A Napló 2017. július 5-i cikke (a Zircinfo egy nappal később hozta) igazi meglepetés volt a zirciek számára. Sorozatunkban az ötlet megszületésétől az uszoda átadásig próbáljuk kideríteni a történéseket és kísérjük figyelemmel az eseményeket.
Az új zirci uszodát bejelentő sajtótájékoztató időpontjában már több mint egy hónapja érvényben volt az a kormányhatározat, amely tartalmazza a tanterem, tornaterem és tanuszoda fejlesztésekre kiválasztott településeket.
Hogyan maradhatott a helyi közvélemény előtt egy hónapig titokban egy ilyen nagy jelentőségű beruházás?
Pályázat? Nem.
"...tantermek, tornatermek és tanuszodák beruházásaira lehetett pályázni." - áll a sajtótájékoztatóról szóló tudósításban.
Az erről szóló kormányhatározatban nincs szó arról, hogy a listában szereplő, tantermek, tornatermek és tanuszodák beruházásaira kijelölt települések a fejlesztést pályázat útján nyerték volna el. A kormányhatározatban a "pályázat" szó nem szerepel.
A zirci képviselő-testület 2017. február 22-én tárgyalt az önkormányzat által elindított projektek, megrendelt tervezések állásáról. Az előterjesztés 4. oldalán ezt olvashatjuk: "15./ Zirc tanuszoda hasznosítási tanulmányterv. Tervező: Dialcont Kft. (2800 Tatabánya, Fő u. 1/a). A tanulmányterv elkészült." Az ülés jegyzőkönyve szerint a képviselők részéről kérdés, hozzászólás nem volt. A tanulmányterv nyilván a jelenlegi, Fáy András utcai tanuszodát jelenti, nem pedig egy új tanuszodát.
A testület ezt követően legközelebb május 25-én tárgyalt a témáról. A "Beszámoló Zirc Városi Önkormányzat által benyújtott pályázatokról" című előterjesztés 14 már támogatott vagy elbírálás alatt lévő pályázatot sorol fel, továbbá megvalósítási szakaszban, illetve kilátásban lévőket is ismertet. Ezek között nincs uszodára vonatkozó pályázat, projekt.
A helyzet tisztázása érdekében 2017. július 11-én, 6 nappal a sajtótájékoztató után közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az önkormányzathoz, amelyben az uszodapályázat dokumentumait, illetve kapcsolódó egyéb dokumentumokat kértünk. A július 17-én kapott válasz szerint "a tanuszoda létesítése nem az önkormányzat által pályázati úton elnyert forrás felhasználásával létesül, hanem kormányzati döntés alapján, állami beruházásként." Egyúttal megkaptuk azokat a dokumentumokat is, amelyekből kiderül, hogy a(z új) tanuszodára vonatkozó képviselő-testületi állásfoglalás előterjesztése sürgősségi indítványként került be a június 29-i testületi ülés napirendi pontjai közé. Így az uszoda-előterjesztés nem szerepel az ülés előzetesen nyilvánosságra hozott napirendjei között, és a lakosság még ma sem ismerheti.
A június 29-i ülés jegyzőkönyvében a napirendhez egyetlen képviselő sem tett fel kérdést, és mindössze egy szólt hozzá. A testület 7 "igen" szavazattal, két tartózkodással határozott:
"Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete előzetesen állást foglal amellett, hogy a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében a Zirc, 1904/3 hrsz-ú ingatlan tanuszoda létesítéséhez szükséges részét a beruházás megvalósításához a Magyar Állam javára átadja."
Hát akkor?
(A kép forrása az új uszodára vonatkozó testületi előterjesztés)
A fellelhető dokumentumok és elérhető információk alapján szinte teljes biztonsággal kijelenthető, hogy az új zirci tanuszodával a politika dobta meg a várost. Előzetes igény, kérés, pályázat, megkérdezés, minden előzmény nélkül. A városvezetést magát is meglepve.
Ugyanis:
- Egy új zirci uszoda építésének ötlete korábban soha semmilyen, nyilvánosan elérhető helyi dokumentumban nem merült fel, legfeljebb beszélgetésekben, a vágyálmok szintjén.
- A Zirc városi Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági programja 2015-2019 évre, a tavaly elkészült két stratégiai dokumentum, az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS), illetve Zirc város Stratégiai Programja kizárólag a jelenlegi tanuszoda fejlesztéséről ír (az ITS-ben pl. 50-100 milliós költséggel). A város ez év elején készíttette el a jelenlegi tanuszoda hasznosítási tanulmánytervét.
- 2017. június végét megelőzően a képviselő-testület egyetlen előterjesztésében, egyetlen pályázati vagy projektösszefoglalójában sem szerepel az új uszoda témaként.
- A kormányhatározat dátuma 2017. június 2. A Nemzeti Sportközpontok (a programban épülő uszodák leendő üzemeltetője) nem egészen két hét múlva, június 14-én írt levelet a polgármesternek az uszoda helyszínének egyeztetése ügyében. Erre két nap múlva került sor, a bejáráson kiválasztott uszodahelyszínt (az Alkotmány utcában a sportpálya előtt) június 27-én fogadta el a leendő üzemeltető, és a testületi előterjesztés is ezzel a dátummal készült. A képviselő-testület újabb két nap múlva, június 29-én tárgyalta és adta az áldását.
Vagyis a kormánydöntés, hogy Zirc új uszodát kap, már egy hónappal korábban megszületett, mint arról az önkormányzati képviselők dönthettek volna, kell-e nekünk egyáltalán.
A voluntarizmus iskolapéldája.
A fentiek fényében nehezen magyarázhatók a városi honlapon a sajtótájékoztatóról szóló tudósításnak azok a kitételei, hogy "Városunk vezetője köszönetét fejezte ki térségünk országgyűlési képviselőjének a közreműködéséért, hiszen, mint mondta, az ő képviselői munkája is szükséges volt ahhoz, hogy ez a beruházás megvalósulhasson Zircen.", továbbá "Dr. Kovács Zoltán államtitkár gratulált Zirc városának, hogy bekerült a program kettes ütemébe." Ezek szerint az államtitkár tolta be Zircet az uszodanyertesek közé, úgy, hogy a város nem is tudott róla? (a polgármesteri kijelentés lehetséges értelmezése). Vagy a város mégiscsak benyújtott valamilyen igényt, amelyről sem a képviselő-testület, sem a lakosság nem értesült? (az államtitkári kijelentés lehetséges értelmezése).
A 2014-es önkormányzati választások előtt, a '89/'90-es rendszerváltás óta lezajlott választások történetét felidéző sorozatunk 12. részében azt írtuk a megválasztandó képviselő-testületről, hogy
"• a fejlesztésekről a városfejlesztési stratégia alapján dönt, és nem épül csak azért nemzetközi repülőtér vagy nemzeti kancafedeztető állomás Zircen, mert éppen erre lehet pályázatból pénzt szerezni;"
Nos, van ötéves gazdasági program, van városfejlesztési stratégia (kettő is), van rövid távú pályázati (fejlesztési) program. Ha azonban ölünkbe hull egy állami ajándék egy új uszoda képében, amely semmilyen távlati tervben nem szerepel, amelynek még az ötlete sem merült fel eddig, akkor uccu neki, fogadjuk el. Ennyit a hosszú távú gondolkodásról és a fejlesztési stratégiák megbízhatóságáról.
Más települések is jártak így
A kormányhatározatban felsorolt, uszodában érdekelt települések közül felhívtunk néhány, Zirchez hasonló nagyságrendű települést, és érdeklődtünk, hogyan válogatták be őket. Mindegyik megerősítette, hogy nem volt pályázat. Az egyiknek már volt uszodája, de be kellett zárni a műszaki állapot miatt, a másiknak egy kívánságlistája volt "projektgyűjtő adatlap" formájában a megyei önkormányzatnál. Számukra is meglepetés volt a döntés, van olyan, aki most keresi lázasan, hová is kellene építeni. Amikor arra kérdeztünk rá, hogy milyen tényleges igényt elégít ki az uszoda, a tipikus válasz az volt, hogy egy korábbi, ugyancsak kormányállásfoglalás alapján minden járási székhelyen kell lenni uszodának.
Olyan települést nem találtunk, amelynek lenne működő uszodája - mint Zircnek -, és mellé kapna egy újat.
Milyen igényt elégít ki?
Erről sehol nem lehet olvasni. A Napló, a Zircinfo beszámolóiban, a városi honlap Hírek oldalának (szokás szerint dátum nélküli) tudósításában, a képviselő-testületi előterjesztésben egyetlen szó sem esik arról, miért kell Zircnek egy új tanuszoda. A jelenlegi nem elégíti a helyi és környékbeli települések igényeit? A stratégiákban is nevesített fejlesztés ellenére? Olyat olvashatunk, hogy "színvonalas épülettel gyarapodhat a település" (testületi előterjesztés), vagy "az állam magára vállalja az üzemeltetési költséget is, tehermentesítve ezzel az önkormányzatot" (zirc.hu Hírek 2016 (!)), de lássuk be, ezek azért nem elég fajsúlyos érvek egy több száz milliós beruházás mellett.
Nem beszélve arról, hogy - szemben a sajtótájékoztatóról szóló beszámoló, illetve a testületi előterjesztés sugalmazásával - az új uszoda belépésével a város nem szabadul meg teljesen a jelenlegi ("kis") tanuszoda fenntartási költségeitől. Az épületet ugyanis fenn kell tartani (pl. télen fűteni, stb.) hogy ne pusztuljon le teljesen. Ahhoz, hogy az épületet el vagy bérbe lehessen adni, feltehetően jelentős üzleti erőfeszítésekre és tehetségre, esetleg még újabb beruházásokra lesz szükség.
Sajnálatos, hogy a jelenlegi tanuszoda februári testületi ülésen bejelentett hasznosítási tanulmányterve nyilvánosan nem érhető el.
Még annyi sem történt, hogy amikor az önkormányzat júniusban már tudta, hogy itt uszoda épül, gyorsan nyilvánosságra hozta volna, hogy a lakosság lelkesedhessen. Vagy éppen kérdéseket tegyen fel. Valószínűleg azért, mert még maguk sem tudtak-tudnak válaszokat.
A képviselő-testület elé került előterjesztés, de semmilyen más fellelhető dokumentum sem foglalkozik az önkormányzat által ingyenesen állami tulajdonba adandó ingatlanon tervezett állami beruházás kockázataival. A testületi ülésen egyetlen képviselői kérdés nem hangzik el azzal kapcsolatban, mi lesz, hogy ha az állam egyoldalúan bejelenti: nem tudja tovább viselni a költségeket, ha kell Zircnek az uszoda, járuljon hozzá, vagy vállalja át teljes egészében a fenntartás költségeit. Friss példák: itt, itt, itt.
Ebben az uszodasztoriban eddig csak két felesleges tényező van: az önkormányzati képviselők és a lakosság.
Akkor már miért nem börtön?
Az állam nyolc új börtönt épít. A települések ölték magukat értük, végül meglettek a nyertesek, mind hátrányos helyzetű régiókban. Pedig jóval több munkahelyet teremtett volna, mint az uszoda, és a börtön olyan intézmény, amely válságidőszakban is üzemel (sőt akkor igazán), nem fenyegeti a költségvetési elvonás réme, mint az oktatást, egészségügyet, kultúrát.
Bár lehet, hogy az érzékeny téma miatt ezt a tervet megosztotta volna a városvezetés a lakossággal, és úgy járt volna, mint a 2002-2006-os ciklusban, amikor a testület vidáman megszavazta a Veszprém várossal közösen, az ő pénzükből létesítendő "ebrendészeti telepet" (sintértelepet) a Hosszúréten, amely döntést az akkori polgármester, hallva a lakossági felháborodást, a következő ülésen pánikszerűen vissza is vonatott a képviselőkkel.
A feltétel: ingyentelek
Az uszoda építésének feltétele, hogy az önkormányzat térítésmentesen állami tulajdonba adja az uszodához szükséges ingatlant. A képviselő-testület határozatából az tűnik ki, hogy - ellentétben a Napló tudósításával - nem az 1904/3 helyrajzi számú ingatlan teljes, 5717 négyzetméteres területét adjuk oda, hanem csak annyit, amennyi az uszodához kell (de hogy ez mennyi, arról nincs adat).
Fontosabb kérdés, hogy vajon milyen feltételek szerepelnek majd az ingatlan átadásáról szóló szerződésben/megállapodásban? Milyen garanciákat kap (mert az állammal szemben egyoldalúan kikötni valószínűleg nem mer) a város a beruházás esetleges meghiúsulása esetére? Mi történik, hogy ha pl. egy gazdasági szükséghelyzet, egy politikai széljárásváltozás esetén leállnak a tanuszoda-, stadion- és sportcsarnoképítések az országban, és ott áll nekünk egy torzó az egykori önkormányzati, immár állami telken? (Budapesten az Erzsébet térre tervezett új Nemzeti Színház építését, a már beleölt százmilliók ellenére 1998. október 29-én állította le az első Orbán-kormány, és maradt ott csúfságnak a "Gödör" hosszú éveken keresztül).
Az üzemeltetési előjelek jók
A leendő üzemeltető Nemzeti Sportközpontok (MNSK) "Sportlétesítmények" címszó alatt két települési uszodát üzemeltet: Iváncsán és Göncön (ezen kívül több olimpiai uszodát is). A két település illetékeseivel beszélve egybehangzóan azt jelezték, hogy a település és az MNSK közötti kapcsolat kifejezetten jó. Az üzemeltető a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a település és a vonzáskörzet intézményeinek (főként az iskoláknak) és a lakosságnak az igényeit. Ezen túlmenően természetesen munkahelyeket is teremt, hiszen az alkalmazottak többsége helyi vagy környékbeli, és legfeljebb a vezető jön távolabbról, ha a közelben nincs alkalmas szakképesítésű személy.
Koós Gábor
(Folytatjuk)
További részek:
Uszodasztori 8. rész - Egyre nagyobb csúszások, meredeken emelkedő költségek 2018. október 5.
Uszodasztori 7. rész - És ők építik, majd üzemeltetik a zirci uszodát 2018. szeptember 14.
Uszodasztori 6. rész - A gödöllői választási kamuszoda, és zirci kistestvére 2018. március 24.
Uszodasztori 5. rész - "Nem hiába áztak bőrig a gyerekek Balog miniszter úr alapkőletételénél, alig három év múlva el is készült a tanuszoda" 2017. december 1.
Uszodasztori 4. rész - "Csontvázak dőlnek az öltözőszekrényekből" 2017. november 9.
Uszodasztori 3. rész - "Úgy öntik az állami tanuszodákba a pénzt, mintha azzal akarnák feltölteni a medencéket" 2017. október 19.
Uszodasztori 2. rész - "Egyetlen épülettel sem készült el a tanuszodák építésének bajnoka" 2017. szeptember 29.
Uszodasztori 1. rész - Honnan ered az uszoda ötlete? 2017. szeptember 27.
