Erdélyi pillanatok. Szerző: Németh Andrea Fotók: Csizmadia József

Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp, avagy a vulkánból született mesevilág

A Szent Anna-tó Székelyföld egyik legvonzóbb természeti látványosság, a tengerszint felett 950 m magasságban fekszik. Csíkszeredától délre 55 km-re található. A 12-es országútról a jelzéseknek megfelelően Sepsibükszádnál még közel 17 km-t kell megtenni, hol földúton kanyarogva, hol kitűnő minőségű aszfalton gurulva úticélunkhoz. A tó és a tóhoz vezető út két megye tulajdona, így ez régi vita tárgya, hogy a szép lassan romló utat ki javítsa meg.

Lélegzetelállító látvány a fenyők közül kibukkanó tó

A Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp a Csomád nevű vulkán kialudt ikerkráterében keletkezett. A tó Közép-Kelet-Európa egyetlen krátertava, vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a helyi vízrajzi hálózattal, főleg a csapadék táplálja. Közvetlen lefolyása nincs, a víz csak a földbe szivárog el és bukkan fel később források formájában a vulkán külső részén. Jelenlegi legnagyobb mélysége 7 m, de a föld alatti lefolyás miatt folyamatosan csökken. Néhány évtized múlva, előreláthatólag az egykori Mohos-tó sorsára jut, helyén nem marad más, csak egy láp. Élővilága szegényes, ami a víz alacsony ásványi só tartalmának tulajdonítható. A tó alakja felülről egyesek szerint szív, míg mások szerint inkább festőpaletta alakú. Minden évszakban szemet gyönyörködtető látvány, ahogy a parkolótól kb. egy kilométernyi séta után kibukkan a fák közül. Legszebb arcát ősszel mutatja meg. A körülvevő fák lombja sárgás-bordós-narancsos színben tündököl, s ahogy visszacsillan a víz tükrén, nincs oly látogató, akit ez a látvány nem érint meg. S hiába készítünk bármennyi fotót – a tavat körbejárva –, a képek meg sem közelítik a valós élményt. Ha itt járunk, feltétlen kóstoljuk meg a kürtős kalácsot, mert bizton állítom, a kürtős kalács a Szent Anna-tó mellett a legfinomabb Erdélyben.

Csodás látvány minden évszakban a Szent Anna-tó

A tóban nyáron fürödhetünk, csónakázhatunk, nem ritka a 24-25 C fokos vízhőmérséklet sem. A helyiek szerint mindenképpen fürödjünk, vagy legalább mosakodjunk meg, mert így – állítólag – a tó tündére védelmez egy kerek évig. A tó mellett romantikus kis kápolna áll, a Szent Anna-kápolna, melyet 1977-ben építettek egy fakápolna helyén. A környék katolikusai számára a mai napig jelentős zarándokhely a kápolna környékén minden év július végén megrendezett Anna-napi búcsú. A legenda szerint a vízben tündérek éltek. Esténként a tó tükrén táncolva vigadtak, azonban zavarta őket a tó melletti kápolna harangjának kongása. Rávettek egy legényt, hogy lopja el nekik a harangot, jutalom ellenében. Jutalom helyett azonban a fiút vízbe fojtották és tovább folytatták esti táncukat sok-sok székely legényt a vízbe veszejtve. Egyszer egy Gergő nevű székely legény megcsókolta az egyik tündért, aki így elveszítette varázserejét, s feleségül ment Gergőhöz. Az ifjú pár visszaszerezte a harangot a tó fenekén élő tündérkirálytól. S mikor a harang újra megkondult a tündérsereg hallá, a tündérkirály pedig békává változott.

A Szent Anna-tó melletti kápolna mi is kedvelt búcsújáró hely

A Mohos-tőzeglápba, hol korábban a Mohos-tó állt, csak túravezetővel mehetünk be. Vize eltűnt, csak sűrű növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp, maradt utána. A láp a tengerszint felett 1050 méter magasságban fekszik, becsült átmérője 800 méter, területe 80 hektár. Vezetőnk vicces, medvés történetekkel megtűzdelt, a helyi növény és állatvilágot bemutató bevezetője után indul a csoport – naponta több alkalommal – a rövid vezetett sétára. A tőzeges talaj 10 méter vastagságú, néhol vékonyabb, alatta pedig jelenleg is nagy mennyiségű víz található. Az ingoványos tőzegszőnyegre a túravezető engedélyével rá lehet lépni (jóváhagyása nélkül meg se próbáljuk, ő tudja, hol bírja el a súlyunkat), ami „idegbizsergető” érzést nyújt. S hogy honnan tudták, hova kell a pallókat tenni? Mivel a lápban a mai napig is medvék élnek, a nagy medvetalp oly érzékeny, hogy ők tudják, hová érdemes lépni, így a csapások mentén biztonságos. Esti, szürkületi időpontban már nem ajánlott belépni a lápba, hiszen a mackók estére előjönnek, megijesztve a látogatókat. Megtudjuk az előző nap utolsó vezetett csoportja futva hagyta el a lápot.

A lápban csak a kijelölt útvonalon szabad haladni

Tengerszem a törpefenyők ölelésében

A hajdani tóból mára már csak pár tószemet figyelhetünk meg, ezeknek a tőzeg alatt közvetlen összeköttetésük van. Vize a vulkáni hamu miatt sötétfekete és erősen savas, ezért csak apró élőlények vannak, halak nem élnek meg benne. A láp legnagyobb mélysége 74 méter, amely a vízzel feltöltött vulkáni kúp közepén található. Rendkívüli növényritkaságokat csodálhatunk itt meg, többféle húsevő növényt, például a kerek levelű harmatfüvet, több mint húszféle mohafüvet. Megtalálható itt a tőzegáfonya, a kéttős erdeifenyő, a vörös áfonya, ritkaság a jégkorszakból maradt tőzegrozmaring. Érdemes megemlíteni, hogy a túravezető képeken szemléltette a túra előtt az áfonyát, tőzegáfonyát, valamint egy megtévesztésig az áfonyára emlékeztető bogyót, amely hallucinációkat okoz, mellékhatásként két nap vécéfogsággal jár. Így elrettentve már akkor sem mertünk a bogyókhoz nyúlni, ha szinte biztosan áfonyának véltük őket.

Áfonya? … vagy valami más

A legkisebbek és az idősek is végigjárhatják a könnyed túrát, de vezetőnk külön kéri, hogy semmit ne szedjünk vagy tépjünk le, illetve sose térjünk le a kijelölt ösvényről. Megszállhatunk Tusnádfürdőn és gyalogosan is megközelíthető a Szent Anna-tó és Mohos-tőzegláp. Mindenképp legalább egy napot szánjunk a látogatásra, felejthetetlen élményekkel gazdagon távozunk.

Élménybeszámoló: Németh Andrea, fotók: Csizmadia József