Nagyon tanulságos elemzést tett közzé a G7 gazdasági hírportál a kiskereskedelmi élelmiszerláncok hazai versenyéről ("Ez az igazi különbség a Lidl-Aldi-Penny és a CBA-Coop-Reál között", 2017. november 8.)
"Egyre több pénzt költünk az élelmiszerboltokban, és ennek az általános növekedésnek az elmúlt években minden boltfajta egyformán örülhetett. Mindenki nőtt, de ezen belül a diszkontláncok (az Aldi, a Lidl és a Penny Market) az átlagosnál is jobban teljesítettek, mert a növekedéssel párhuzamosan még kis mértékben piacot is tudtak rabolni a versenytársaiktól.
Ezzel szemben a magyar láncok (CBA, Coop és Reál), illetve az egyéb boltok hiába nőttek, közben piaci részt veszítettek, az arányokat tekintve kisebb lett a jelenlétük. Pedig kormányzatilag ki lett adva már sokadszorra, hogy magyar tulajdonosi fölényt kell elérni a kiskereskedelmi szektorban is. A két csoport első látásra ugyanazt teszi, élelmiszert és egyéb cikkeket árul, de nagyon eltérő üzleti modellben. Megvizsgáltuk a hatékonyságukat, és elég nagy különbségeket találtunk."
» A két üzletcsoport hatékonysága közötti különbség egyik oka a választott üzleti modell.
"Egy diszkontláncot leginkább önálló cégként lehet elképzelni, amelynek vannak központi irodái és országszerte sok saját boltja. Gazdasági teljesítményére így egyetlen központi adatsorból is következtetni lehet.
Ezzel szemben a magyar tulajdonú láncok kis boltjai egy-egy regionális központi nagykereskedőtől veszik az árujukat, és mindegyik külön cégként is értékelhető teljesítményt nyújt. Előfordul, hogy egy nagykereskedőnek több saját boltja is van, de léteznek kizárólag nagykerrel foglalkozó központok is, boltok nélkül. Végül pedig a szervezet csúcsán egy olyan társaság áll, amely meghozza a stratégiai döntéseket, és amelynek a regionális nagykereskedők a tulajdonosai. Ebben a bonyolult mátrixban sok kisebb-nagyobb cég kereskedik egymással, de gyakorlatilag nincs egyetlen olyan egység, amelynél összevontan lehetne látni az eredményeket."
» A külföldi diszkontláncok viszonylag pontos adataival ellentétben a magyar láncok adatai - az adatgyűjtés nehézségei miatt - inkább csak közelítők.
"egy CBA/Coop/Reál üzlet átlagos éves forgalma 200-300 millió forint körül lehet, a diszkontok egyetlen egysége viszont 900 millió – 1,9 milliárd forint között termel. ...
... a három nagy magyar lánc sűrű fillér elven országszerte több mint 10 ezer üzlettel szedi össze a maga 13 százalékos piaci részesedését, miközben a diszkontoknak elég durván 500 bolt ahhoz, hogy a teljes torta 19 százalékát megszerezzék."
"egy magyar lánc dolgozója durva közelítéssel évente 10-15 millió forint árbevételt állít elő, egy diszkonté azonban 60-80 milliót. ...
... Mivel nem valószínű, hogy a diszkontokban a kasszások vagy az árufeltöltők nagyságrendekkel termelékenyebbek lennének a magyar láncokban dolgozó kollégáikhoz képest, a különbséget vélhetően sokkal inkább a szervezeti működésben lévő különbségek okozzák."
Amikor a politika nyúl bele a piaci versenybe
„Négy olyan terület létezik, ahol muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön. Ezek a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózat. Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk. Kénytelenek vagyunk ezért új ötleteken dolgozni. Sajnos a kereskedelmi hálózatok furfangosabbak nálunk. Még néhány év, és ezt a célt is teljesítjük.” (Orbán Viktor, 2016. szeptember 7.)
A magyar láncok, közöttük is a magát most "Príma"-vá átfazonírozó kormánykedvenc CBA 'helyzetbe hozására' irányuló eddigi nagy politikai döntések a piaci részesedésük csökkenéséhez vezettek.
"A trafiktörvény, a vasárnapi nyitva tartás tiltása és a plázastop egyébként mind a magyar láncok gyengüléséhez járult hozzá. ... Szakmai becslések szerint ... a trafiktörvény a magyar boltok forgalmának akár mintegy 20 százalékát is elvitte, a vasárnapi zárva tartás idején pedig mindenki szombaton ment vásárolni, ám ekkor a kis boltok hirtelen annyira zsúfolttá váltak, hogy a vásárlók elmentek a szuper- és hipermarketekbe.
A plázastop pedig idő előtt hozta a magyar láncok nyakára a diszkontokat. Azok ugyanis nem tudnak a városok szélén, zöldmezősen terjeszkedni, ezért sorra belvárosi, felújított ingatlanokban nyitnak új egységeket. Ez pedig pont az a terep, amelyen a diszkontok megjelenéséig, vagyis a 2000-es évek elejéig a magyar láncok és a kis boltok egyeduralkodóak voltak. Addig nem is volt lényeges az árverseny közöttük, a magyar láncok sarki egységei lehettek mérsékelten drágábbak, mint a városszéli hipermarketek, mert ez volt a közelség ára.
A diszkontok egyre nagyobb városon belüli terjeszkedése azonban gyorsan elszívhatja a levegőt a környékbeli kisebb üzletek elől. Így inkább a kisebb települések maradnak számukra, egészen addig, amíg a közeli városokban meg nem jelennek a diszkontok."
Zirci kilátások
A pláza-, diszkont- és magyar lánc-versenyben nagy újdonságokra Zircen nem lehet számítani.
A Tesco Szupermarket megél, legközelebb Veszprémben, Várpalotán, Győrben, Pápán van Tesco (kép: Google Utcakép).
A diszkontok közül a Penny van és marad is, nem valószínű, hogy versenytársat kapna: a Lidl próbálkozott a hasonló lélekszámú Sümegen, de nem jött be neki. Körben a városokban mindenütt van Penny, csak észak felé Pannonhalmán nincs, de egyrészt ez nem is igazi város, másrészt egy ugrásra van Győr (kép: penny.hu).
Lidl a környéken Veszprémben, Pápán, Győrben, Móron (ez utóbbiból viszont hiányzik a Tesco, feltehetően a Lidl előbb ért oda).
A bezárt Lidl Sümegen a 84-es út mellett. Az ingatlant évek óta árulják, jelenlegi ára 219 millió (kép: Google Utcakép)
A Coop-hálózatnak két üzlete van Zircen: a 2. sz. ABC (a "régi" ABC) és a 288. sz. ABC (a régi CBA). Az előbbit a ZIRC-COOP Zrt. ( a régi ÁFÉSZ), a másodikat a MECSEK FÜSZÉRT Zrt. üzemelteti. Mindkettőnek megvan a törzsvásárló köre, de hogy meddig bírják a versenyt a diszkontokkal, az kérdés. Várható a piaci részesedésük további zsugorodása - ha csak be nem válik a fentebb idézett miniszterelnöki jóslat: "Még néhány év, és ezt a célt is teljesítjük." egy újabb durva politikai beavatkozással.
A "régi" ABC (kép: Google Utcakép)
A régi CBA (kép: Google Utcakép)
Koós Gábor
