"Minden bizonnyal a középkori Európa legnagyobb szabású vállalkozása volt a Szentföld meghódítására és megtartására tett kísérlet. Szinte lehetetlen volna túlbecsülni a keresztes hadjáratok hatását az európai politika-, gazdaság és kultúrtörténetre, nem beszélve arról, hogy ekkor fogant meg az egységes Európa gondolata is. E vállalkozás során születtek meg a lovagrendek is, amelyek fantasztikus gyorsasággal váltak néhány tagot számláló kis szervezetekből a világ történelmét meghatározó tényezőkké. Rejtélyes története - és ennek drámai végkifejlete - emeli ki a templomos rendet a harcos szerzetesrendek közül." (BBC History 2011. május, I. évf. 2. szám, 29. o.)
"A templomos lovagrend 1118-ban, keresztes lovagokból szerveződött társulásból, a Szentföldön alakult. Hugues de Payns vezetésével nyolc vagy kilenc keresztes lovag elhatározta, hogy életét a Szentföld zarándokai védelmének szenteli." (Wikipédia)
(Képek az Arn, a templomos lovag című filmből)
"Hugues de Payns ... 1126-ban Európába utazott, hogy megszerezze az egyház támogatását és pénzt gyűjtsön. Szerencséjére nem kisebb személyiség, mint Clairvaux-i Bernát, Claivaux cisztercita apátságának később szentté avatott alapítója vette pártfogásába. ... Bernát írt az új, 'félelem nélküli, mindenfelé biztos lovagról, aki felölti a hit mellvértjét, hogy megvédelmezze lelkét éppúgy, mint ahogy testére ölti a vas mellvértjét', és e kettős páncéllal felvértezve rettenthetetlen lélekkel száll szembe Krisztus ellenségeivel.
De az apát nem csak ebben segített Hugues-nak, az új rend szabályzatát is a cisztercita regula alapján, az ő közreműködésével állították össze. Ez a regula fő célul a zarándokok és a jeruzsálemi szent helyek védelmét tűzte ki, és az 1129-es troyes-i zsinaton jóvá is hagyták, így a templomosok szerzetesrendként működhettek tovább." (BBC History i.m.)
"Szent Bernát szobor
A Szent Bernát szobor az Arborétum területén, az apátság épülete előtt látható.
A szobrot 1931. augusztus 17én Dr. Werner Adolf apát állíttatta fel díszes talapzatára, az arborétum területén, az apáti lakosztállyal szemben. A szobrot dr. Vargha Domján pécsi egyetemi tanár hozta Hollandiából, s ő ajándékozta Zircnek.
A szobrot tartó alapzatot és vaskos oszlopát, mely a szobor méltóságához, nagyságához kellett, Kasper József zirci kőműves és ácsmester készítette. Megáldása, felszentelése 1931. augusztus 23-én volt. Ez alkalommal a szentbeszédet dr. Vargha Domján pécsi egyetemi tanár mondta. Az ünnepélyes nagymisét Werner Adolf pontifikálta. Közreműködött a Cecília énekkar. Az esős idő miatt a körmenet megtartható nem volt, de az apát úr papi segédlettel a Szent Bernát-szoborhoz vonult és csendben elvégezte a megáldás szertartását. A szobor gyönyörű környezetével Zirc egyik ékessége lett, melyhez minden évben a Bernát napját követő első vasárnap körmenetben vonult ki az ünneplő közönség.
A monostorba telepített katonák ledöntötték 1951. február 26-án. Ekkor nagyobb darabokra tört szét és megcsonkultan sokáig hevert az oszlopa mellett. Az 1960-as évek végén utasításra a szakmunkásképző intézet kőműves tanulói az oszlop mögé elásták.
A Szent Bernát szobor helyett Liska Szilveszter zirci plébános 1991-ben erdélyi fehérmárványból egy új, kisebb Szent Bernát szobrot készíttetett, a tartóoszlopot is alacsonyabbra építették, de ugyanazon a helyen, ahol a régi volt. A szobor Nagy István János szobrászművész alkotása.
1991. augusztus 29-én áldotta meg és szentelte fel az új szobrot Kerekes Károly apát úr. Szentbeszédet Lázár Kelemen zirci plébános úr mondott, méltatva az elmúlt 800 év történelmének útját."
