Manapság már kevesen emlékeznek (de akik látták, nagyon) Sidney Poitier klasszikus alakítására az 1967-es angol filmdrámában.
"Két hetes, "táborszerű" foglalkozásokkal rövidítené a nyári szünetet a kormány az általános iskolákban" - írta meg a Népszava június 12-én, kedden.
"Jövőre akár két héttel is tovább kell majd várniuk az általános iskolásoknak a nyári szünidőre, a kormány ugyanis megvalósítaná azt a régóta dédelgetett tervét, hogy tábori vagy "táborszerű" foglalkozásokkal hosszabbítsa meg a tanévet – értesült lapunk kormányközeli forrásból. Úgy tudjuk, erről már kormánydöntés is született, a bejelentéssel azonban várni akarnak az idei tanév lezárásáig. Forrásunk szerint a döntést semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg. Értesüléseinket megerősíti, hogy az iskolák továbbra sem kapták meg a következő tanév rendjét, holott annak ilyenkorra már nyilvánosnak kellene lennie."
"Az Emmi szerint nem igaz, amit keddi cikkünkben állítottunk, a kormány nem tervezi a tanév meghosszabbítását." - Népszava, június 13.
"Palkovics László akkori oktatási államtitkár már tavaly áprilisban arról beszélt a Liga Szakszervezetek konferenciáján, hogy a kormány elképzelései között szerepel a tanév meghosszabbítása, mégpedig iskolai táborokon keresztül. Tavaly júniusban pedig Maruzsa Zoltán oktatási helyettes államtitkár nyilatkozott úgy az InfoRádióban: zajlik az "együttgondolkodás" a tanév meghosszabbításáról. Kijelentette: ha megvalósul, akkor az csak a már említett táborozási koncepció alapján történik meg, akár az iskolaépületekben megszervezve."
"Kásler: Napirenden van a tanév módosítása" - ugyanott
"A tanév rendjének változása „erős diszkusszió” tárgya, még nincs döntés a témában – jelentette ki Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az Inforádióban kedd este. Nyilatkozatával megerősítette lapunk keddi számában közölt hírt, amely szerint napirenden van a tanév meghosszabbítása.
Kásler nyilatkozata azért is figyelemre méltó, mert állításával saját tárcáját cáfolta"
"Tényleg rövidebb lehet a nyári szünet: érdekes megoldáson dolgozik a kormány" - eduline.hu
A helyettes államtitkár szerint „a pedagógusok ritkán lelkesek, ha előkerül az ötlet, hogy két héttel tovább tartson a tanév”, ugyanakkor a különböző kimutatások szerint a tanítási napok száma Magyarországon kifejezetten alacsony (180 nap), más OECD-országokban jó néhány nappal többet járnak iskolába a diákok. Ugyanakkor azt is hozzátette, „olyan illúzióm nincs, hogy matematikát lehet tanítani mondjuk június 28-án”.
Maruzsa Zoltán azt mondta, kompromisszumos megoldás körvonalazódik: ha a kormány tömeges táboroztatási lehetőségeket, játékos nyári foglalkozásokat tud kínálni a diákoknak, „nem drágán, nem magánszervezésben, nem feltétlenül bentlakásos módon”, akkor ezzel kiegészülhet a tanév, bár „hogy ez a tanév részeként folyna-e, az csak technikai kérdés”.
Szóval? Ki hazudik?
A már sajnos megszokott (de nem akarjuk megszokni) sumákolós-maszatolós-összevisszabeszélő-hazug kormányzati kommunikáció áldozatai vagyunk, és úgy fogják lenyomni a két hetes tanévhosszabbítást a szakma és a társadalom torkán, hogy tulajdonképpen nem kötelező, de ha a gyereked nem vesz rajta részt, akkor sajnos már nem kaphat ötöst bibliaismeretből és erkölcstanból.
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete így gondolja
"A június közepétõl szeptember hó elsõ munkanapjáig tartó nyári iskolai szünet nemzeti hagyomány, a magyar pedagógiai kultúra része, amihez a szülõk és a tanulók többsége és remélhetõen a pedagógusok is ragaszkodnak.
Nyári szünet a szülõk és a tanulók ügye, ezért õket kell megkérdezni, hogy sok vagy kevés a túlterhelt gyermekek pihenésére, kikapcsolódására szánt idõ (vakáció). Egy ilyen népszavazási kérdésfeltevés esetén könnyen összejöhet a 200 000 aláírás, amely kötelezi az országgyûlést az aláírók döntésének elfogadására."
Tanár úrnak szeretettel.
NEM az a baj, hogy hosszabb a tanév. Hiszen számos más országban később végződik. Ezzel szemben a tanévközi szünetek - évtizedes, a legszélesebb konszenzussal meghozott döntésekkel - hosszabbak.
A baj az, hogy a mai Magyarországon 2010, a második Fidesz-kormány óta nincs társadalmi érdekegyeztetés. Az országos és helyi/települési politikai hatalom úgy viszi keresztül a döntéseit a formálisan demokratikus (mert "választott") testületeken, legyen az a parlament, vagy egy kistelepülés képviselő-testülete, mint kés a vajon.
A szakértelemre hivatkozás ócska bolsevista trükk
- mondotta több mint negyedszázada egy, élete nagy részében kiváló, majd "fasiszta idiótává" vált drámaíró. Tehát kedves szülők, pedagógusok, nincs itt semmi látnivaló, lehet továbbhaladni, foglalkozzanak azzal, hogy aki adja, időben rendelje meg a virágokat, és aki kapja, szedje elő a nagyvázákat az évzáróra. A gondolkodást meg hagyják azokra, akik jobban értenek hozzá.
Mi tudjuk, hogy mi a jó nektek
Ugyancsak a múlt héten az egyik rádió beszélgető műsorába betelefonált egy nyugdíjas szakközépiskolai tanár, aki rendszeresen vizsgabizottsági tag. Az őt felkérő kormányhivatal megírta neki, hogy nem biztos, hogy az iskola majd ki tudja fizetni a tiszteletdíját. Így is lett, egyetlen vizsgabizottsági tag sem kapott a vizsgáztatásért pénzt. A harmadik ilyen esetben a vizsgaelnök és a két tag levizsgáztatta a diákokat, elkészítették a jegyzőkönyvet, de egyikük sem írta alá.
Na, mi történt?
Semmi. A diákoknak ugyanúgy kiadták a bizonyítványokat, mintha minden rendben lett volna.
Mi ebben az abszurd? Nem elsősorban az, hogy a bizonyítványokat kiadták. Hanem az, hogy az a kormányzati szerv, amelynek gondoskodnia kellene az állam által fenntartott iskola zavartalan működéséről, már előre tudja, hogy az állam nem adott annyi pénzt az iskolának, amelyből az ki tudná fizetni az ott tanult diákok szakmai ismereteit igazoló szakembereket.
Koós Gábor