"Általában csak január végéig, február közepéig tart ki a magyarországi burgonyatermés, az ok a tárolókapacitás hiánya és a gyengébb minőség...
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint az idei második héten a Budapesti Nagybani Piacon kilogrammonként 140 forint volt a burgonya bruttó termelői átlagára, miközben egy évvel ezelőtt 80 forintot kellett fizetni érte. A kiskereskedelemben a mosott, csomagolt burgonya már 300 forint körüli áron kapható. ...
Magyarországon a levegő páratartalma alacsonyabb a tárolás számára optimálisnál, emiatt a burgonya gyakran vizet veszít, a héj alatt foltos lesz. Emiatt január végénél, február közepénél tovább itthon nem tárolják a krumplit. ...
A KSH szerint
- 1960-ban még hárommillió tonnás volt a termés,
- ez 1990-ben 1,2 millióra,
- a 2000-es évek elejére pedig 780 ezer tonnára csökkent.
üzemi méretekben alig több mint nyolcezer hektáron termelnek burgonyát, ahonnan mintegy 200 ezer tonna termést takarítanak be. " (vg.hu)
Van már vagy húsz éve, hogy az Esztergár alatti kanyarban kisodródott egy utánfutós személygépkocsi. Az Alföldről jöttek Zircre krumpliért, mert tudták, hogy itt mindig van és jó minőségű (az alföldi autós számára a Bakony útjai a rémálommal érnek fel). Ugyancsak sok éve, hogy egy egészen távoli dunántúli faluban találkoztunk zirci teherautóval, amelyik krumplit kiabált el.
Kilenc éve jelentette be a Chio, hogy Zircen megszűnik a burgonyachips gyártása, csak raktárbázist alakítanak ki. Tavaly már csak a Bakony-Agro burgonyatárolóját mutatta a tábla a Google Maps Utcaképén:
Azt az agrárszakemberek tudnák megmondani, hogyan áll most a nagyüzemi és magángazdasági krumplitermesztés a környékünkön. Azt vásárlóként tapasztalatból tudjuk, hogy míg sok évvel ezelőtt válogatni lehetett a magángazdák közül, kitől vegyük a zsákos krumplit, az utóbbi években szűkült a kínálat.
A Jófogáson ma tyúk- és lúdtojás méretű krumplit kínálnak Bakonybélből 50 forintért 34 zsákkal (egyben 50 ezer), egyébként 90-140 forint között mennek az étkezési és vetőburgonyák.
"Magyarországon ... a mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP)
termeléséhez 3,3%-kal járult hozzá 2017-ben. A bruttó hozzáadott értékből 3,9%-ot adott az
agrárium, a beruházásokban 4,8, a foglalkoztatásban 5,0% volt az aránya. " (KSH)
A rendszerváltás után hatalmas reményeket fűztünk ahhoz, hogy az átlagosnál kedvezőbb adottságaink miatt Európa egyik éléskamrájává válhatunk. Az ezt követő negyedszázadban azonban egyetlen mezőgazdasági szegmensben sem sikerült akár megközelítenünk az Európai Unió első három helyezettjét. A KGST-piacaink elvesztésekor kiderült, hogy a magyar mezőgazdaság mennyiséget ugyan igen, de minőséget nem tudott termelni, és még ma sincs olyan termék, amelyről igazán híresek lennénk, talán a külföldiek lelkében élő nosztalgia emleget egy-egy terméket, amelyet ők Magyarországhoz kötnek.
Természetesen vannak csúcstechnológiával dolgozó mezőgazdasági üzemeink, amelyek csúcsminőséget állítanak elő és adnak el jó áron külföldön, ez azonban sokkal inkább kivétel, mint szabály. A mezőgazdaság évtizedek óta égetően szükséges átalakítása és megújulása útjában eddig leginkább a politika áll, amely ma is hatalmi játszmák eszközének tekinti ezt a gazdasági ágat.
Annak ellenére, hogy Magyarország az EU mezőgazdasági termelésének csak 2,1%-át adja, "a Közös Agrárpolitika keretei között Magyarország hívja le Brüsszeltől az egyik legnagyobb támogatási csomagot. A magyar részarány a teljes agrárköltségvetésben 3,19 százalék". (K-MONITOR) Erre a bizniszre nagyon jól ráérzett a hatalomközeli elit, mezőgazdasággal soha nem foglalkozó ügyvédek, műkörömépítők, gázszerelők sora vásárolt vagy kapott bérletbe földeket, amelyek után, legtöbbször mindenfajta érdemi mezőgazdasági tevékenység nélkül, területalapú támogatások tíz-és százmillióit vehetik fel évente, amelyek az egyéni gazdagodáson túl semmit nem tesznek hozzá a mezőgazdaság fejlődéséhez.
Koós Gábor