"A kereszténység zsidó szektaként keletkezett, a két vallás elválása egymástól főként krisztológiai kérdések miatt történt, amely a damaszkuszi úton történt páli fordulat hatására vált véglegessé, azaz a keresztényüldöző Saul megkapta Istentől a szükséges kegyelmet és élt is vele ahhoz, hogy Pál apostollá, a keresztények üldözőjéből a pogányok keresztény térítőjévé válhasson." - Damaszkuszi út, Wikipédia
"Pál fordulása, jan. 25.: a keresztényeket üldöző Saul megtérése →Pálapostollá. - Az Érdy-kódexben Szent Pál apostolnak megfordulatja, a Debreceni kódexben Szent Pál apostolnak megtérése, Beythe Istvánnál Szent Pál megtérölése napja, a szegedi nép ajkán Jóraforduló Pál az ap. megtérésének ünnepe." - pálfordulás, Magyar Katolikus Lexikon
"pálfordulás: A vélemény teljes megváltozása. Amikor az ember homlokegyenest mást mond, mint azelőtt gondolt." - Idegen szavak gyűjteménye
Saulus (Klubrádió, Mandátum, 2018. február 17., 17óra)
"... Érdemes még kitérni egy nagyon fontos momentumra szintén Áder János kapcsán, illetve a Kövér László kijelentései kapcsán, nevezetesen, hogy mi volt az álláspontja 1993-ban a Fidesznek a nem honos magyar állampolgárok szavazati jogát illetően. Nagyon markáns volt addig a Fidesz álláspontja ekkor, és ezt sem árt szó szerint idézni.
Áder János elmondta, hogy miért nem támogatja a Fidesz a külföldiek választójogát:...
„Nem támogatjuk a külföldiek szavazati jogát, mármint a nem honos állampolgárok szavazati jogát, mert elvileg sem tartjuk helyesnek, hogy Magyarország legfontosabb belpolitikai kérdéseiben olyanok is döntsenek, akik nem élnek Magyarországon. Akik nem adófizető polgárai az országnak, … és akik két választás között semmilyen formában sem tudják az általuk választottakkal kapcsolatos véleményüket elmondani, ráadásul sokaknak semmilyen kötődése nincs is már az országhoz. Nem támogatjuk a választójog kiterjesztését azért sem, mert sokkal nehezebben ellenőrizhető a választások tisztasága. Nem támogathatjuk azért sem, mert ez jelentősen növelné a költségeket. … Nem támogatjuk azért sem, mert a választási eredmények végső megállapítását hetekig függőben tartja.”"
444.hu, 2018. 02. 11. Coub-videók Áder János parlamenti felszólalásáról 1993. szeptember 28-án.
Paulus
"A külhoni magyarok is a politikai közösség részévé váltak.
Az új állampolgársági törvény és az új választási törvény a politikai rendszer olyan kiigazítását jelentették, mellyel a külhoni magyarok is a politikai közösség részévé váltak. Az Alaptörvény nem tette a választójog feltételévé az állandó magyarországi lakhelyet, ezzel pedig lehetôvé tette, hogy azok a magyar állampolgárok is élhessenek választójogukkal, akik nem Magyarországon élnek. A választási rendszer reformjának reagálnia kellett arra is, hogy a kedvezményes honosítással olyan, több százezres szavazói tömeg jelenik meg a választási rendszerben, amelynek adatai mind ez idáig nem szerepeltek a
választási nyilvántartásokban, illetve, amely számára valamilyen formában biztosítani kell annak a lehetôségét, hogy a választás napján szavazhasson. (Századvég: Az új magyar választási rendszer, 2013)
"A Fideszben is elismerik, határon túli szavazatok nélkül nem lett volna meg a kétharmad 2014-ben. Idén áprilisban kétszer annyi határon túli szavazhat majd, mint négy éve. Ez azt is jelenti, hogy ezúttal nem egy, hanem két mandátumot is hozhatnak Orbánéknak a külhoni voksok. Pedig az egyszerűsített honosítási eljárással és a választási névjegyzékbe való tömeges bekerüléssel kapcsolatban is komoly aggályok merültek fel."
SztárKLIKK, 2016. szeptember 26.
"A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt elnökének, Markó Bélának a véleménye szerint nem helyes olyasmiről szavazni, aminek aztán nem érzi a következményét a saját bőrén valaki. Mindezt a határon túli magyar kettős állampolgárok magyarországi választáson való szavazásáról mondta ..."
"A teljes népesség mindössze ötöde ért egyet azzal, hogy a határon túl élők is voksolhatnak a parlamenti választáson – derül ki a Republikon Intézetnek a 24.hu megbízásából készült felméréséből.
Ugyanakkor azok, akik ellenzik a szomszédos országokban élő kettős állampolgárok szavazati jogát, megosztottak abban, hogy utólag el lehet-e venni ezt a jogot: a megkérdezettek 40 százaléka fosztaná meg őket a szavazás lehetőségétől, 31 százalék viszont ellenérzései dacára sem venné vissza a választójogot. ...
... a Jobbik szavazói még a baloldali-liberális szimpatizánsoknál is nagyobb mértékben utasítják el a külhoni magyarok választójogát: 58 százalékuk elvenné azt."
Koós Gábor
Előző részek: