A 2014-es önkormányzati választási kampány hajrájában, szeptember 25-én felkerült egy közéleti felhívás a Zircinfo oldalára. A felhívást közzé tevő néhány óra múlva a felhívást levettette az oldalról, majd másnap változatlan tartalommal újra közzé tetette.

A felhívás szerint három szervezet, a Zirci Járási Hivatal, a Zirci Rendőrőrs és a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal "MOBIL FOGADÓÓRÁK"-at szervezett Zircen, hogy "a zircieket foglalkoztató problémákat, megoldandó feladatokat és javaslataikat megismerjék".

A kezdeményezés igen üdvözlendő, és ezt e bejegyzés szerzője az első közzétételhez fűzött megjegyzésében ki is fejezte. A tragikomikus az időzítés és megjelentetés módja. Erről e bejegyzés szerzője itt írt.

A felhívást közzé tevő mindhárom szervezet az adófizetők pénzéből működik. A jogszabályokat pártfüggetlenül, legjobb tudásuk és képességük szerint, kizárólag az állampolgárok érdekében kell alkalmazniuk. Az ennek érdekében végzett munkájuk és a szervezetük folyamatos tökéletesítéséhez nélkülözhetetlen az állampolgárok véleményének ismerete, nem csak kampányszerű akciók keretében, hanem folyamatosan (hogy ilyen a rendőrségnél működik, erről írt pl. a Zircinfo-n kommentet Heródes felhasználó 2014.10.06. 15:15:07-kor, de a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal szervezetfejlesztési projektje keretében is be kellett vezetni a folyamatos ügyfélvisszajelzés rendszerét).

A most induló sorozatunkkal olyan eseteket mutatunk be, amelyek - hmmm... - nincsenek egészen összhangban e három szervezet 2014. szeptemberében oly látványosan kinyilvánított szándékával, ezzel együtt e szervezetek eredeti rendeltetésével sem. Célunk kifejezetten az, hogy a dolgok jó irányba változzanak, és nem az, hogy bármely szervezetet pellengérre állítsunk.

"A foglalkoztató probléma": Áruszállítás a buszmegállóban 

2013. november 18-án, tehát napra pontosan egy évvel ezelőtt elektronikus levelet írtam Zirc város jegyzőjének a Rákóczi tér 15. szám alatti (az OTP melletti) pékáruüzlet áruszállításával kapcsolatban. Jeleztem, hogy az üzlet árufeltöltése általában úgy történik, hogy a kisáruszállító gépkocsi felhajt a járdára, az üzlet bejárata elé, és onnan hordják be az árut az üzletbe (esetenként a buszöbölben áll meg, de onnan értelemszerűen hosszabb a gyalogút az üzletbe). Felhívtam a figyelmet, hogy ez nem csak a KRESZ több előírásába ütközik, hanem tényleges veszélyt jelent a gyalogosokra is, mert a gépkocsi az üzlet előtti buszmegállóban várakozók közé hajt. Mellékeltem néhány fényképet, olyanokat is, amelyeket kisiskolás készített, amikor a buszra várakozva közéjük hajtott a gépkocsi.

Ezt a képet egy kisiskolás készítette, miközben a helyi járatra várt a buszmegállóban

A bejelentésemre Zirc város jegyzőjétől egy év óta semmilyen válasz nem érkezett. De nem csak válasz nem érkezett, hanem láthatólag semmilyen intézkedés nem történt, a helyzet változatlan. Néhány fénykép ennek alátámasztására:

 2013. december 13-án hajnali ötkor

2014. augusztus 14-én

2014. augusztus 19-én

 2014. november 12-én

"Megoldandó feladat"

Ha valaki üzletet kíván létesíteni, akkor az üzlet alapterületétől függő számú parkolóhelyről is gondoskodnia kell. Ha a parkolóhelyeket a saját ingatlanán nem tudja kialakítani, akkor azokat közterületen is kialakíthatja, ezért azonban a városnak bérleti díjat kell fizetnie. A 49/2009. (XII.31.) számú önkormányzati rendelet szerint a közterületi gépjármű várakozóhelyért, valamint az üzlet közterületi szállítási-rakodási tevékenységéhez szükséges helyért évi 20.000,- Ft + ÁFA közterület-használati díjat kell fizetni az I. kategóriába tartozó városi közterületeken (gyakorlatilag a belvárosban). Az szinte kizárható, hogy az önkormányzat engedélyt adott volna arra, hogy az üzlet áruellátása a buszmegállónak az utasok várakozására szolgáló részére, vagy a járdára felálló gépjárműből történhessen (és itt akkor az is kérdés, hogy vajon megfizeti-e az üzlet a közterületi-használati díjat a szállítási-rakodási tevékenységéért). A járdán egyébként is csak akkor szabadna megállni, ha pl. tábla megengedi, és más feltételek is teljesülnek (KRESZ, 40.§ (8), stb.)   

"És javaslatok"

1. Ebben a konkrét esetben mindhárom, a bevezetőben említett intézmény (külön-külön vagy együttműködve) hozhat eredményes intézkedést. Az Önkormányzati Hivatal felülvizsgálhatja az üzlet működéséhez előírt közterület-használati feltételek betartását (szállítás-rakodás, díjfizetés). A Járási Hivatal, amennyiben szabálysértés valósul meg, elindíthatja a szabálysértési eljárást. A Rendőrség pedig helyszíni bírságot szabhat ki. Ha dokumentumokra van szükség, akkor felhasználhatók pl. az ehhez a bejegyzéshez csatolt fényképek, de mindhárom intézmény szinte bármelyik nap maga is meggyőződhet a helyzetről.

2. A hasonló esetek megelőzéséről tágabban: A város (főként a belváros) közterületein naponta többször is tanúi lehetünk a gépjárművekre vonatkozó közlekedési szabályok kisebb-nagyobb súlyú megsértésének. Lehet azt mondani, hogy a kisebb veszélyességű szabálysértésekkel ne foglalkozzunk, de tudjuk, hogy ez a hatóság számára nem mérlegelési szempont. A járdán rakodás-parkolás, a pénzszállító gépkocsik szabálytalanul vagy tilosban várakozása, a tehergépkocsik, turistabuszok várakozása csak személygépkocsik számára kijelölt helyen (Széchenyi utca apátsági oldal, Köztársaság utca), amelyekbe mindenki belebotlik, ha a városban jár. Ha már "A város egyetlen korábbi képviselő-testülete sem kezdhette így, ilyen kedvező pénzügyi helyzetben a jövőt megalapozó rendelkezésre álló forrásokkal az új választási ciklust" (idézet Ottó Péter polgármester választási kiadványából), akkor ismét itt lenne az ideje újból helyi illetőségű, a várost jól ismerő közterületi ellenőrök alkalmazásának. A közterületekkel összefüggő teendők igen szerteágazóak, ezeknek a szabályozási-adminisztrációs terhei lekötik az Önkormányzati Hivatalban dolgozó szakemberek idejének nagy részét. A hatékony közterület-ellenőrzés azonban csak úgy végezhető eredményesen, ha vannak olyanok, akik egész napjukat a terepen töltik. Akár már két, rugalmas munkaidő-beosztású ellenőr le tudná fedni a hét minden napját és minden napszakot (tehát akár a hajnalt és az estét is). Ez természetesen nem csak az említett közlekedési szabálytalanságok miatt lenne hasznos, hanem a közterületeken zajló egyéb tevékenységek miatt is.

3. A közérdekű észrevételekről általában: Egy több mint másfél éve közzé tett bejegyzésben összegyűjtöttünk olyan közérdekű eseteket, amelyek a Zircinfo-n megjelentek, és megnéztük, hogyan reagáltak rá az abban az ügyben illetékes szervezetek vezetői. Az eredmény kiábrándító volt.

A mostani, áruszállítós példánkban viszont először nem a nyilvánossághoz fordultunk, hanem közvetlenül az intézkedni jogosult szervezet vezetőjéhez.

Véleményem szerint az adófizetők pénzéből fenntartott szervezet, intézmény vezetője nem teheti meg (de például a közszolgáltatók sem), hogy válasz nélkül hagyja az irányítása alatt álló szervezet, intézmény munkáját érintő nyilvános vagy személyesen hozzá (intézményéhez) intézett észrevételeket, még ha azok kritikusak, vagy rá nézve sértők is. Írhatja azt, hogy az észrevétel hülyeség, az illető nem érti dolgot. Írhatja azt, hogy az észrevétel jogos, de akkor sem csinálunk semmit, mert ez így jó, ahogy van. Írhatja azt, ismerjük a problémát, de most nincs pénz/ember rá, hogy változtassunk. Kikérheti magának, ha sértőnek érzi. Csak azt nem teheti meg, hogy nem szól semmit. Mert ez nem csak annak az illetőnek a semmibe vételét jelenti, aki az észrevételt tette, hanem azoknak is a megalázása, akik érdekeltek az észrevétel témájában, csak valamilyen okból nem teszik szóvá, és akiknek az adójából az adott intézmény működik és a vezetőjének a bérét fizetik.

Az észrevételeket tartalmazó blogbejegyzésekre felhasználói néven érkező, sokszor gyalázkodó megjegyzések gyakran utalnak bennfentesekre, amiből arra lehet következtetni, hogy ott valakiket foglalkoztat az ügy. Úgy gondoljuk azonban, hogy nem ez az a mód, ahogyan egy intézménynek kezelnie kell a lakossági (ügyfél-) észrevételeket.  

Koós Gábor

Fényképek: W-K Raul, Koós G.