A bejegyzés frissítése elolvasható itt: „Bánya pedig lesz!” - a kőbánya-ügy legújabb fejleményei - +1. kiegészítés 

A dudari székhelyű KOBOX MO Kft (mint Tulajdonos) által a Hoffer-földeken tervezett zirci kőbánya addigi történetét a "Bánya pedig lesz!" - a kőbánya-ügy újabb fejleményei - +5. kiegészítés című, legutóbb 2013. februárban aktualizált bejegyzésben foglalta össze a szerző (úgy is, mint a tavalyi közmeghallgatáson részt vett Lakosság). (A bejegyzés hosszú, unalmas, de az ügy megértéséhez, a szereplők azonosításához érdemes átfutni.) Azok számára azonban, akik nem akarják az idejüket az előzmények megismerésére pazarolni, kénytelenek vagyunk ebben a bejegyzésben megismételni ott már leírt dolgokat.

Az apátság teljes épületegyüttese több mint háromszor beleférne a Zirc határában tervezett kőbányába széltében-hosszában. A műholdfelvételen a Hoffer-földeket látjuk, rajta a kőbánya tervezett határa, balra a Zirc-Borzavár országút.

Hol tartunk 2013. szeptember végén?

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint első fokú Hatóság 2013. augusztus 3-án megismételt előzetes vizsgálati eljárást indított. Ehhez kapcsolódóan közmeghallgatás lesz október 3-án, csütörtökön, Székesfehérváron. Meghívó: itt.

Mi történt az utolsó aktualizálás, 2013. február 6. óta?

A dolog akkor ott maradt abba, hogy a Hatóság 2012. decemberében határozatot hozott, mely szerint

„... a rendelkezésre álló adatok alapján táj- és természetvédelmi szempontból kizáró ok merült fel, amelyre tekintettel a tervezett tevékenység kérelem szerinti megvalósítására

engedély nem adható.”

Tovább, és képek egy lehetséges jövőből ►

A Hatóság által hivatalból megkeresett 8 további hatóság közül kettő az eljárását megszüntette, a többi hat közül kettő feltételekkel, négy (köztük Zirc és Borzavár jegyzője) feltételek nélkül hozzájárult az engedély kiadásához. Hogy a Tulajdonos mégsem kapta meg az engedélyt, annak köszönhető, hogy a Hatóság által a belföldi jogsegély keretében megkeresett Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szerint "...a tervezett tevékenység hatásában érinti a rendkívül közeli Északi-Bakony (...) különleges madárvédelmi területet és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet."  (részletek a fent hivatkozott előzményekben olvashatók).

Ahogy arra számítani is lehetett, a KOBOX MO Kft (Tulajdonos),  illetve a nevében eljáró Szakértő (az RPM Kft, amely tavaly óta az Olaszfalu, Eperjes utca 5. alatti székhelyét a Nógrád megyei, 250 fős lakosságú Alsótoldra tette át) fellebbezést nyújtott be az elutasító határozat ellen. A fellebbezés alapján az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, mint másodfokú hatóság új ("megismételt előzetes vizsgálati") eljárásra kötelezte az első fokú Hatóságot.

Figyelemre méltó részletek

Az egész ügy eddigi zöldhatósági dokumentumai megtalálhatók Hatóság honlapján, azonban akik el kívánnak mélyülni a folytatás (illetve újraindítás) szakmai indokaiban, külön csatolom a II. fokú hatóság új eljárásra kötelező végzését.

- A most megindított előzetes vizsgálati eljárás már a negyedik ebben az ügyben. Első fokú hatóság elutasít, ügyfél fellebbez, másodfokú hatóság új eljárást rendel el. Vagy az ügyfél kéri az eljárás megszüntetését, majd új eljárást kezdeményez. A Lakosság felteszi a kérdést, vajon ismétlődhetnek ezek, amíg az egyik fél meg nem unja, és vagy feladja, vagy enged?

- A fellebbezés miatt indult másodfokú eljárásban az első fokú eljárás során bevont szervek másodfokú ("felettes") szerveit vonták be. Íme a felettes szervek (kék színnel) állásfoglalásai: 

• Borzavár Község Jegyzője: előírások nélkül hozzájárult (Veszprém megyei Kormányhivatal: helybenhagyta)

• Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága: feltételekkel hozzájárult (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonság Hivatal Erdészeti Igazgatósága: kiegészítéssel helybenhagyta)

• Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: előírások nélkül hozzájárult (Országos Tisztifőorvosi Hivatal: helybenhagyta)

• Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága: előírások nélkül hozzájárult (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonság Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárvédelmi Igazgatóság: helybenhagyta)

• Zirc Város Jegyzője: a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően előírások nélkül hozzájárult (Veszprém megyei Kormányhivatal: a szakhatósági állásfoglalást megváltoztatta és a következőkkel egészítette ki: "A bányászati tevékenység befejezését követően a tevékenységet folytató köteles az eredeti állapotot haladéktalanul helyreállítani.")

• Veszprémi Körzeti Földhivatal: előírással hozzájárult (Veszprém megyei Kormányhivatal Földhivatala: helybenhagyta)

• Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája: szakhatósági eljárását megszüntette

• Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze: szakhatósági eljárását hatáskör hiányában megszüntette (Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztálya: szakhatósági eljárást megszüntette) 

- A másodfokú végzés lényegében egyetért az első fokú elutasító határozat azon részeivel, hogy a bányászati tevékenységgel szemben talaj-, felszíni és felszín alatti vízvédelmi és vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi és zajvédelmi szempontból kizáró ok nem merült fel. A kritikus pont az előző elutasítás alapját is jelentő táj- és természetvédelem, amely területen a megismételt előzetes vizsgálati eljárásban többek között mérlegelni kell környezeti hatásvizsgálat szükségességét, illetve bizonyítani kell az elutasítás alapjául szolgált kizáró okot.

Hasonló aggályok

A Lakosság nagy megelégedéssel olvasta a másodfokú végzésnek azt a bekezdését, amelyben ezt írja a másodfokú hatóság: "Az előzetes vizsgálat csak az utóhasznosítás célját, az erdőtelepítést jelöli meg, abból a bánya tájrendezési megoldása, különösen a visszamaradó bányagödör, annak határoló rézsűi nem állapíthatók meg. A fedő és az alaplap közötti relatív legnagyobb szintkülönbség 52 m, meredek rézsűhajlások esetén mintegy 14 ha területű, 50 m mély bányagödör hátrahagyását lehet valószínűsíteni, ami jelentős területhasználati változást eredményez az érintett területen."

Ugyanis amikor a Lakosság a tavaly augusztusi közmeghallgatáson a bányaművelés befejezése utáni helyreállítás ilyen részleteire kérdezett rá, a Szakértő egyszerűen lesöpörte, kb. ezzel: az előzetes vizsgálati dokumentáció  tartalmazza a helyreállítás (rekultiváció) fő szabályait, az Erdőhatóság előírta a fásítást, punktum. A részleteket meg majd 90 év múlva a felhagyási tervben.

A Lakosság látott már életében néhány művelés alatt álló és néhány felhagyott külfejtést. Ha ebből a kőbányából a tervezett bányahatárok között a tervezett mennyiségű követ akarják kibányászni, akkor SOHA nem teljesíthető a Zirc Város Jegyzője által kiadott, és a Veszprém megyei Kormányhivatal által most kiegészített szakhatósági állásfoglalás követelménye, mely szerint az eredeti állapotot helyre kell állítani. Ez a bányagödör ugyanis legfeljebb úgy lenne visszatölthető, ha egy ugyanilyen méretű lyukat ásnánk valahol máshol a földbe, hogy az onnan kitermelt anyagot hordjuk be az itt kibányászott kő helyére. De nem teljesíthető a teljes erdősítés követelménye sem, mert a hátrahagyott meredek sziklarézsűre nem hordható vissza az előzetesen kitermelt és külön deponált termőtalaj. Az visszahordható a szintes bányaudvarra, ott lehet erdősíteni, már ha megmarad valami a vékony termőföldrétegen. A meredek sziklafalakat - a rézsűhajlás csökkentése érdekében - nem lehet lerézsűzni, mert akkor ki kellene lépni a bányatelek határán kívülre, vagy ha a rézsűlábat hagyjuk beljebb, akkor nem lehet kitermelni a tervezett kőmennyiséget. Tehát a műszaki megvalósíthatatlanság mellett bármelyik változatnak a költségei is eleve megkérdőjeleznék az egész bányanyitás értelmét.

Egy kőbánya felhagyása nem intézhető úgy, mint például a Fenyőfő IV. és V. lencse bauxitkülfejtések, ahol a bauxit kitermelése után a több tíz méter magas homokrézsűt dózerrel betolták a bányagödörbe, meg visszahordták és elegyengették a korábban külső meddőhányóra hordott, bauxit feletti meddőréteget, és elültettek néhány ezer facsemetét. És még így is vannak be nem erdősült homokfoltok, pedig az egykori bányaoldalakon sétálni lehet, olyan lankásak.

Fenyőfő IV-V. lencse bauxitkülfejtés rekultivált állapota

A civil társadalom felelőssége

- "Miért nem támogatja a Sziget Környezetvédelmi Egyesület dr. Varga Tibor visszatérését a polgármesteri székbe:
- mert: segítségével telepedett le városunkban - a lakosság tiltakozása ellenére - az a festékégető, amelynek szükségességét nem, helyét és technológiai színvonalát azonban ma is erősen vitatjuk, s ezt a zirci lakosság 2363 tiltakozó aláírása is megerősítette."

Ez a szórólap egy 12 évvel ezelőtti, emlékezetes zirci időközi választás alkalmából született.

Amikor a Lakosság komolyabban is elkezdett foglalkozni a kőbánya ügyével, írt egy levelet többek között az eljárásban akkor részt vevő, tekintélyes környezetvédő egyesületnek, a győri Reflexnek is. A válaszból egy idézet:

"Nagy jelentősége lenne azonban annak, hogy ha a helyi civil ellenállás (aláírásgyűjtés, lakossági fórum, képviselői lobbimunka stb.) megakadályozná az önkormányzatnál a rendezési terv módosítását. Tudom, hogy ez nem könnyű és a képviselő testület is megosztott, de ez fontos lenne. Talán egy helyi rendelettel (módosítással) is meg lehetne erősíteni a pozíciót (helyi védelem alá helyezés, vagy helyi rendelet módosítás).

Ezeket mi innen nem tudjuk szervezni. Mi csak ügyfélként és akkor tudunk beavatkozni, ha pl. fellebbezni kell majd az engedély ellen. De remélem addig nem jut el a dolog.

Üdvözlettel: Kalas György" 

Eredmény: 2012. február óta SEM a Győr-Moson-Sopron megyei Reflex Környezetvédő Egyesület, SEM a Veszprém megyei Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület (mindkettő korábbi megyei hatáskörű környezetvédő szervezet), SEM a korábbi harcos kiállású zirci Sziget Környezetvédelmi Egyesület nem méltatta még válaszra sem a kőbánya ügyben nekik írt üzeneteket. Nincs információnk, bejelentkeztek-e ügyfélként, és tettek-e valamit például ebben az ügyben: "A Csalánnal együttműködve valóban próbáljuk mi is megakadályozni ezt a baromságot." (Reflex-levél-idézet tavaly februárról).

Választ egyedül a közvetlenül nem is érintett Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesülettől kaptunk (lásd az előzményeknél).

De főként: hol van "a zirci lakosság 2363 tiltakozó aláírása" a kőbánya ellen?

A népképviselet felelőssége

A Reflexnek igaza van, a helyi kiállás döntő lehet.

A 2013. szeptemberi helyzet szerint a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló, érvényes rendelet  szerint:

"8.§ (10) A város teljes közigazgatási területén külszíni bányatelek nem létesíthető, új bánya nyitása nem engedélyezhető. (2003. évi XXVI. törvény 11. § alapján)".

Ez azonban abban a pillanatban megváltozik, ha a kérelmező megkapja a környezetvédelmi engedélyt, ugyanis a város kötelezettséget vállalt arra, hogy ebben az esetben megváltoztatja az építési szabályzatát, lehetővé téve a külszíni bánya nyitását.

Ma még nem lehet tudni, mi lesz a megismételt előzetes vizsgálati eljárás eredménye. Nem lehet tudni, meddig húzódik az eljárás és mivel végződik. Az azonban pontosan látható, hogy a végső adu a zirci képviselő testület kezében van.

Az önkormányzat által a Tulajdonossal kialkudott feltételek és garanciák egy adott időpontban korrektnek és a város érdekében állónak tekinthetők. Nem veszik azonban figyelembe azt, hogy a jelenlegi kiszámíthatatlan törvényalkotás, a bizonytalan szerződési jogrendszer, és az időtényező milyen kockázatokat jelentenek. Az ebben a pillanatban a város érdekében állónak tekintett feltételek egy pillanat alatt változhatnak a város hátrányára. A megállapodásból remélt bevételek a város költségvetésének minimális százalékát teszik ki.

Nyertesek és vesztesek

A Lakosság ezer százalékig meg van győződve arról, hogy ha a bánya megnyitásához megtörténik az első kapavágás, akkor azt soha, senki nem tudja többé leállítani. Akkor sem, ha a bánya üzemeltetője naponta szegi meg az engedélyező hatóságok legszigorúbb előírásait, a Tulajdonos és Zirc város által megkötendő megállapodásban vállalt kötelezettségeket.

Nem csak arról van szó, hogy a hatósági hozzájárulásokban a bánya bezárása utáni kötelezettségeket (tájrehabilitáció) nem lehet számon kérni a jelenlegi Tulajdonoson, hiszen 90 év múlva az ügy jelenlegi szereplőire már csak a sokadik generációs leszármazottaik emlékeznek talán, ha megnézik a digitális családi fényképalbumot.

Hanem arról is, hogy addig ezerszer változik a jogi környezet, amely enyhíthet a bánya üzemeltetésének feltételein, viszont ha esetleg szigorodnának a szabályok, azt valószínűleg nem lehet érvényesíteni, hiszen az üzemeltetéshez szükséges engedélyeket egy korábbi jogi környezetben kapták meg.

Arról is van szó, hogy az üzemeltetés során elkövetett szabályszegésekért kirótt pénzbírságokat valószínűleg játszi könnyedséggel kifizeti majd az üzemeltető a kőértékesítés bevételeiből.

Arról is van szó, hogy ha Zirc város érvényesíteni akarná követeléseit a Tulajdonossal kötött megállapodásból, mert az megszegte a megállapodást, akkor évekig húzódó jogvita keletkezik, amely viszi a milliókat a város kasszájából, míg végül az ellenérdekű fél csődöt jelent, a bányát pedig átviszi egy másik cégbe, amellyel kezdődhet elölről a pereskedés.

Aztán egyszer csak azt tapasztaljuk, hogy időről-időre lezárják a borzavári utat robbantás miatt (a jelenlegi dokumentáció szerint csak gépi fejtés történik), aztán azt látjuk, hogy naponta nem nyolc, hanem nyolcvan, nem húsz tonnás, hanem negyven tonnás teherautó zúg keresztül a Rákóczi téren, meg azt, hogy a bányatelek a többszörösére bővült, és már a Bocskor-hegyet is bontják, Natura2000-es terület ide vagy oda, nem számít.

Mert Magyarországon mindez lehetséges, naponta látunk példákat rá. 

És mi, a lakosság, semmit nem tudunk majd tenni, legfeljebb - jogtisztelő állampolgárként - perelni, tüntetni, aláírást gyűjteni. Megállítani azonban nem.

A pénznek ugyanis nincs erkölcsi érzéke. 

Néhány kép egy lehetséges jövőből

A kőbánya tervezett élettartama 90 év. Végső állapotában a sziklafal magassága 52 m lesz. Néhány kép hasonló környezetben lévő, hasonló méretű bányákról. Ilyesmit hagyunk örökül ükunokáinknak a borzavári út mellett. (A képek forrása sorrendben: 1., 2., 3., 4., 5.) 

Az érvényes előzetes vizsgálati dokumentációban tervezett napi 8 db 20 tonnás kőszállító teherautó sem forgalmi terhelési szempontból (lásd forgalomszámlálás 2010-ben), sem baleseti gyakorisági szempontból (lásd közmeghallgatási jegyzőkönyv 2010-ből) nem jelent lényegi változást a jelenlegi állapotokhoz képest.

De képzeljük el, amikor 25-30 tonna tömeg gurul befelé Borzavár felől, a sofőrnek vagy van helyismerete, vagy nincs a Deák Ferenc utcai kanyarban, és még az úttest egy kicsit csúszik is. A város öt bevezető útjából egyetlen egy sincs, amelyen a bejövő forgalom sebessége már a táblánál 50-60 km/órára csökkenne. A Borzavári utcánál ehhez jön még a lejtő is. (A képek forrása sorrendben: 6., 7., 8.)

Azt egyébként tudja valaki, hogy ha bakonyoszlopi bauxitbányák termelvényének a dudari vasúti rakodóra szállításához lehetett építeni egy, a lakott területet nagyrészt elkerülő utat Dudaron, akkor miért nem követelhetné meg Zirc város ugyanezt a városon keresztül követ szállítani akaró vállalkozástól?

A 2010. november 29-ei közmeghallgatáson elhangzott rendőrségi szakvélemény szerint "...önmagában a Rákóczi tér egy baleseti gócforrás..." és "...tudni kell, hogy e balesetek döntő többsége a Rákóczi térhez köthető."

Képzeljük el, hétköznap délután három körül, amikor a Rákóczi-téren a menetrend szerinti helyközi, helyi járatos és munkásszállító buszok szinte egyszerre érkeznek be, az összes megállóhely foglalt, ezért a buszok egy része tiltott helyen kénytelen megállni, a leszállók, a diákok keresztül-kasul úttesten, parkolón, zöldterületen, virágágyáson igyekeznek haza vagy elérni a csatlakozásukat  (minden nap ez történik!), és Borzavár felől bedübörög egy figyelmetlen kőszállító. (A kép forrása: 9.)

A legeslegrosszabbat pedig el sem akarjuk képzelni. (A képek forrása sorrendben: 10., 11.)

Koós Gábor

Copyright ©Zircinfo.

A zirc.blog.hu oldalon található fotók és szövegek nem kereskedelmi célra, változatlan formában és a forrás (zirc.blog.hu) megjelölésével szabadon felhasználhatók. Üzleti célból más on-line szolgáltatásokban vagy más médián sem egészben, sem pedig részeiben nem publikálhatók és nem terjeszthetők a Zircinfo előzetes engedélye nélkül.