Már a Dunakanyar szabadstrandjairól készített drónfelvételek láttán is sokkal könnyebb elviselni a kánikulát, hátha még azt is elmondjuk, hogy nem kell ezért százötven kilométert autózni: már százra is élvezhetjük a Duna hűsítő hullámait, ráadásul varázslatos természeti környezetben.
Természetesen szeretjük Almádi, Alsóörs, Sajkod strandjait. Ha fürdés, akkor elsőre mindig a Balaton jut eszünkbe. Sokszor megyünk oda. Csak néha már elegünk van a hőségben parkoló keresésből, majd este az izzó autóba beszállásból, az árnyékos helyekért folytatott küzdelemből, a lángos- és halsütödék környékét belengő forró olaj szagából.
A bősi erőmű építése, a Dunának a szlovák oldali egyoldalú elterelése után sokan a Szigetköz halálát jósolták. Lehet, hogy az ökológusok máshogy látják, de mi egy zavartalan vízivilágot találtunk, lassú sodrású ágakat, amelyekben vitethetjük magunkat lefelé, de ár ellen sem nehéz evezni, helyenként olyan kristálytiszta vízzel, hogy a meder aljáig lelátunk, és valamelyik part mentén szinte mindig van árnyék, ha nagyon nem bírnánk már evezés közben a napsütést.
Egy későbbi tiszai vízitúra előkészületeként töltöttünk el néhány napot, hogy összeszokjon az új csapat az evezéshez. Sok évvel ezelőtt volt már részünk néhány tiszai túrában, és aki még nem élt át ilyen, nem tudja, mekkora buli. Ugyanezt a hangulatot találtuk most is: mindegy, hogy hétvége vagy hétköznap, vidám csapatok jönnek-mennek, szállnak vízre, vagy éppen érkeznek be, tarzánoznak a parti fákról lelógó köteleken, késő éjszakáig megy a játék, tévézés a büfénél.
Ha valaki rákeres arra, hogy "vízitúra", rengeteg találat jön fel. Mi Dunasziget település Cikolasziget településrészén, a Kisvesszősi kempingben foglaltunk szállást és béreltünk kenut és kajakot. Zircről két óra alatt érünk oda kényelmesen Mosonmagyaróváron, vagy Győrön keresztül.
Akinek nincs helyismerete, legjobb, hogy ha csatlakozik valamelyik vezetett túrához. Különböző hosszúságú (15-25 km) és nehézségi fokú (hányszor kell átemelni a hajót töltésen, műtárgyon) túrákhoz lehet csatlakozni, amelyek délelőtt indulnak és délután térnek vissza. Naponta találkoztunk csoportokkal, amelyek korán reggel indultak Budapestről, délutánig eveztek, majd egy kis fürdés után indultak vissza. Az éppen járni tudó csemetétől a keményen szépkorúakig minden korosztályt képviselve.
A Kisvesszősi kemping "Mezítlábas" büféjének előtere. A büfé egyúttal a kemping recepciója is. A kempingben bérelhetünk sima autós-sátras helyet, vízparti sátorhelyet, turistaszállást és panziószobát. Itt kapjuk meg az evezési kellékeket, és ez a helyszíne az esti buliknak.
Ha több napra megyünk, végig ugyanazt a kenut használjuk. Esténként kihúzzuk a partra, lefordítjuk, és csak az evezőket, a mentőmellényeket és a hordót visszük be a szállásra. A hajót nem viszik el, de a kellékeknek esetleg lába kelhet, amit persze ki kell fizetnünk, ha elvész. A vízzáró hordóban visszük magunkkal, amire útközben szükségünk lehet: törülközőt, napvédő krémet, mobiltelefont, pénzt, enni-innivalót.
Útközben számos pihenési lehetőség kínálkozik, ha elfáradunk: horgászhelyeken, vadkempingezők vízreszállási helyein, műtárgyak töltésein. Szinte mindegyiknél fürödhetünk is, ha nem nagyon iszapos. A víz egyébként nem mély, a keskenyebb ágakban helyenként át tudunk sétálni egyik partról a másikra.
Az ágakat több helyen műtárgyak keresztezik: hidak, bukók. Ha a vízállás megengedi, a bukókon folyásirányban át tudunk hajózni. A hidak alatt tilos átmenni, így ezeken a helyeken ki kell szállni, és kézben átvinni a hajót a felvízre. A bukókon felfelé is csak kiszállva, esetleg a vízben áthúzva jutunk túl. Minden ilyen helyzet egyúttal remek pihenési és fürdési lehetőség is.
A Kisvesszősi kemping kikötője, egyben strandja. Kockázat - de nem felügyelet - nélkül kiengedhetjük még az evezésben kezdő csemetéinket is a vízre.
Egy kellemes, kavicsos szigetcsúcs Doborgazsziget környékén
A Denkpál ágvégzáró, hallépcső és megcsapoló műtárgy. Ilyen műtárggyal csatlakoznak a szigetközi mellékágak az Öreg-Duna medréhez. Az alvízen nem messze már az Öreg-Dunán lennénk. A lezúduló víz dübörgése kilométerekre elhallatszik.
Mi van, ha rossz az idő?
A tiszai tapasztalatok azt mutatják, hogy evezéskor nincs rossz idő. De ha tényleg cudarul kezdődne a nap, és nincs kedvünk a büfében ücsörögni a jó időre várva, két dolgot tehetünk: vagy átmegyünk Lipótra (igen, ez a Lipóti Pékségek szülőhazája is), nincs 20 km, viszont van egy nagyszerű élmény- és gyógyfürdő, vagy pedig átmegyünk Szlovákiába, és megnézzük a bősi vízierőművet.
Az egyik zsilipkamrát épp most hagyja el egy turistahajó Pozsony felé
Cikolaszigettől oda-vissza 120-140 km, attól függően, hogy Rajka, vagy Vámosszabadi felé megyünk. Két nagy ingyenes parkoló a gát két végén, és fél-egy óra séta és nézelődés az igazán impozáns műszaki alkotáson. Még pénzt sem kell váltanunk.
Mennyibe kerül?
Egy szigetközi kirándulás költségei jól kalkulálhatók. Az utazási költség adja magát, kb. 200-220 km oda-vissza. Parkolásért nem kell fizetni, egész nap hatalmas ártéri fák árnyékában állhatunk a parton. Kenu-, vagy kajakbérlés a helyszínen 3600 Ft/nap, órára nem bérelhető, az árban minden kellék benne van. A szállásárak 1400 Ft/fő/éj (sátrazás) - 4500 Ft/fő/éj (panzió) között. A többnapos, ottalvós szervezett túráknak jóval kedvezőbb az ára, de mindenféle más kedvezmények is vannak (pl. május 15 előtti rendeléssel és foglalózással sokat megtakaríthatunk - a csónak csak 2800 Ft/nap).
Balatoni strandbüfészerűségek nincsenek, a kemping büféjében, és a közvetlen szomszédos kerthelyiségben kaphatók egyszerűbb meleg ételek. Pár percre vegyesbolt, bolti árakkal. A turistaszállóban, panzióban jól felszerelt konyhák, hűtők, tehát saját magunknak is főzhetünk.
Nem biztos, hogy minden héten odamegyünk
De aki egyszer belekóstolt, nehezen felejti, és előbb-utóbb talán más vizeken is kipróbálja magát. Az biztos, hogy egy néhány napos evezős túra teljes értékű kikapcsolódás.
Koós Gábor