Önkormányzati választások 2006. október 1.
A politikai környezet
„A 2006-os választások előtt a szakértők a kétpárti váltógazdaságot vizionáltak, amelyben a két nagy párt (MSZP és a Fidesz) küzd egymással, a kisebbek pedig annyira leszakadnak a többségtől, hogy félő volt: még a küszöböt sem érik el.
Az SZDSZ, bár négy évig kormányon volt, igazán nem sikerült az ötszázalékos küszöbről jelentősen felfelé lendülnie. Az MDF pedig – aki közben összerúgta a port korábbi szövetségesével, és a Fidesz nélkül vágott neki a voksolásnak – sokáig úgy tűnt, még a parlamentbe se jut be. A Munkáspárt és a MIÉP ekkorra annyira marginalizálódtak, hogy az állami támogatást jelentő egy százalékért küzdöttek. Utóbbi mellett azonban – pártszövetségben – felbukkant egy új, szélsőjobboldali erő: a Jobbik Magyarországért Mozgalom.”
(Forrás és további részletek: itt.)
„Magyarországon 2006 őszén, mindenekelőtt október 23-án semmi nem úgy működött, ahogy azt egy jogállamtól elvárnánk. A politikai baloldal tagadta vagy jelentéktelenítette a jelentős számú és súlyos rendőri túlkapásokat, míg a politikai jobboldal szabadságharcosokká stilizálta a rendbontókat. A kormányzat nem vagy csak kis mértékben és elkésve vállalta a politikai felelősséget a rendőri vezetés hibáiért, a jogsértések reparációját pedig nem biztosította, eközben az ellenzék kiengedte a politikai karanténból a szélsőjobboldali rendbontókat, illetve hatalmi számításból hagyta, hogy a rendőrségbe vetett közbizalom súlyosan erodálódjon. Az egésznek pedig a magyar demokrácia látta kárát.”
(Forrás és további részletek: itt.)
„Magyarországon 2006. október 1-jén önkormányzati választásokat tartottak. A választást a Magyar Köztársaság elnöke írta ki. A választásokon a regisztrált választók 53,12%-a vett részt.
A választások az ellenzéki pártok – ezen belül is domináns részben a Fidesz – földcsuszamlásszerű győzelmét hozták, ami (tekintve, hogy a 2002-es önkormányzati választásokat nagy fölénnyel az MSZP-SZDSZ kormánykoalíció nyerte) jelentősen átrendezte az erőpozíciókat a fővárosi, megyei és városi közgyűlésekben és azok élén.
A fővárosi és a megyei közgyűlési választásokon az ellenzéki pártok és szövetségeseik a szavazatok 52,62%-át szerezték meg, szemben a kormánypártok 37,73%-os eredményével. A választások legnagyobb vesztese az SZDSZ volt. Bár budapesti jelöltjük, Demszky Gábor az MSZP támogatásával kis szavazattöbbséggel ismét főpolgármester lett, elvesztették csaknem valamennyi vidéki városi polgármesteri helyüket és a fővárosban is csökkent támogatottságuk.
Szinte valamennyi megyében Fideszes többségű önkormányzat alakult, kivéve Somogy megyét, ahol az ellenzéki párt csak a szavazatok felét szerezte meg, illetve Heves megyét, ahol az MSZP-vel szavazategyenlőség alakult ki, az elnöki tisztség körüli többhónapos huzavona után azonban az MSZP frakció maga mellé állított egy fideszes képviselőt.”
(Forrás: itt.)
Zircen pedig ez történt
Az 5941 választásra jogosult szavazó 2959 érvényes szavazatot adott le a listán szereplő képviselő-jelöltekre (50%), a négy évvel ezelőttinél 3%-kal magasabb volt a választási részvétel.
A megválasztott polgármester és képviselők listája:
Horváth László | polgármester | Szabad Demokraták Szövetsége - Magyar Szocialista Párt |
Ottó Péter | polgármester | Független |
Pék László | polgármester | Független |
Dr. Rigó Barnabás | polgármester | Független |
Baranyai József | képviselő | Fiatal Demokraták Szövetsége - Kereszténydemokrata Néppárt |
Boros Dénes | képviselő | Magyar Szocialista Párt - Szabad Demokraták Szövetsége |
Dr. Czuppon Károly | képviselő | Fiatal Demokraták Szövetsége - Kereszténydemokrata Néppárt |
Galambos László | képviselő | Független |
Gartner József | képviselő | Fiatal Demokraták Szövetsége - Kereszténydemokrata Néppárt |
Havasi Dezső | képviselő | Független |
Holl András | képviselő | Magyar Szocialista Párt - Szabad Demokraták Szövetsége |
Horváth László | képviselő | Szabad Demokraták Szövetsége - Magyar Szocialista Párt |
Dr. Horváth Sándor | képviselő | Független |
Kasper Ágota | képviselő | Független |
Kirsch Ábel | képviselő | Független |
Kovárczi Attila | képviselő | Független |
Lingl Zoltán | képviselő | Független |
Mészáros László | képviselő | Független |
Nagy Bálint | képviselő | Magyar Szocialista Párt - Szabad Demokraták Szövetsége |
Nagy Tamás | képviselő | Fiatal Demokraták Szövetsége - Kereszténydemokrata Néppárt |
Németh Tamás | képviselő | Független |
Pék László | képviselő | Független |
Pongrácz Dénes | képviselő | Független |
Dr. Rigó Barnabás | képviselő | Független |
Schreindorfer Károly | képviselő | Független |
Szőnyegi János Pál | képviselő | Független |
Turi Balázs | képviselő | Független |
Ulrich Krisztián | képviselő | Fiatal Demokraták Szövetsége - Kereszténydemokrata Néppárt |
Váradi István | képviselő | Magyar Demokrata Fórum |
Dr. Varga Tibor | képviselő | Független |
Vörös Kálmán | képviselő | Fiatal Demokraták Szövetsége - Kereszténydemokrata Néppárt |
A szavazók polgármestert és 13 tagú képviselő-testületet választottak. Az elnyert mandátumot kövér betűkkel, színezett háttérrel jelezzük. A polgármesterként és képviselőként is induló jelölteknél az elnyert mandátum esetén a másik jelölés értelemszerűen el nem nyertként szerepel.
A polgármester-választást megnyerő, közismert, de az aktív helyi politizálásban eddig részt nem vett jelölt az érvényes szavazatok több mint felével végzett az első helyen. Feltehető, hogy ez az eredmény három tényezőnek köszönhető: az országos politikai hangulatnak, a személyes ismertségének, és az előző polgármesterrel szembeni protestszavazatoknak. A második helyezett előző polgármester a szavazatok 37,3%-át kapta.
A képviselők az alpolgármesteri tisztségre dr. Czuppon Károlyt választották.
A választási eredményt – a számszerű adatok nélkül – a Zirc és Vidéke 2006. októberi száma közölte. Ugyanitt olvashatjuk az alakuló ülés eseményeit.
A testület minden tagja végig kitöltötte a választási ciklus 4 évét.
A jelöltek között ismét csak egy olyat találunk, aki az előző választáshoz képest jelölő szervezetet váltott: a korábban független Boros Dénes most MSZP-SZDSZ-jelöltként indult (és lényegében ezt tartotta meg a 2010-es választáson is).
A jelölő szervezetek között már egyetlen civil szervezetet sem találunk, és ezzel helyben is beteljesedett az országos tendenciákkal egyező folyamat: a civil szervezetek folyamatos kiszorulása a legfontosabb demokratikus intézményrendszerből, a választásokból.
A 2002-es választás képviselő-jelöltjeinél kettővel kevesebb, 28 jelölt mérette meg magát. Közülük a legtöbben ismét a függetlenek voltak (16), de most nem ők kerültek a testületbe a legtöbben (5 fő). A legtöbben – 100%-os eredménnyel, az országos trendbe illeszkedve – a Fidesz-KdNP pártszövetség jelöltjei jutottak be (6 fő). Bekerült még az SZDSZ-MSZP/MSZP-SZDSZ-koalíció 4 jelöltje közül 2 jelölt.
A választások idején uralkodó politikai közhangulatot ismerve feltehető, hogy ha a Fidesz-KdNP pártszövetség több jelöltet indít (vagy többen vállalják a támogatását), akkor több (akár az összes) képviselői helyet is megszerezhették volna a másik pártszövetség két és a függetlenek öt mandátuma rovására. Ezt az is erősíti, hogy olyan, függetlenként induló jelölt nem jutott be, aki addig minden képviselő-választáson indult és nyert.
A rendszerváltás óta eltelt több mint másfél évtized alatt a helyi közösségből „kitermelődtek” azok a személyiségek, akik akár a szakmájuk/munkakörük, akár a közéleti vagy politikai tevékenységük miatt ismertté váltak. Ezek a közvéleményben eltérő elismertségre tettek szert. Az ismertséghez és elismertséghez idő (és persze egyéni ambíció) kellett, üstökösszerű felemelkedésekre és tartós fennmaradásra nemigen volt példa. A városvezetői posztokat betöltők megválasztásánál is megfigyelhető egyfajta megbízhatóságra, stabilitásra törekvés a választók részéről.
Még egyik korábbi választásnál sem volt ennyire érzékelhető, hogy az országos politika ilyen súllyal befolyásolja a helyi döntéshozatalt: szinte mindegy, kiről van szó, elég, ha a megfelelő zászló alatt menetel. Ez aztán ismétlődik majd négy év múlva.
A kampány
A választási kampány súlypontja eltolódott az elektronikus média és a szórólapok irányába. A Zirc és Vidéke újságban – a választások történetében először – a polgármester-jelöltek nem tettek közzé bemutatkozást vagy programot. A lapban három képviselő-jelölt nyilatkozott meg (Zirc és Vidéke 2006. szeptemberi szám).
(A Stúdió KB archívumának kutatása idő-, szervezési és költségigény miatt meghaladja a jelenlegi forráskutatásunk kereteit.)
A polgármesteri programokat a jelöltek választási kiadványai tartalmazzák, azonban ezeket a blog technikai korlátai miatt olvasható formátumban nem tudjuk becsatolni. A kiadványok címei:
Horváth László: „Új utakon Zircen!” – választási kiadvány
Ottó Péter: „Zirci Figyelő” – választási kiadvány
Pék László: Kiadvány nem áll rendelkezésre
Dr. Rigó Barnabás: Választási kiadvány
A nyilvánosság előtt zajló vitát váltott ki a Zirc 2002-2006 Beszámoló című kiadvány, amely egyik felében a városban a négy év alatt megvalósult fejlesztéseket, eredményeket sorolja fel, részben statisztikai adatokkal szemlélteti a változásokat, másik felében az önkormányzati hivatalt mutatja be:
Először a kiadvány vállalkozói támogatására vonatkozó kezdeményezésre érkezett olvasói észrevétel a Zirc és Vidéke szeptemberi számában:
, majd négy önkormányzati képviselő hozta nyilvánosságra szórólapon állásfoglalását a kiadvánnyal kapcsolatban, állítva, hogy az „közpénzből és a vállalkozóktól kért pénzekből finanszírozott választási kiadvány.”
A nyomtatott kampányeszközök területén ismét – mint 1994 óta minden alkalommal – az aktív és a választáson ismét induló polgármester kiadványa volt grafikailag és kivitelezésben a legszínvonalasabb („Új utakon Zircen!”). Feltűnő, hogy ebből teljesen hiányoznak a korábbi kampányaiban nagy terjedelemben megjelent hivatkozások közismert politikai és közéleti személyiségekkel fennálló kapcsolataira. A választást megnyerő jelölt szerényebb kivitelű, kiadványszerkesztés szempontjából kevésbé igényes kiadvánnyal jelentkezett („Zirci Figyelő”). Ebben találhatjuk meg azt az elemet, amelyet fő riválisa korábban rendszeresen alkalmazott, ebben a kampányban viszont elhagyott: közös fénykép a támogató szervezet vezető politikusaival (akik a későbbiek során, hasonlóan a 2002-2006-os ciklushoz, viszonylag rendszeresen megjelentek Zircen), támogató írások a helyi közélet szereplőitől.
A kiadvány utolsó oldala a Fidesz-KdNP hat képviselő-jelöltjének a bemutatkozása, akik – mint az előzőekben már írtuk – mind mandátumot nyertek. Ez a kiadvány (Felelős kiadó: Talabér Márta, 2010-től többek között a Fidesz-KdNP országgyűlési képviselője is a választókerületünkben) tette egyértelművé, hogy a független jelölt és az őt támogató két párt között gyakorlatilag olyan a kapcsolat, mintha őt közvetlenül jelölte volna ez a két párt. A következő választáson aztán formálisan is e két párt jelöltjeként indult.
A Fidesz-KdNP szavazófülkei „súgó” szórólapot is készíttetett a képviselő-jelöltjeinek névsorával. A nyertes polgármester-jelöltről A/5 méretű színes szórólap is megjelent.
Ez alkalommal már a Stúdió KB Képújság oldalai sem csak a jelöltek bemutatkozását közvetíthették, hanem valódi kampányküzdelem színtereivé is váltak:
Vélemények
„Az elmúlt évek után, az új év elé”
56 óra múlva következik:
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 9. rész
Önkormányzati választások 2010. október 3.
A sorozat előzményei:
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 7. rész – 2002
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 6. rész – 2001
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 5. rész – 1998
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 4. rész – 1994
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 3. rész – 1990
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 2. rész – Előrehozott áttekintés
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 1. rész
Koós Gábor
A forráskutatás természetéből adódóan az adatokban pontatlanságok, hibák előfordulhatnak. Köszönettel vesszük, ha ezekre felhívják a figyelmünket, a hibákat javítani fogjuk. Ugyancsak köszönettel fogadunk névvel aláírt személyes megnyilatkozásokat, visszaemlékezéseket, véleményeket, elemzéseket akár a korábbi, akár a most előttünk álló választással kapcsolatban. Névtelen (felhasználónéven írt) megjegyzések (kommentek) írására a megszokott módon természetesen továbbra is lehetőség van.