"A megyei lapok felvásárlása 2016-ban kezdődött, akkor ugyanis Mészáros Lőrinc az akkor még Opimus, ma már Opus névre hallgató cége megvásárolta az osztrák Heinrich Pecinától – a Népszabadság bezáratójától – a Mediaworks Zrt.-t. Az üzlettel 12, korábban a német Axel Springerhez (AS), illetve a Pannon Lapok Társaságához (PLT) tartozó megyei lap került az új tulajdonoshoz.
Első lépésként, december elsejével leváltották a lapok vezetőit, két héttel később pedig kirúgták a Fidesz-KDNP-vel szemben kritikus újságírókat. Tavaly nyáron aztán folytatódott a kormánypárti befektetők térhódítása a megyei lapok piacán, Andy Vajna megvette a Kisalföldet és a Délmagyarországot is kiadó Lapcom Zrt.-t, Pecina pedig megszerezte a Russmedia nyomtatott üzletágát, köztük három, észak- és kelet-magyarországi napilapot." (Népszava, 2018. május 12.)
A Zircinfo-n 2017. januárjában írtunk arról, mi történt és mi készül a vidék (a televízió után) legfontosabb információforrásának számító nyomtatott lapok piacán. Ma már a teljes vidéki nyomtatott sajtó (is) Fidesz-oligarchák kezében van, és hűen szolgálja az állami szintre emelt fideszes pártpropagandát.
A Népszava szemléletes és lesújtó elemzést készített arról, milyen hatással járt a megyei lapok olvasottságára és színvonalára a politikai kézivezérlés.
Akik az újságokat "csinálják", ...
"- Sokszor sírni lenne kedvem, milyen anyagok jelennek meg az enyémek mellett – mondta egy hajdani Axel Springer-lapnál dolgozó újságíró. – Nincs szükség véleményre, gondolatra, a politikáról csak bizonyos vonalak mentén lehet írni, s a kampányban például szinte minden anyagba bele kellett valahogyan építeni a migránsozást. A kormánypárti politikusoktól jönnek az ilyen-olyan igények, tele van velük az újság, csak a szépet és jót lehet leírni, nem lehet kritizálni, szóvá tenni a visszásságokat. ... A többség legszívesebben felmondana, hiszen tudják, ez nem újságírás, hanem propaganda-gyártás, csak éppen vidéken a sajtóban nincs hová átmenni, ugyanis a helyi lapok, rádiók és tévék jellemzően az önkormányzatok, vagyis szintén a kormánypártok kezében vannak.
- A központi oldalak, mint régen is, Budapestről érkeznek – jegyezte meg egy másik, egykor springeres újságnál dolgozó újságíró -, de olyan tartalommal, hogy az embernek kifordul a gyomra. A legfelháborítóbbak a publicisztikák, melyek nem ritkán uszítóak, szerintem simán perelni lehetne miattuk. És nincs döntési lehetőség, meg kell jelentetni őket. ...
- Konfliktusos anyagokat már régóta nem írunk. Aki több évtizede a pályán van, az utóbbi években feladta, hogy bármit is kiderítsen a helyi hatalomról, noha lenne hozzá tehetsége és kapcsolatrendszere is. De úgysem jelenhet meg az ilyen jellegű riportja, vagy ha mégis, akkor nagyon átírva, lepuhítva, szétfésülve. A pályakezdő fiatalok meg - tisztelet a kivételnek - fogalmazni is alig tudnak, nemhogy utánamenni valaminek. Ők amúgy is ugródeszkának tekintik a megyei lapot, addig, amíg elmennek szülni, vagy egy fővárosi pr-céghez, ahol jól mutat az önéletrajzban az újságnál eltöltött idő - így panaszkodott egy észak-magyarországi megyei lap tapasztalt újságírója. ... A vidéki lapoknál dolgozó újságírók a végletekig kiszolgáltatottak, ha kirúgják őket, nem találnak másik orgánumot, ahol elhelyezkedhetnek, nincs alternatíva. Aki utcára kerül, az a pályát is kénytelen elhagyni, s jobb esetben egy kultúrházban vagy közművelődési intézményben „bújhat el” a nyugdíjig.
- Kimondva, írásba adva semmilyen tiltó lista nincs, de nem is kell, jól működik az öncenzúra, tudjuk, kiről nem írhatunk, s ki az, akinek minden közlendőjét szinte kötelező lehozni - mesélte egy másik újságíró. Szavai szerint az elmúlt hónapokban dőlt a migránsozó kormánypropaganda a megyei lapokból, ezeket készen kapták a központi oldalakat előállító szerkesztőségektől. Legkülönösebb példa a Heves Megyei Hírlapé, amelyet egy akcióban „véletlenül” épp a választás előtti napokban, április 3-ától két héten át lehetett ingyen olvasni, egy regisztráció után. ..."
... és akik olvassák
"A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz) adatai szerint az olvasók jelentős része elfordult a megyei lapoktól, amelyek többsége egy-másfél év alatt elveszítette előfizetőinek ötödét-tizedét. Ugyanakkor a kormánypárti körök kezébe került megyei lapok a tulajdonosváltás után azonnal elképesztő értékű állami hirdetést könyvelhettek el, anyagilag tehát nem lehetetlenült el a működésük."
A Napló is durván esett
A Népszava cikkében nincs külön említve, ezért a Matesz honlapján megnéztük a példányszámait.
A 2016. IV. negyedévi gyorsjelentés:
Ssz. | Kiadvány címe | Nettó nyomott | Összesen aktívan vásárolt | Összesen Értékesített | Összesen terjesztett |
72 | Napló | 33 482 | 30 768 | 30 768 | 31 133 |
73 | Napló (digitális kiadás) | 0 | 267 | 267 | 267 |
74 | Napló (nyomtatott kiadás) | 33 482 | 30 501 | 30 501 | 30 866 |
Egy évvel később, a 2017. IV. negyedévi gyorsjelentés:
Ssz. | Kiadvány címe | Nettó nyomott | Összesen aktívan vásárolt | Összesen Értékesített | Összesen terjesztett |
70 | Napló | 29 020 | 26 256 | 26 256 | 26 530 |
71 | Napló (digitális kiadás) | 0 | 89 | 89 | 89 |
72 | Napló (nyomtatott kiadás) | 29 020 | 26 166 | 26 166 | 26 441 |
A Napló összesen terjesztetett napi átlagos példányszáma egy év alatt 14,8 %-kal csökkent, ezen belül a(z egyébként csekély súlyú) digitális előfizetések száma a harmadára esett.
A vidéki sajtó sokszínűsége továbbra is biztosított!
Mert ezek az újságok hála istennek ma már nincsenek kitéve a médiapiac szeszélyeinek, az előfizetők finnyáskodásának: akár veszik, akár nem, Állam Bácsi jó gazda módjára számolatlan állami hirdetésekkel gondoskodik arról, hogy Mészáros, Vajna, meg a sleppjük rengeteget keressenek az állampolgárok adóiból, csecsemőtől az aggastyánig. Nekik csak azt a szívességet kell megtenniük, hogy ezerrel nyomják a fideszkormány-propagandát mindnyájunk épülésére és okulására.
Koós Gábor