"A spanyol betegség Zirczen sem ismeretlen többé. Az apátsági majorban dolgozó szerb hadifoglyok közül egyszerre 14-en estek bele; szórványosan egyéb helyütt is előfordult a kórházban." 
Zircz és Vidéke, 1918. július 27., XIV. évfolyam, 28. szám

Forrás: Zircz és Vidéke, 1918. július 27., XIV. évfolyam, 28. szám

A két hónappal későbbi számban, a halálozási rovatban 8 fő halálát jelezték tüdőbaj, vagy mellkasi problémák miatt.(pl.tüdővész, mellhártyaizzadvány, gennymell)

Az októberi számban a kór ijesztő mértékű terjedéséről számoltak be, az iskola bezárásáról is hírt adtak..

 A spanyolnátha jelenlétéről és áldozatáról az önkormányzat történetírói pályázatában leadott írásban is találkozhatunk:

"Bittmann Annus (1905-1918) kislányként, 13 évesen az első világháborút követő spanyolnátha
járvány áldozata lett. A család erejét, jó génjeit bizonyítja, hogy csak egy gyerekük halt meg fiatal
korban."

Idézet Bittmann Beáta,
"Bittmann Rezső Rudolf (1891-1982) írásaiból, és a zirci Bittmann családról" című pályázatából

 Egyesek párhuzamot vonnak a spanyolnátha és a madárinfluenza között, mondván, hogy mindkettő madarakról terjedhetett át az emberekre. Ennek elemzését nem taglaljuk, mindenesetre a Zirc és Vidéke 2018. október 19-i számában megjelent cikk alapján az állatokat is pusztította a járvány:

 Ugyanezen szám halálozási rovata 16 nap távlatában 9 fő tüdőbajban elhunytat jelez.

Az októberben elhunytakról szóló híradásban a halálozás fő oka az influenzás tüdőgyulladás volt. Elhunyt egy veszprémvarsányi kereskedő és a bakonybéli tanítónő is.

2018. november közepétől csökkent a fertőzések és a halálozások száma. 

6 hét zárva tartás után pedig újra megnyitott az iskola is.

Spanyolnátháról a wikipédiában:

A spanyolnátha („La Grippe”) 1918–19-ben az influenza A vírusának első és egyúttal legpusztítóbb, világméretű járványa volt, amely a Föld teljes lakosságának mintegy 2–4 százalékát megbetegítette. Már 1918-ban több áldozatot követelt, mint az egész első világháború; a két évben mintegy 1 millió^[1] (a legszerényebb becslések szerint 2 millió, a legmerészebbek szerint 10 millió - az angol Wikipedia vonatkozó oldala (1918 flu pandemic) szerint 500 millió fertőzés mellett 50-100 millió) áldozatot követelt a világon, 17 millióan haltak meg a járványban Indiában és orvosi statisztikusok szerint csak Európában több mint kétmillióan haltak meg.^[2] Ezzel a „teljesítményével” a spanyolnátha az emberi történelem legtöbb áldozatot szedett járványa volt. A kórokozó vírus hatékonysága és gyors terjedése a többszöri mutáció eredménye: az áldozatok jobbára védtelenek voltak az új betegséggel szemben.