Példabeszéd
Tavaly az egyik csábító illatú közkedvelt pékségben vásárolt, frissen sütött kenyérről otthon kiderült, hogy a zárt fóliacsomagolásban egy bogár mászkál. A pékségbe visszavitt bontatlan kenyeret az eladó nagyon elnézést kérve visszavette és egy másikat adott helyette (zirci eset).
Vajon mit tett volna a vevő, ha az eladó azt válaszolja: "A bogarat kivesszük, de a kenyeret tessék nyugodtan hazavinni, annak nincs semmi baja?"
Előzmények
2013-ban egy itthon soha nem látott méretű turisztikai projektről adott hírt a sajtó: az Országos Kékkör (OKK) felújítása két év alatt 7 regionális és egy kiemelt projekt keretében, 21 konzorciumi partner részvételével, 2,3 milliárd forint költségvetéssel (a későbbiekben ennél nagyobb összegek is nyilvánosságra kerültek).
A megvalósítás a sajtóbeszámolók (pl. itt, itt) szerint lendületesen haladt, a projektzáró eseményre 2015. október 28-án került sor.
Az OKK útvonala Zircet is érinti: a város közigazgatási területén halad át Borzavár irányából Nagyesztergár felé az OKK leghosszabb és legnagyobb hagyományú szakasza, az Országos Kéktúra (OKT).
A projekt megvalósítása során így Zirc is részesült a fejlesztésekből: mindenféle táblákat állítottak. A város területén kihelyezett táblák városképi vonatkozásairól a Zircinfo-n novemberben itt, tartalmi kérdéseiről decemberben itt írtunk.
A decemberi első bejegyzésben jeleztük, hogy "Az OKK-útvonalak nagyívű és rendkívül látványos felújításának, fejlesztésének egyes további vonatkozásairól egy későbbi bejegyzésben lesz szó." Most ezt tesszük.
Táblák
Szakmai háttér
"Turista útvonalak útjelző táblarendszere
3.sz. szakmai útmutató gyalogos turisztikai és rekreációs útvonalak kijelöléséhez"
1. változat, 2014. február 6.
Kiadja az MTSZ Turistaút Szakbizottsága
"Csomóponti táblarendszer - Útirányjelző táblák"
"A gyalogosturista csomóponti (útbaigazító) táblák szerepe, hogy az úton elindulók adott pontban tájékozódjanak és az úton járók nyomon követhessék, hol vannak, hová mehetnek, merre tartanak, mik a távolságok és a legfontosabb technikai tudnivalók."
"„Útirányjelző tábla: az adott alakú és színű jelzéssel ellátott, út mentén elhelyezett olyan tábla, amely tartalmazza a turisztikailag jelentősebb pontok megnevezését, az azokhoz vezető útszakasz hosszát és a szükséges átlagos menetidőt; továbbá tájékoztatást adhat szabványosított grafikus jelképekkel a szállás, az étkezés és a közlekedés lehetőségeiről.” [MSz88]"
Zirc, Rákóczi tér
"Csomóponti tábla erdei-mezei kivitelben: fa alaplemezen fém vagy műanyag táblák"
- "Régi márványbánya": az OKT (kék sáv) jelzett turistaútvonal nem érinti.
- "Fiatalító forrás": az OKT nem érinti.
- "Zirc vá.": az OKT nem érinti, viszont OKT bélyegzőhely. Tehát a Tesco-kanyarban elhagyjuk a kék sáv jelzett turistautat, 160 métert beballagunk a vasútállomásra, ott a pénztár rácsához láncolt bélyegzővel bélyegzünk az igazolófüzetbe, majd 160 métert visszaballagunk a jelzett útvonalig és megyünk tovább Nagyesztergár vagy Borzavár felé. Ez a 2x160 méter nem része az OKT hivatalos távolságadatainak, mint ahogy más, hasonló helyen sem.
- "Kardosrét": az OKT nem érinti.
- "Purgly-kastély" (Nagyesztergár): az OKT nem érinti, érinti viszont a Rómer Flóris Emlékút (RFE, zöld sáv), amely az országúton halad Nagyesztergáron keresztül. Erről a táblák nem szólnak.
- "Rézkakas fogadó": az RFE nem érinti.
- "Csengő-hegy": az RFE a hegy tetejétől kb. 500 méterre, a hegylábnál halad el.
- "Zoltay-forrás": a táblán jelzett zöld sáv jelzett turistaút nem érinti. Viszont az RFE nem sokkal a Zoltay-forrás előtt a zöld sávról áttér a piros kereszt, majd a zöld háromszög jelzésre, hogy aztán a Kerteskői szurdokban, néhány kilométerrel odébb visszatérjen rá és egészen Porva-Csesznekig már zöld is marad. Tehát az RFE érinti.
Vagyis az ezeken a táblákon olvasható 12 célpont közül csak a Leibel(Patkó)-kereszt, Borzavár, Zirc vá. (mint nem az útvonalon fekvő bélyegzőhely), Nagyesztergár és a Reguly Antal múzeum található a jelzett turistaút mentén.
A táblákon megadott távolságadatok közül megnéztünk néhány szembetűnő adatot.
- "Zirc vá. 550 m": az oszloptól a vasútállomás várótermének bejárata (ha a zebrákat szabályosan használva közelítjük meg) a valóságban 750 méter.
- "Borzavár 4,7 km": az Országos Kéktúra hivatalos honlapjának adatai szerint Borzavár és Zirc vasútállomás bélyegzőhelyek közötti távolság kereken 6 km. Vonjuk le ebből az oszlop és az állomás közötti, frissen mért 750 métert, marad 5,25 km.
- "Zoltay-forrás 6,4 km": a Rómer Flóris Emlékút hivatalos igazolófüzete szerint a Zoltay-forrás-Zirc vasútállomás távolság 7,5 km. Vonjuk le ebből az oszlop és a az állomás közötti távolságot: marad 6,75 km.
Így vándorolt át a zirci vasútállomás az OTP-sarkon álló OKT-tábla jóvoltából a Tesco-kanyarba
Bakonynána külső
- "Csengő-hegyi kilátó": a kék kereszten kell elindulni, de arról néhány száz méter után le kell térni egy kék tanösvény jelzésre, amely a kilátóhoz vezet. A letérést nem jelzi tábla.
- "Tés": a kék kereszten kell elindulni, de erről rövidesen le kell térni a kék tanösvény jelzésre, majd folytatni a jelzés nélküli utat az aszfaltos úton, vagy tovább menni a kék kereszten, és a Római-fürdő felett letérni Tés felé a kék négyzetre. Ezeket a letéréseket nem jelzi tábla.
- "Szent Anna-templom": az OKT jelzett útvonala (kék sáv) nem érinti, attól több száz méterre van
- "Szepi kútja": az OKT jelzett útvonala (kék sáv) nem érinti, attól több száz méterre van.
Az ezeken a táblákon olvasható 7 célpont közül csak a Római-fürdő (annak is a pihenőhelye, nem maga a látványosság), az Erdészemlékmű és Jásd található a jelzett turistautak mentén.
Nézzünk néhány feltűnő távolságadatot.
- "Római-fürdő 1,8 km", "Erdészemlékmű 2,2 km": ezt azt jelentené, hogy a Római-fürdő 400 méterrel közelebb van, mint az Erdészemlékmű! Ami természetesen kapitális baklövés (lásd a következő oszlopot).
- "Jásd 6,2 km": az Országos Kéktúra hivatalos honlapja szerint Bakonynána-Jásd 5 km. Mivel az OKT útvonalát módosították a faluközpont felé, adjuk ehhez hozzá azt a 0,9 km-t, amelyet a korábbi útvonalról letérve meg kellett tenni, hogy eljussunk a bélyegzőhelyig. Így is csak 5,9 km jön ki.
- "Szent Anna-templom 450 m": ettől az oszloptól a templom a faluban 700 méterre van.
János-árok
- "Csengő-hegyi kilátó", "Tés": itt is mindkét cél felé a kék kereszten kell elindulni (legalsó tábla, itt nem olvasható), de a kilátóhoz a kék tanösvény jelzésre, Tés felé a kék négyzet jelzésre kell letérni, viszont a letéréseket nem jelzi tábla.
- "Szent Anna-templom", "Szepi kútja": az OKT jelzett útvonala (kék sáv) nem érinti egyiket sem (lásd a bakonynánai oszlopot).
- "Bakonynána", "Szent-kút", "Jásd", "Siska-kút": ezeket mind érinti az OKT (kék sáv).
- "Római-fürdő": a tábla szerint a Római-fürdő a kék sáv jelzésen található, innen 380 méterre Bakonynána felé. A valóságban a Római-fürdő felé vezető, kék barlang jelzéssel jelzett turistaút innen ágazik el és a Gaja bal partján halad a vízesés felé.
Képzeljük bele magunkat a környéket nem ismerő kéktúrázó helyzetébe, aki nem egy kellemes vasárnapi piknikre jött ki a családdal, hanem szoros napi időbeosztás szerint halad az egyik szálláshelyéről a következőre.
Hallott a Római-fürdőről, hiszen az országosan ismert látványosság. Érkezik Jásd felől, megáll az oszlopnál, és látja, hogy még 400 métert kell gyalogolnia a kéken Bakonynána felé, hogy megláthassa. Mit lát 400 méter után? A Gaja szurdokvölgyét, ami ugyan érdekes, de nem különleges. Egy ideig toporog, nézegeti a térképet (a nyomtatott térkép nem is tünteti fel a Római-fürdőhöz vezető kék barlangot, csak az internetes térképek), a környéket, gondolkozik, hogy visszamenjen-e az oszlophoz. Nem megy vissza, mert szorít az idő. Vesztettünk egy látogatót.
A másik kéktúrázó érkezik Bakonynána felől, nézi a GPS-t, keresi 1800 méter után a Római-fürdőt, de csak a szurdokvölgyet látja. Megy tovább, elér az oszlopig, az meg azt mutatja, hogy már 400 méterrel túl is haladt rajta. Nem megy vissza, hanem hajt tovább Jásd felé. Ismét vesztettünk egy látogatót.
Így helyezte át az OKT útirányjelző tábla a Római-fürdőt
"Útjelző kő- vagy betonoszlop"
"Ha nyílt terepen helyben nincs mire jelzést festeni, az útvonal követhetőségét útjelző oszlopokkal lehet biztosítani."
Ez a projekt során letelepített szabvány szerinti útjelző betonoszlop az OKT (kék sáv) útvonalán áll, Bakonynánáról Jásd felé haladva, a Prém-malomtól néhány száz méterre. Tökéletesen feleslegesen. Az útvonal erdőben halad, a fákra festett jelzések a projekt során felújítva, jól láthatók és követhetők. Mivel járművel nem lehet ide behajtani, ezért ezt kézben kellett ide becipelni és leásni.
"Információs táblák"
"Egyes kiemelt kiinduló- vagy csomópontokon, vonzerőknél és tanösvények mentén – többnyire áttekintő térképes ill. képes-szöveges – ismertető táblák a térségről vagy az adott helyszínnel kapcsolatban."
Zirc, Rákóczi tér
Nem kiinduló, nem csomópont, nem vonzerő, nem tanösvény, nem illik a városképbe, ráadásul nem is az OKT útvonalán van. "A közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet értelmében kaptak előzetesen egyeztetett helyszínekre engedélyt a táblák elhelyezésére."
Zirc, Pintér-hegyi parkerdő
Ez az új információs tábla (a jobboldali) az OKT útvonalán, látogatott helyen van, környezetbe illő, tanösvény: ez az egyetlen a projektből eddig látott objektumok közül, amelyik nem kifogásolható.
"Megközelíthetőséget és helyi létesítményeket jelző táblák"
"Az adott területen, településen áthaladó vagy oda közlekedési eszközzel érkező turistát, induló vándort el kell igazítani az útvonal(ak) helybeli kiinduló- ill. csomópontjához"
(A korábbi bejegyzéskben ezt "elérhetőséget jelző tábla"-ként említettük)
Zirc, benzinkút buszmegálló: "Országos Kéktúra 1 km"
A Kossuth utcán a benzinkút előtt a túloldalon mutatja a Veszprém felől érkező autósoknak(?), gyalogosoknak(?), hogy az OKT egy kilométerre húzódik. Aki ezt a táblát kitalálta, annak sem a gyalogos túrázás lélektanáról, sem a közterületi kommunikációról nincs fogalma. Néhány tenyérnyi méretű tábla, a gépjárműves és gyalogos látószint felett.
Zirc, Deák Ferenc utca: "Országos Kéktúra"
Ez a tábla ott áll, ahol a kék jelzés letér a Deák Ferenc utcáról a murvás parkoló felé. Kb. 2,5 méter magasan, sem nem az útpadkán, sem nem az OKT nyomvonalán. A tapasztalatlan turista (és az autós is, ha egyáltalán észreveszi a mini táblát az óriási oszlopon) azt fogja gondolni, hogy neki az országúton kell tovább haladnia Borzavár felé. De minek kellene egy ilyen táblával megerősíteni, hogy haladjon egyenesen (de ebben az esetben nem is egyenesen kell haladnia), ha néhány tíz méteres körzetben több festett turistajelzés is messziről is jól láthatóan jelzi a helyes utat? Ezt a táblát az irányelvek oda ajánlják, ahová festett turistajelzés nem helyezhető el...
Zirc, vasútállomás: "Országos Kéktúra 160 m"
Itt szükségesnek tartották külön táblával jelezni, hogy a vasútállomástól 160 méterre érjük el az OKT nyomvonalát. Kérdés, hogy az Országos Kéktúrát az elmúlt hatvan évben eddig teljesítő öt- és félezer túrázó hogyan volt képes eligazodni e tábla nélkül?
Nagyesztergár, óvoda buszmegálló: "Országos Kéktúra 340 m"
Az Országos Kéktúra teljesítői gondosan megszervezik a túraprogramjukat. A legtöbb időt ugyanis az igényli, hogy közösségi közlekedéssel eljussanak a teljesíteni tervezett szakasz indulási pontjára, majd a szakasz végéről hazautazzanak. Ezért olyan indulási és végpontot választanak, amelyek közúton, vasúton gyorsan elérhetők és/vagy megfelelő szolgáltatásokat (szállás, ellátás) nyújtanak. Nagyesztergár nem ilyen hely. Ez a tábla senkinek sem szól.
Bakonycsernye, kisgyóni elágazás buszmegálló: "Országos Kéktúra 2,4 km"
Kisgyón ismert és kedvelt természetjáró központ, több mint tíz kulcsosház, büfé, OKT bélyegzőhely. Gépkocsival csak innen közelíthető meg. A kék sáv jelzésen kívül itt találkozik még a zöld és a piros sáv, a kék négyzet és a piros kereszt jelzés is. De azok valamiért nem olyan fontosak, hogy itt jelezni kellene őket, mint a kék sávot.
Úrkút, Kék Túra vendéglő: "Országos Kéktúra"
Az OKT nyomvonalán álló tábla azt mutatja, hogy az útvonal itt megtörik, a Rákóczi utcáról bekanyarodik a Gubiczahegy utcába az őskarszt felé. Amit egyébként a villanyoszlopokra festett turistajelzések e tábla nélkül is tökéletesen mutatnak.
"ÖNKÉNTESEN A KÉKTÚRA TISZTA ÚTVONALÁÉRT"
Tavaly ősszel ismét sor került a "Te szedd a Kéken" szemétgyűjtő akcióra. Az nem világos, hogy ez is az Országos Kékkör-projekt része volt-e, de hogy közpénz volt benne, azt a nyolc állami és államközeli cég és szervezet logója feletti EU- és Széchenyi 2020-logók igazolják.
- Az október 9-10-én megtartott szemétszedésekre a megyei természetbarát szervezetek tettek közzé felhívást. Zircről két csapat jelentkezett: az egyik Zirc és Bakonynána, a másik Bakonynána és Tés-Csőszpuszta között szedte a szemetet az OKT útvonalán.
- A munkát számos koordinátor koordinálta (országos koordinátor, központi koordinátorok, megyei szervezők, helyi koordinátor). Előre meghatározták a szemeteszsákok lerakási helyeit ("Kérlek, ezekre a helyekre tegyétek le a zsákokat, mert csak innen fogják elszállítani."). A Bakonynána-Csőszpuszta szakaszon az előírt zsáklerakóhelyek ezek voltak:
- "Bakonynána a Polgármesteri Hivatal udvarában Alkotmány u. 3." - ez az OKT útvonalától kb. 500 méterre kiesik;
- "Jásd a foci pályán" - ez az OKT útvonalától kb. 850 méterre kiesik;
- "Tés a Szabadság u. végén" - Tésen nincs ilyen utca, van viszont Szabadság tér, amely azonban másfél kilométerre kiesik az OKT nyomvonalától.
Az OKT nyomvonala - tehát amelyen a szemétszedők gyalogoltak - mindhárom helyen aszfaltos úton megközelíthető, vagyis a zsákbegyűjtő autó gond nélkül odajuthatott volna (más szakaszokon is voltak ilyen problémák). Aki ezeket a helyeket kijelölte, életében nem járt még az OKT nyomvonalán, de még térképről sem tud tájékozódni.
- A munkához előzetesen begyűjtötték a kesztyű-, zsák-, kitűző, kézfertőtlenítő és jólláthatósági mellény-igényeket. Ezeket a két zirci csapat mindegyikéhez a szemétszedés után szállították ki (de azért ők így is összeszedték a szemetet).
A szemétszedési egységcsomag a fentieken kívül koordinátor útmutatót (2 oldal), baleseti oktatási anyagot(! - "A résztvevő köteles..." mondatrész hatszor), Munkavédelmi Szabályzatot (4 és fél oldal), "Szerződést önkéntes tevékenység ellátására" (3 oldal 2 példányban) és jelenléti ívet(!! - lakcím, születési adatok, elérhetőségek) tartalmazott - mert ugye önkéntes munka, és a szemét személyes adatok nélkül nem szedhető; a jelenléti ívet, a szerződéseket és egy beszámolót határidőre vissza kellett küldeni. (Mi történt, ha valaki nem küldte vissza? Semmi. Senki nem kereste.)
- A szemétszedésre külön feliratos szemeteszsákokat gyártattak.
A szemétlerakókba nem engedték volna be a sima fekete fóliazsákokat, ha megtudják, hogy azok a Te szedd a Kéken!-akcióból származnak? Ezért kellett ezrével feliratos zsákokat készíttetni?
Dilettantizmus, felelőtlenség, pazarlás, vagy csak a véletlenek összjátéka?
Képzeljük el, hogy mindezek a tapasztalatok az Országos Kékkörnek csak néhány százaléknyi területéről gyűltek össze. Azonban tudjuk, hogy botrányos táblák kerültek ki a Bükkben is. Tudjuk, hogy vannak települések, amelyek nem engedték kirakni a táblákat. Tudjuk, hogy a szemétszedés szervezésében sem csak itt voltak problémák.
- A projekt egyik első sikerjelentése az Országos Kékkör "teljes nyomvonalának nagypontosságú felmérése" volt. Amihez nyilván nagypontosságú GPS-vevők kellettek, rengeteg munkaóra, utazás, ellátás, szállás, valószínűleg több tízmillióért. És feltehetően teljesen feleslegesen. Egyrészt a turistautaknál nincs szükség centiméteres pontosságra, bőven megfelel a néhány méteres pontosság, amit a hétköznapi GPS-vevők is tudnak. Ráadásul az OKK teljes útvonala többszörösen és megfelelő pontossággal fel van mérve, nyilvános térképészeti alkalmazásokban elérhető és szabadon felhasználható.
Az OpenStreetMap (OSM) csoportmunkán alapuló térképfejlesztés, melynek célja egy szabadon szerkeszthető és felhasználható térkép készítése az egész világról. A sűrű lila vonalsorozat az OKT nyomvonalának különböző felhasználók által elvégzett és feltöltött műholdas felmérései, ahogy az útvonal a Deák Ferenc utcáról bekanyarodik a Pintér-hegyi játszótér felé, majd halad tovább a Pintér-hegyre.
Az OSM szabadon felhasználható adataira épül pl. ez az alkalmazás. Itt már a sok felmérést és térképészeti alapadatot felhasználóbarát módon átalakítva és megjelenítve látjuk az OKT előbbi szakaszát Zircről Borzavár felé a Pintér-hegyen keresztül.
Ez egy magyar fejlesztés, a turistautak.hu. Nem az OSM adatait használja, hanem a felhasználók által évek óta feltöltött műholdas felméréseket. A képen ugyanazt az OKT-útszakaszt látjuk, mint az előző képeken. Az útvonalak adatai ugyanúgy letölthetők GPS-készülékekbe, mint az előző alkalmazásnál.
- A projektmenedzserek nyilván tudták is, hogy létezik az OSM, ugyanis a projekt keretében kifejlesztett Természetjárók Térinformatikai Rendszerét is az OSM adataiból építették fel. Ebben az a "jó", hogy most, a projekt hivatalos zárása után több hónappal is csak a gyalogosoknak szánt oldal működik, a kerékpáros, hegyi kerékpáros, lovas, vízi és vitorlás oldalak "hamarosan elérhetők" lesznek. A gyalogos oldal egyedül Budapesten és néhány, rajta kívül eső szakaszon tartalmaz további jelzett utakat, egyébként kizárólag az OKK útvonala látható. Nem működik a keresés, a tervező, a letöltés, és az adatbázisok minimális tartalmúak. Ezzel szemben léteznek teljes részletességű és aktualitású, magyar nyelvű, részben egész Európára kiterjedő, több közlekedési módot is kínáló alkalmazások (ilyen pl. a Waymarked Trails). Tehát a TTR is egy pénznyelő automata, amelyet majd folyamatosan karban kell tartani rengeteg pénzért, de soha nem fogja elérni más alkalmazások szolgáltatási színvonalát.
- Az OKK "nagypontosságú femérésének" csúfos kudarca az útirányjelző táblákon olvasható távolságok elképesztő pontatlansága. Az egyik útvonalat mi magunk is végigmértük egy vízözön előtti Garmin GPS készülékkel, és a tábla adatához képest több száz(!) méteres eltérést tapasztaltunk. Ezt aztán Google Földben is ellenőriztük, és a mi mért adatunkhoz közel eső távolság adódott. Akármilyen ócska GPS-t használunk, akármilyen kedvezőtlen körülmények között mérünk, nem engedhetők meg 5% nagyságrendű eltérések az úthosszakban. Itt megvalósult Murphy egyik tanácsa: "Mérd mikrométerrel! Jelöld ácsceruzával! Vágd baltával!"
- A különböző táblák - amelyek formailag mind szabályosak - tartalmának meghatározásánál, kihelyezésénél, felhasználásánál a saját maguk által kialakított szabályokat sem tartották be. "Erdei-mezei" oszlop került építészetileg védett városközpontba, nyílt terepre való betonoszlop sűrű, jól jelzett erdőbe, információs tábla oda, ahol semmihez nem kötődik, megközelíthetőséget jelző táblák oda, ahol semmi szükség rájuk, senkinek nem nyújtanak információt, vagy ahol nem is szabadna lenniük. Az útirányjelző táblák olyan helyekre mutatnak, amelyek a feltüntetett jelzésű útvonalakon közvetlenül nem érhetők el, az útvonaltól kiesnek, turisztikailag irrelevánsak. Érthetetlen szempontok alapján kiválogatott célokra mutatnak, más, fontos célokra nem mutatnak. Egyik helyen feltüntetnek az OKK kék jelzését érintő más turistajelzéseket, másik helyen nem. Az egész táblarendszer nem kapcsolódik más táblarendszerekhez (pl. Mária út, helyi közterületi információs rendszerek), a meglévőket is figyelmen kívül hagyja.
Itt nagyságrendileg több ezer, akár tízezret is meghaladó táblamennyiségről, százmilliós tételről lehet szó!
- Az egész projekten (és a kapcsolódó részeken, lásd pl. szemétszedés) átsüt a szakértelem hiánya, a helyismeret hiánya, a szervezési impotencia, a helyi érdekek figyelmen kívül hagyása, a bürokratikus eljárásmód, a látványintézkedések, az elképesztő pazarlás. Ezt az egészet íróasztal mellett találták ki és onnan is vezényelték le, csak úgy erőből (az érintett települések önkormányzatai biztos tudnak mesélni), más következtetésre aligha juthatunk.
Akik biztosan nagyon jól jártak: a projekt menedzserei, tanácsadói, ügyvédkéi, alkalmazottai, a gyártók, beszállítók, kivitelezők. Ők már ki vannak fizetve, hiszen a projektet el kellett számolni.
Jó lenne tudni, vajon mit ellenőrzött a pályázati közreműködő szervezet, amikor engedélyezte a pályázati elszámolás kifizetését? Hogy darabra megvan? Az, hogy annak a dolognak, vagy ami azon a dolgon fel van tüntetve, van-e értelme, az mindegy, mert mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni?
Lehet ezen javítani?
Valaki valahol érzi, hogy ez az egész borzasztó nagy gáz. Tegnap (január 5-én) már arról olvashattunk, hogy "Cetliket tettek ki a Bükkben a százmilliós táblák helyett". A rendszer azonban sajnos nem javítható. Évekig, talán évtizedig is együtt fogunk élni vele. Azzal az érzéssel, hogy a pékségben csak a bogarat szedték ki a kenyér csomagolásából, a kenyeret meg visszaadták és nekünk kell lenyelni.
Szégyen. A Magyar Természetjáró Szövetség és projektpartnereinek szégyene. Járulékosan azoknak is a szégyene, akik bevonása nélkül nem lett volna szabad megvalósítani ezt a projektet (természetbarát szervezetek, turisztikai szervezetek, érintett önkormányzatok), és akik látták, mi zajlik, de asszisztáltak hozzá. Ez a projekt lejáratja a természetjárást, mérhető veszteséget okoz a turizmusnak.
Lehet, hogy az OLAF sem lenne rossz címen, ha ebben az ügyben kopogtatna a Károly körút 11. 7. emeletén.
Megjegyzések
A bemutatott esetek értelmezéséhez fontos tudni, hogy ezek nem a hibás vagy kifogásolható állapotok kiszemezgetései, tehát nem arról van szó, hogy végignéztünk mondjuk ötöt, és azok közül egyet megkifogásolunk, mert a többi jó. Hanem eddig csak ezekbe botlottunk bele. Idén pedig hosszabb, távolabbi kéktúrákra indulunk.
A teljesség kedvéért megismételtünk szövegrészeket korábbi bejegyzésekből.
A bejegyzésben szereplő adatokban és információkban a többszörös ellenőrzés ellenére is lehetnek hibák. A leírtakkal kapcsolatos helyreigazításokat, pontosításokat köszönettel fogadjuk és azoknak helyt adunk.
Koós Gábor
„A szabad sajtó nélkülözhetetlen egy egészséges demokráciához. Az újságírásnak célja van, és az nem csak a szórakoztatás. Hanem hogy ne legyen cinkosa a politikai hatalomnak, nagyvállalatoknak és gazdag embereknek. Az újságoknak végső soron alkotmányos feladata, hogy elmondják olvasóiknak az igazat.”
* Kókler