"Riporter:
Önökön kívül még Németh F. Bernadettnek, a veszprémi Napló főszerkesztőjének, Zajácz D. Zoltánnak, a Fejér Megyei Hírlap digitális főszerkesztőjének és Földesi Gábornak, a veszprémi Napló digitális menedzserének mondtak fel. Miért épp önöket és őket találták felelősnek?"
Részlet a Fejér megyei Hírlap két vezető munkatársával, Hajnal Csilla felelős szerkesztővel és Klecska Ernő lapszerkesztővel készített, december 29-én megjelent Mandiner-interjúból.
A felsorolt újságírókat kiáltotta ki a laptulajdonos első körben vétkesnek a nyomtatott Fejér megyei Hírlap karácsonyi számában megjelent Orbán Viktor interjú meghekkelése miatt.
Veszprém megye napilapját, a Napló-t a Pannon Lapok Társasága (PLT) adja ki. Ehhez a céghez tartoznak még a Fejér megyei Hírlap, a Vas Népe, a Zalai Hírlap, mint megyei napilapok, és a Dunaújvárosi Napló, mint városi lap. Az öt lap előfizetőinek száma 147 ezer.
Az addig német kézben lévő Pannon Lapok Társaságát 2016. szeptemberében vásárolta meg az akkor Heinrich Pecina osztrák üzletember tulajdonában lévő Vienna Capital Partners (VCP) magyar leányvállalata, a Mediaworks. A 24.hu hírportálnak az ügyletet részletező írása a cikk végén felteszi a kérdést:
A végén a Mediaworksöt is megveszik?
A sajtóban korábban több találgatás is megjelent azzal kapcsolatban, hogy a most vásárlóként szereplő Mediaworksöt is felvásárolnák: ez ügyben vásárlóként Mészáros Lőrinc felcsúti polgármestert, illetve a Duna Aszfalt leánycégét is emlegették pletykaként a piacon. A Mediaworks több hónapig nem szólalt meg az ügyben, ám végül tagadta, hogy erről tárgyaltak volna. A Mediaworks anyavállalata, a VCP, illetve Heinrich Pecina, aki a Mediaworks eladásáról ténylegesen döntéseket hozhatna, mostanáig viszont nem szólalt meg az ügyben, pedig a 24.hu több kérdést is küldött neki.
Ma már tudjuk: igen, pont erről szólt a gondosan kitervelt, több lépésben végrehajtott ügylet. Előbb azonban még el kellett intézni az ország legnagyobb példányszámú politikai napilapját, a Népszabadságot.
Az ugyancsak a Mediaworks tulajdonában lévő Népszabadság kivégzésére 2016. október 8-án, hét végén, a szerkesztőség költöztetésének ürügyén került sor. Bár ezt a párt tagadta, az összes erre utaló jel, a külföldi politikai elemzések és a hazai közvélemény-kutatások szerint is "a Fidesz kritizálása vezetett a Népszabadság beszántásához".
Alig kelt el két hét, és "a Mészáros Lőrinc érdekeltségének tartott Opimus Nyrt. ... bejelentette, hogy övé a Mediaworks részvényeinek 100 százaléka." Azt, hogy ez a felvásárlási ajánlat egy, a Népszabadság felfüggesztését követő hirtelen ötletből fakadt volna, a helyzet alapos ismerői cáfolják.
A megyei napilapok két és fél millió vidéki ember számára a leghitelesebb hírforrást jelentik. Hitelesebbet, mint a településenként egy-két példányban előfizetett országos napilapok. A megyei napilapok olvasóinak többsége a kettő létező (RTL Klub, TV2) közül az egyik (vagy mindkettő) nagy kereskedelmi tévét nézi. Az elképesztő költséggel fenntartott állami ún. "közszolgálati" (valójában propaganda-) televíziócsatornák, az ugyancsak a "közelállók" által felvásárolt, átfazonírozott, kormánypárti nyomtatott lapok, internetes portálok minimális nézettsége, minimális látogatottsága, minimális előfizetői száma indokolta, hogy a hatalom rátegye a kezét a nagy kereskedelmi tévékre (ez egyelőre a TV2-nél sikerült, de az RTL Klub vegzálása sem áll le) és a megyei lapokra.
Az országos napilap-térkép 2017. januárjában ( lásd itt):
A pirossal színezett megyék napilapjai, tehát Veszprém megye napilapja, a Napló is gyakorlatilag a Fidesz közvetlen pártirányítása alá kerültek.
Bréking! Egy nyomdafriss hír szerint "Újabb megyei lapokra mozdulhat rá a Fidesz" Elbukni látszik tehát a három északkeleti megye is.
Azzal eddig sem lehetett vádolni a Naplót, és így a testvérlapjait sem, hogy egyéni arculattal, elmélyült gondolkodást igénylő elemzésekkel, pengeéles kritikákkal, világos politikai állásfoglalásokkal, a helyi visszásságokat feltáró oknyomozó riportokkal, a társadalmi igazságosság, a sajtószabadság, a demokratikus értékek melletti egyértelmű kiállásokkal fárasztották volna az olvasóikat. Ha valaki áttéved Vasba, Zalába, Fejérbe, és a kocsmában a sörhöz kézbe veszi a napi újságot, első ránézésre meg nem mondja, melyik megyében van.
A Vas Népe...
...és a Napló mai online kiadásainak egy-egy oldala
Az arculati hasonlóság indokolható, hiszen a megyei lapok olvasótábora szigorúan elkülönült. Ugyancsak érthető a költségcsökkentési céllal már évek óta működő központi szerkesztőség, az országos és külföldi hírek azonos tartalmú és arculatú megjelenése minden megyei lapban (ezt használta ki az Orbán-interjú hekkere is). A helyi szerkesztőségek mozgásszabadsága erősen korlátozott, a központi szerkesztőségből érkező anyagokat változtatás nélkül kell közzé tenni, függetlenül attól, hogy az adott lap szerkesztői azzal egyetértenek-e.
Az Orbán-interjú egy ún. "központi tartalom" volt, amelyet a PLT öt lapja készen kapott a Mediaworks-től. Minden lapban mindenütt ugyanolyan terjedelemben, tördeléssel, tartalommal jelent meg, csak a Fejér megyei Hírlap anyagába nyúlt bele a hekker.
Klecska Ernő kirúgott lapszerkesztő (Fejér megyei Hírlap) az Orbán-interjúról:
"...ha a szerkesztői kompetenciám keretei között én ezt az interjút kezelhetem, mint ahogy száz és száz interjúval volt ez már így külső szerzők esetében, én ezt nem hozom le. Nem Orbán Viktor személye, nem a politikai üzenete, hanem a cikk minősége miatt.Túl hosszú volt, dagályos, panelekből építkező, alákérdezős interjú....
...Nem találkoztunk olyan újságolvasóval, aki ezt végigolvasta volna."
Klubrádió, Megbeszéljük, 2017. január 2., 16-17 óra
A Naplóra - és immár 11 (vagy most már 14?) laptársára - igen szomorú sors vár.
- Az elmúlt hetekben-hónapokban az új tulajdonos sorozatban rúgta ki a szerkesztőségek, a kiadók vezetőit, újságíróit, és a hírek szerint a "tisztogatásoknak" még messze nincs vége. Helyükre a rendszerhez fenntartás nélkül hű, az újságírói szabadságot, szabadságot*, felelősséget és etikát Fidesz-módon értelmező újak jönnek.
- A megyei újságokba ömleni fog a "központi tartalom", az állami tévékből, a TV2-ből, kormánypárti lapokból, blogokból ezerszer visszaköszönő propagandaszöveg. A megyei szerkesztőségek mozgásszabadsága szinte teljesen megszűnik, annyi dolguk marad, hogy a központi anyagok közötti űrt helyi aktualitásokkal, hírekkel töltsék ki.
- Az olvasók azonban előbb-utóbb rájönnek, hogy ugyanazt kapják minden meghatározó médiában, és nem nagyon akarnak majd fizetni érte. Állítólag már nagy erőkkel dolgozik egy olyan csapat az új laptulajdonos környezetében, amelyiknek az a dolga, hogy elhitesse az olvasóval: nem a pártközpontból irányítják a lapot és határozzák meg a tartalmát, hanem továbbra is(?) független újságírók írják.
- A megyei lapokhoz ömleni fognak a közpénzből kitömött "baráti" vállalkozásoktól, az állami vállalatoktól és magától az államtól érkező hirdetések. Ezzel biztosítani lehet az újságírók feltétel nélküli lojalitását, azonban tudást és szakértelmet, de főleg lelkiismeretet csak korlátozottan lehet vásárolni. A lapok színvonala folyamatosan esik majd, az olvasók elpártolnak, és elindul az az erózió (a példányszám csökkenése), amely eddig inkább csak az országos nyomtatott sajtóra volt jellemző.
Mi jön a Napló után?
A média megszállását és a saját politikai szolgálatába állítását, a "nem barátságos" média kiszorítását a Fidesz már az első kormányzati ciklusában, 1998-tól elkezdte felvásárlások, diszkriminatív támogatások formájában. Az jól követhető, hogy a választóvonal nem valamiféle értékrend, hanem az ő kritikátlan kiszolgálása (gondoljunk csak arra, hogy pl. az addig kormányújság Magyar Nemzetből, vagy kormánytévé Hír TV-ből hogyan lett a Simicska Lajossal szakítás, a G-nap után "szemét ellenzéki").
A Fidesz által irányított (bárki tulajdonolja is) média nem tudott és nem is tud a piacról megélni. A működésüket szinte kizárólag közpénzből fedezik: közpénzből megvásárolt, feltőkésített bankok hiteleiből, közpénzből működő szervezetek (az állam és szervezetei), állami vállalatok, irányított közbeszerzéseken magukat túlárazott ajánlatokkal betegre nyerő "magáncégek" hirdetéseiből, a példányszámnövelés érdekében állami szervezeteknek kötelezően előírt előfizetésekből. Annak érdekében, hogy a TV2 még több forráshoz juthasson, a versenysemlegesség megsértésével bevezetett sugárzási díjat engedélyezte a két nagy kereskedelmi adó részére, amit a kábelszolgáltatók természetesen azonnal a fogyasztókra hárítottak.
Van, amelyiknek elengedik a kezét és hagyják meghalni, mint az Orbán-rokon Helyi Témá-ját. De csak ha jön helyette valami propagandaszempontból értékesebb.
Soha ilyen sötét éve nem volt a szabad sajtónak Magyarországon.
Nehéz megjósolni, milyen hosszú lesz az immár pártlap megyei lapok agóniája. Be tud-e törni a fogyatkozó nyomtatott kiadások helyére pl. egy ingyenes lap, teret nyer-e a Népszabadság megszűnése után tulajdonost váltott, majd feltőkésített, a baloldali napilapok közül egyedül marad Népszava, ugrásszerűen megnő-e az internet-használó háztartások száma vidéken. Az biztos, hogy a Fidesz korlátlan pénzügyi hatalmával és lehetőségeivel senki nem tud versenyezni, külföldi médiabefektető pedig messze elkerüli az országot, vagy csak azért lép be némi időre, hogy egy-két tulajdonosváltáson keresztül segítse a Fidesz kezére játszani a hazai média-torta még megmaradt néhány kicsi szeletét.
Koós Gábor
* update
