(A képforrása a Magyar Honvédség karrieroldala)

A honvédelmi miniszter tegnap benyújtott a parlamentnek egy salátatörvényjavaslatot:

T/3291. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításával összefüggő módosításáról

A törvényjavaslat szerint a Honvédség a szervezeti rendjét többek között azért kell módosítani, mert "... A jelenleg hatályos irányítási és vezetési rend több belső ellentmondást hordoz magában. ... 2011. évet követően Magyarország keleti szomszédságában kiújuló új típusú (de legalábbis semmiképpen sem hagyományos) fegyveres konfliktus kapcsán szokás említeni hibrid- vagy proxi-háborút. Ám 2011. évet követően hatalmas változás állt be a szélesebb világban is. Az új biztonsági kihívásokra figyelemmel a Hvt. felülvizsgálata indokolt, hiszen az nem mindenben alkalmas az új kihívások kezelésére. Az új típusú kihívások szükségessé teszik az irányítás és a vezetés szétválasztását, a közigazgatási és a katonai feladatok markáns elkülönítését."

Ami a nagyon hosszú törvényjavaslatból az állampolgárok számára kiemelten fontos:

Új különleges intézkedésként bevezetik a honvédelmi veszélyhelyzet fogalmát. Ezt a fogalmat a a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény eddig nem ismerte (a javaslat indoklását lásd a bejegyzés végén).

"19. §

A Hvt. a következő 14/A. alcímmel egészül ki:

„14/A. Honvédelmi veszélyhelyzet

21/A. § (1) A Kormány a honvédelemért felelős miniszter javaslatára
a) Magyarországgal szomszédos államban kialakult és katonai kezelést is igénylő és Magyarország biztonságát közvetlenül veszélyeztető veszélyhelyzet magyarországi hatásaira,
vagy
b) az Észak-atlanti Szerződés 4. vagy 5. cikkével összefüggő kötelezettségek teljesítésére való
felkészülés érdekében
honvédelmi veszélyhelyzetet hirdethet ki.""

Tíz évvel, 40-ről 50 évre emelik a behívhatósági korhatárt. A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény szerint a hadkötelesek (magyarországi bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú férfiak) behívhatósági korhatára annak az évnek a december 31. napja, amelyben 40. életévüket betöltik. A törvényjavaslat szerint az új szabály:

"a) behívhatósági korhatár:
aa) a Magyar Honvédségnél (a továbbiakban: Honvédség) hivatásos, szerződéses vagy
önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítettek esetén a katonai szolgálat felső korhatára,
ab) más hadkötelesek és a potenciális hadkötelesek esetén annak az évnek a december 31. napja,
amelyben 50. életévüket betöltik,"

Ennek megfelelően a honvédelemről szóló törvény is módosul:

"(Nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles,)
„k) aki az 50. életévét betöltötte, annak az évnek december 31-ét követően, amelyben ezt az
életkort betölti, ...”"

A javaslat indoklása:

"A behívhatósági korhatár 50. életévre történő felemelése – tehát 10 évvel történő megemelése
- megközelítőleg 850 000 fővel növelné a hadkötelezettség alapján behívhatók számát.
Indokolja a javaslatot továbbá a születéskor várható élettartam folyamatos emelkedése, továbbá
az öregségi. Ugyancsak figyelembe kell venni az Hazánkra is jellemző, a születésszámok
csökkenéséből adódó népességfogyást, mely a hadköteles korú férfiak számának folyamatos
csökkenését eredményezi. A katonai szervezeteknél rendszeresített beosztások békeidőszaki
feltöltése nehézségekbe ütközik, illetve az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem csökken a
kiáramlás mértéke sem, ebből következik, hogy a megelőző védelmi helyzet és rendkívüli
állapot feladatainak biztosítása céljából a katonai szervezetek békében feltöltetlen beosztásaival
növelt hadköteles létszámigényt kell biztosítania. A 2018-2026. időszakra vonatkozó Zrínyi
2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében a Magyar Honvédség szervezetében
új képességek létrehozása illetve ezzel összefüggően a hivatásos és szerződéses állományú
katonák létszámának növelése tervezett, amely magával vonja új hadi létszám meghatározását
is, mely a hadköteles létszámigény további emelkedését eredményezi." 

Koós Gábor

Indoklás a honvédelmi veszélyhelyzet fogalmának bevezetéséhez:

"A 19. §-hoz

Az elmúlt években jelentős változásokon átesett biztonsági környezetben az új típusú biztonsági
kihívások egyértelműen szükségessé tették az államok védelmi szabályozásának
újragondolását. Elmosódnak a határok a békeidejű és különleges jogrendi szabályok között
ennek első példája a honvédelmet is érintően a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet.

Az elmúlt években olyan új jelenségek jelentek meg, (pl. a hibrid hadviselés) amely kihasználja
az államok védelmi szabályozásának gyengeségeit, illetve a korábbi biztonsági környezethez
igazított kötöttségeit. Erre figyelemmel szükséges, hogy Magyarország önálló és nemzeti szintű
védelme, mint az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében vállalt szövetségesi kötelezettségeink
hatékonyabb teljesíthetősége érdekében felkészüljünk az új típusú „szürke zónás” kihívások
hatékony kezelésére a szabályozás terén is.

Ezt a célt szolgálja a honvédelmi veszélyhelyzetre vonatkozó javaslat, amely egy béke idejű,
szélesebb körű, illetve az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodó rugalmasabb felhatalmazást
kíván biztosítani a Kormány számára a válságok kezelésére való felkészülés, illetve az
eszkaláció elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében.

A honvédelmi veszélyhelyzet kihirdetésének célja a felkészülési feladatokkal összefüggésben
az országvédelemre, vagy szükség esetén a különleges jogrend kihirdetésére való hatékony
felkészülés biztosítása és ennek érdekében a szükséges intézkedések bevezetésének lehetővé
tétele a különleges jogrend kihirdetését nem indokoló fenyegetésekkel összefüggésben."