belengették, hogy az államosítás novemberben lesz, a lakosságnak ingyenes, de az államnak hétmilliárdba és 500 kéményseprő munkahelyébe kerül (a Zircinfo-n itt írtuk erről, de az eredeti cikk - a Népszabadság és a nol.hu megszüntetése miatt - már nem érhető el.)

2015-ben még a "VKSZ" Zrt. nevében voltak kint a megszokott zirci kollégák a kéményellenőrzésen, a szokásos módon, a fűtési szezon kezdete előtt. A cég azonban 2016. július elsejével megszüntette a kéményseprési szolgáltatást, annak a lakossági (társasházi, lakásszövetkezeti) - tehát a "rezsicsökkentős" - ügyfélkörét átvette a Katasztrófavédelem.

Hogy azonban az eddig kéménysepréssel foglalkozó szakcégek alól teljes kihúzzák a szőnyeget, a "nem rezsicsökkentős" kéményseprést - tehát "gazdálkodó szervezet tulajdonában vagy székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett önálló ingatlanok"-at - beközpontosították néhány új cégbe. Veszprém és még további 6 megyére a Magyar Kéményseprő Kft-be (Dunaharaszti, a cégjegyzékben szereplő email címe a sokatmondó nemzetikemenysepro@gmail.com...). Ezt a Kft-t 2016. július 22-én jegyezte be a cégbíróság 3 millió forint (tehát a minimálisan szükséges) jegyzett tőkével, tulajdonosai Gazsi György (Gyál, egyúttal ügyvezető) és a Corange Zrt. (Dunaharaszti, kisebbségi tulajdonos), két vezetője annak a jelenleg felszámolás alatt lévő, egykor 12 milliós tőkéjű Magyar Kémény Kft-nek volt a munkatársa, amelynek a felszámolási eljárása ugyanazon a napon kezdődött, amikor az új céget bejegyezték, és amelynek egyik tulajdonosa ugyanaz a Corange Zrt. (minősített többségű szavazati jog) volt.

A Magyar Kémény Kft-ról az Átlátszó írt 2015-ben "Magyar Kémény: nagykoalíciós csőd" címmel. Ez megerősíti azt a gyanút - ha az előbbiekben vázolt kéményseprés-történetből a közélet iránt érdeklődők még nem vonták volna le a logikus következtetést -, hogy itt politikai játszmák zajlanak. Corange Zrt. jelenlegi egyedüli tulajdonosa Bukta Barbara.  

A legfrissebb információk szerint nálunk a Katasztrófavédelem novemberben(!) kezdi kiértesíteni(!) a háztartásokat (azaz már jócskán a fűtési szezonban), hogy mikor jönnek a kéményseprők. Az várható, hogy most is ugyanazokkal az ismert arcokkal találkozunk, akik eddig is jártak hozzánk kéményt ellenőrizni.

2016. második félévére a Katasztrófavédelem ötmilliárdot kapott a kéményseprési szolgáltatás beindítására, 2017-re hatmilliárdot terveznek. A korábbi kormányzati tervek még azt tartalmazták, hogy a jövőben csak kétévenként ellenőrzik majd a kéményeket, ez azonban megváltozott, és ma már csak a gáztüzelésű kéményekre érvényes a - nyilván az állami kiadások csökkentését célzó - ritkítás. Az ingyen seprés ára a ritkább ellenőrzés. A kéményseprő szakma azonban egységesen tiltakozik az ellenőrzések ritkítása miatt. 

Kiszámolta valaki, hány milliárd forintba került ez az egész cécó a társadalom egészének, vállalkozásoknak, magánszemélyeknek csak azért, hogy az állam rátehesse a kezét a kéményseprésre?

Ki áll ki magáért, de főleg értünk?

Elenyésző azoknak az érintetteknek a száma, akik felemelik a hangjukat, amikor az állam hatalmi eszközökkel elveszi vagyonukat, jogosítványaikat, hatásköreiket (ebben az esetben például önkormányzatok társulása által működtetett szolgáltatás, a hulladékgazdálkodás pénzügyi fedezetét). Amikor egy hete ismertté vált, hogy az olimpiai bukta miatt a Magyar Olimpiai Bizottság elveszti "jogosítványai, pénze és feladati jó részét", a formailag autonóm szervezet nem hogy tiltakozott volna, hanem még a kötelet is maga vitte az akasztására. Itt tartunk. Saját magukért sem állnak ki, hogyan várjuk el akkor, hogy kiállnak az ügyfeleikért, a tagjaikért, a támogatóikért, az állampolgárokért?

Az önkormányzatok egy szót sem szóltak, amikor az állam elvette intézményeik nevét, aztán az intézményeiket, aztán az ön-kormányzás fontos hatásköreit. Tud valaki a zirci képviselő-testület bármilyen tiltakozásáról? De azért vannak kivételek: Budaörs pl. pert indít az iskoláiért, Gödöllő harmadszorra is elutasította a kormány által az önkormányzatoknak körbeküldött betelepítési határozati javaslatot.

A kormányzat ellenőrzésére hivatott intézmények ("fékek és ellensúlyok") kizárólag politikai megrendelésre dolgoznak: a legnyilvánvalóbb törvénysértés felett is szemet hunynak, ha "barátról" van szó, és legkisebb gyanú esetén is azonnal teljes erővel sújtanak le, ha "ellenségről". Romániában a korrupcióellenes ügynökség a hatalomban lévő legbefolyásosabb politikusok, közéleti személyiségek ellen is eljárást indít gyanú esetén. Nálunk évekig keresik - és legtöbbször meg is kapják - az igazukat az országos és helyi hatalom által alaptalan vádakkal meggyanúsított, sorozatos hatósági zaklatásoknak kitett szervezetek, személyek.  

Koós Gábor

Quis custodiet ipsos custodes?

Az adatokban és tényekben található pontatlanságokra vonatkozó helyesbítéseket köszönettel fogadjuk.