A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének a fontosságára hívta fel a figyelmet Dobosiné Földi Katalin gyámügyi szakügyintéző a Zirci Önkormányzati Szolgáltató Központ előadás-sorozatának harmadik, befejező állomásán.
Az előadót és az érdeklődőket Koós Kata intézményvezető köszöntötte, majd köszönetét fejezte ki munkatársának, Valler Szilviának, aki a három előadásból álló rendezvénysorozat főszervezője volt. Mint azt elmondta, az első alkalommal a pszichológia irányából próbálták megközelíteni a gyermekeket, illetve a gyermekek és a pedagógusok közötti kapcsolatot, most pedig jogi oldalról vizsgálják meg a kérdést, ami gyakorlati segítséget nyújthat a pedagógusok munkájához.
Dobosiné Földi Katalin bemutatkozásában elmondta, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Gyámügyi és Igazságügyi Osztályán dolgozik, ahol két feladatot lát el: valamennyi gyermekjóléti alapellátás ellenőrzését és működésének az engedélyezését. Hangsúlyozta, a gyermekeket ért bántalmazás felismerése az észlelő- és jelzőrendszer egyik nagyon fontos feladata. A gyermekvédelmi törvény és a szociális törvény egyaránt meghatározza az észlelő- és jelzőrendszer fogalmát, a rendszerbe beletartoznak a köznevelési intézmények, egészségügyi és szociális szolgáltatók, bíróság, rendőrség, alapítványok, egyéb szervezetek, magánszemélyek. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Gyámhatóságának koordináló szerepe van, mellyel a család- és gyermekjóléti központ tanácsadóinak segítenek a munkájukban, egyeztető értekezletet hívnak össze, tájékozódnak a megye észlelő- és jelzőrendszerének a működéséről, és értékelik is a rendszert.
A veszélyeztetettség fokai bővültek, jogszabályba foglalták, hogy súlyos veszélyeztető oknak minősül, ha a szülő megtagadja az egészségügyi szolgáltatóval – orvossal, védőnővel – történő együttműködést. A veszélyeztetettség a gyermekvédelem oldaláról definiálva olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapotot jelent, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyezteti, így például az elhanyagolás is bántalmazásnak minősül.
A probléma észlelésekor el kell dönteni, hogy fennáll-e a veszélyeztetettség gyanúja. A veszélyeztetettség fogalmába sok minden beletartozik, de az egyes fokok között óriási különbségek vannak. Van arra lehetőség, hogy valaki a saját hatáskörében, a saját szakmai eszközeivel kezelje a problémát. Ekkor azonban elmaradhatatlan az utánkövetés, amikor azt vizsgáljuk, hogy fennáll-e továbbra is a probléma a megtett intézkedések ellenére. Ha nem áll fenn, akkor nincs szükség további lépések megtételére. Ha viszont az utánkövetés során azt lehet tapasztalni, hogy a probléma továbbra is fennáll, akkor haladéktalanul a család- és gyermekjóléti szolgálat felé kell fordulni jelzéssel.
Ha a probléma észlelésekor arra a következtetésre jut az észlelő jelzőrendszeri tag, hogy a veszélyeztetettség gyanúja fennáll, akkor meg kell vizsgálni, hogy ez jelent-e életet vagy testi épséget veszélyeztető körülményt. Ha nem, akkor megteszi a jelzését a család- és gyermekjóléti szolgálat felé, hogyha azonban ez a probléma annyira súlyos, hogy életet vagy testi épséget veszélyeztet, akkor haladéktalanul hatósági intézkedést kell kezdeményezni a rendőrség, a gyámhivatal és a család- és gyermekjóléti szolgálat értesítésével, bevonásával – ismertette a rendszer működését az előadó. Hozzátette, ezt a három fokot feltétlenül be kell tartani a gyermek veszélyeztetettségének azonnali megszüntetése érdekében, eleget téve a feladatoknak, jogszabályi kötelezettségeknek is.
Dobosiné Földi Katalin a jelzőrendszer működésének fontosságára, fokainak betartására hívta fel a figyelmet
Szó esett arról is, hogy a család- és gyermekjóléti szolgálat a hozzá beérkező jelzéseket zártan kezeli, amelynek az a lényege, hogy a jelzéssel érintettek nem tudhatják meg, hogy ki volt az, aki a jelzést tette, és az mit tartalmaz. A jelzés zárt borítékba kerül, és csak az erről készült feljegyzés tekinthető meg az iratanyagban.
Az előadást követően Koós Kata intézményvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy ha bárkiben bárminemű kérdés felmerül, forduljanak hozzájuk bizalommal. Ha olyan a kérdés, amire a család- és gyermekjóléti szolgálat nem tud választ adni, akkor a felettes szerveikhez vagy a társintézményeikhez fordulnak segítségért, hogy megtalálják a megoldást a problémára.
Az előadássorozat lezárult, de a Zirci Önkormányzati Szolgáltató Központ várja a felvetéseket, javaslatokat, hogy milyen téma köré lehetne újabb előadást, előadásokat szervezni. „A mi munkánk attól hatékony, ha tudunk segíteni másnak abban, hogy ő hatékonyan tudja ellátni a munkáját” – mondta az intézmény vezetője. Az elmúlt hetekben hasznos gondolatok, tanácsok hangzottak el, párbeszéd nyílt, amely folytatódhat a jövőben.
Kelemen Gábor
