A budapesti Bálnában gyűltek össze a fideszes polgármesterek, hogy megvitassák az állítólagos Soros-terv elleni harcot
Tarlós István nem jött el, de levélben támogatta a kezdeményezést
Felszólalt többek között Debrecen, Makó, Mórahalom, Szerencs és Józsefváros polgármestere is
A lényeg, hogy nem akarnak a fideszes polgármesterek bevándorlókat, Soros-hálozatot és betelepítést segítő irodákat, amik ellen küzdeni fognak
A hányatott sorsú, budapesti Bálnában tartja a Megyei Jogú Városok Szövetsége azt a Soros-ellenes gyűlést, amit Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere hívott össze. Szita azért hívta össze az ország fideszes polgármestereit, mert szerinte "Soros civiljei" megkezdték a betelepítés előkészületeit, és fennáll a veszélye, hogy Magyarországra is nagy számban érkeznek majd migránsok.
Seggszàj cimü rovatunk következik.
Szándékosan nem hozta nyilvánosságra a kormány, hogy befogadott az 1300 menekültet. Elismerte Altusz Kristóf, hogy a magyar kormány tavaly titokban befogadott csaknem 1300 menekültet. A Hír TV birtokába jutott interjú szerint a külügyminisztérium helyettes államtitkára a máltai újságíró kérdésére azt mondta: nem akarták a nyilvánosság előtt.
Hajrà Magyarorszàg! Hajrà Zirc!
Terjedelmi okok miatt két részből áll a komment. Így is elég hosszú, ezért az egyes információk internetes forrásai nincsenek feltüntetve, de minden hivatkozás rendelkezésre áll, és igény esetén megadom.
A. rész:
1. Szita Károly, Kaposvár polgármestere (a Fidesz jelöltjeként), a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke január 12-re tanácskozásra hívta össze polgármester kollégáit a budapesti Bálnába (ahol a Fidesz választásieredmény-váróit is tartani is szokták). A tanácskozás témája pedig a Soros György által támogatott, szerintük bevándorlást szervező irodák terjeszkedése volt. (Szitáról tudni kell, hogy hálózati személyként együttműködött a kommunista állambiztonsággal, 1980-tól '89-ig titkos megbízottként dolgozott a III/II-es ügyosztálynak, azaz a kémelhárításnak).
Szita arra kérte a meghívottakat, hogy a városuk zászlaját is vigyék magukkal.
A meghívást nem minden polgármester fogadta lelkesedéssel. Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere pl. ezt írta: „"Ezt az ócska, hazug, uszító levelet ma hozta a posta... A levél írója a régi rendszerben is jó elvtárs volt, még III/2-es ügynökként is védte a hazát”.
2. A rendezvényről az Index egy héttel ezelőtt részletes beszámolót írt, amelynek címképén városunk polgármestere, járási kollégái (Bakonyszentkirály, Borzavár) körében tart a rendezvényre. Ebből a beszámolóból idéz részleteket a Zircinfo fenti bejegyzése.
Ez a tanácskozás egy országos pártpolitikai és kampányrendezvény volt, az áprilisi országgyűlési választások február 17-én kezdődő hivatalos választási kampánya előtt. A Fidesz már hónapok óta választási nagyüzembe kapcsolt, ezt a helyi közéletben is jól követhetjük (novemberben műfüves pálya átadás, decemberben Országzászló Alapítvány könyvbemutató, januárban Rákóczi tér- és piacépítés sajtótájékoztató).
3. Az teljesen természetes, hogy egy politikus tevőlegesen kiveszi részét az őt támogató politikai párt tevékenységétől: azonosul a párt küldetésével, a szervezetben tisztséget vállal, a pártéletben aktívan részt vesz. Így tehát egy országos pártrendezvényen való részvétele természetes.
A zirci jelképek használatáról szóló 18/2016. (X.18.) önkormányzati rendelet 2. fejezete szól Zirc város zászlajáról. Eszerint a zászló használható „több település részvételével tartott rendezvényeken” (11.§ (2) d)), valamint „A városhoz tartozás kinyilvánítása céljából magánszemély a zászlót nem gazdasági célra a zászló méltóságának megőrzése mellett használhatja.” (11.§ (3)).
A rendelet nem szól arról, hogy a zászlót tilos lenne használni pártpolitikai rendezvényeken, vagy például kampánycélokra.
Mindebből következik, hogy városunk polgármesterét, aki hivatalánál fogva a város képviselője, semmilyen szemrehányás nem érheti, hogy a város zászlaját magával vitte egy pártpolitikai rendezvényre.
A kettő együtt azonban bizonyos fenntartásokra ad okot egy településvezető taktikai érzékét, a körülmények megfontolt mérlegelési képességét illetően.
Ottó Pétert 2014-ben a szavazáson részt vett választók 56,5%-a választotta meg. A részvételi arány azonban csak 41,6% volt, így a reá szavazók az összes választásra jogosult állampolgárnak mindössze 23,1%-át tették ki.
Ilyen körülmények között egy párt kampányrendezvényén megjelenni a politikamentes, a város teljes közösségét jelképező települési zászlóval – amely gesztus mindenki számára azt jelzi, hogy a város teljes közössége a rendezvény szellemisége mögött áll -, az egyet nem értők ismeretlen nagyságú, de igencsak létező csoportja véleményének negligálását jelenti.
4. Tételezzük fel azt az esetet, hogy dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere (a Gödöllői Lokálpatrióta Klub jelöltjeként), a Magyar Önkormányzati Szövetség elnöke, az Új Kezdet Párt alapítója és elnöke (2017) országos tanácskozást hív össze. A tanácskozás témája pedig a fikció és valóság a Soros-terv körül. Arra kéri a résztvevőket, hogy városuk zászlaját is vigyék magukkal.
Egy zirci magánszemély úgy gondolja, hogy szimpatikus neki a kezdeményezés. Azt is tudja, hogy a környezetében ez más zircieket is érdekel. Így hát mindezek képviseletében részt fog venni, és ennek demonstrálására elkéri ugyanazt a zászlót, amelyet a polgármesterünk magával vitt.
Vajon szó nélkül, az anyagi felelősségvállalás terhe mellett megkaphatná a zászlót a városházán? A rendelet szerint erre ugyanis minden további nélkül joga lenne.
5. Végül két finomság a város zászlajának megjelenéséről a tanácskozáson.
Igen előkelő helyet kapott a zászlónk. Hogy ez véletlen (pl. mert érkezési sorrendben tűzték ki), vagy szándékos (mert egyfajta fontossági rangsort, politikai súlyt fejez ki), nem tudni: de több hírforrás képén is az előadó jobb oldalán a harmadik vagy negyedik helyen áll, úgy fordítva, hogy a város neve (de csak az) jól látható legyen.
A második finomságot pont a zászló felirata adja. A felirat betűtípusa ugyanis nem egyezik meg a városi jelképrendeletben látható zászlókép betűtípusával. A hivatalos zászló betűtípusa ugyanis Times New Roman (vagy hasonló társa, akik számítógéppel dolgoznak, tudják, hogy ez az egyik alap-betűtípus), a tanácskozási zászlón pedig Arial (vagy hasonló) betűtípussal van írva a ZIRC. A zászló helyzetéből pedig arra lehet következtetni, hogy fekvő kivitelű zászlómásolattal állunk szemben, jóllehet a jelképrendelet szerint a város zászlaja álló. Gondolni sem merünk rá, hogy egy bújtatott ellenzéki aknamunkának vagyunk tanúi?