Másfél hónappal ezelőtt jelent meg ezen a blogon, hogy önkormányzati forrásból, vállalkozók és magánszemélyek által nyújtott hozzájárulásokból sikerült felújítani az általános iskolánk "F" épületének földszinti vizesblokkját. A szövegkörnyezetből azt lehet kivenni, hogy a "valamivel több, mint 4 millió" forintból 650 ezer volt a díjmentes munkavégzés, és kerekítve 847 ezer forint a pénzbeli támogatás. Tehát a felújítás a zirci önkormányzatnak valamivel több mint 2,5 millió adóforintjainkba kerülhetett.
A kép forrása: itt. (A képfájl neve a forrásoldalon: budi.jpg. Találó, jól jellemzi az egész ügyet.)
A tudósításhoz fűzött véleményemben szóvá tettem, hogy az ilyen hírt szégyen pozitívként tálalni. A kibontakozott polémia részleteit az eredeti bejegyzés kommentjeiben olvashatják.
54 milliárd karácsonyi meglepetés az egyházi iskoláknak
Tegnap, december 18-án jött a hír, hogy "60-70 településen több mint 120 intézmény újulhat meg az óvodáktól a középiskolákig. ... A költségvetés év végi technikai zárásával a kormány döntése nyomán 54 milliárd forint többletforrást kapnak az egyházi oktatási intézmények szerte az országban." (mno.hu)
De tényleg, hogy van az, hogy december 18-án egyszer csak találnak 54 milliárd forintot? Ami több, mint a közel hárommillió nyugdíjasnak beígért karácsonyi tízezres Erzsébet-utalvány teljes költsége az utalványkibocsájtó pofátlan jutalékával, a postaköltséggel, az állam által megfizetett közterhekkel együtt? Amiből tizenháromezer-ötszáz húgyszagú állami iskolai vécét lehetne felújítani egyenként négymillióból? Mi olyan halaszthatatlan az egyházi iskolákban, ami miatt az államiakra nem jut ennyi ajándékpénz?
Egy fontos nyilatkozat negyed évszázaddal ezelőttről (forrás: itt)
Magyarország Alaptörvénye (hatályban 2012. január 1-től)
VII. cikk (3): "Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek."
Így szorítják ki az egyházi iskolák az állami iskolákat, így löki az állam a saját iskoláiból a diákjait az egyházi iskolákba
"A különböző felekezetek által fenntartott intézmények száma 614-ről 909-re növekedett az elmúlt 4 évben, ami egyáltalán nem a megnövekedett hitéleti tevékenységnek és nem is a szülők akaratának az eredménye. A kivéreztetett önkormányzatok ugyanis inkább lerázták magukról az oktatási intézmények fenntartásával járó pluszterheket, így az utóbbi években számos intézmény került egyházi fenntartásba. (Ezzel egyébként számos faluban, kisvárosban sérül a tanulók semleges világnézetű oktatáshoz való joga)." (Ténytár)
"Isten segedelmével - miért menekítik mind többen gyereküket egyházi iskolába? ... Egyre több család a felekezeti intézményekben keres menedéket gyermekének az állami oktatás elől. A folyamatot kormányzati intézkedések is gerjesztik". (hvg.hu)
"Közel megduplázódott az egyházi iskolákba járó gyerekek száma az elmúlt hat évben" (444.hu)
"Az államosítással persze nem lett több pénzük a egykori önkormányzati iskoláknak, ezzel szemben az egyházi intézmények finanszírozását a biztos lábakon álló Vatikáni szerződés határozza meg. Vagyis a diákszám után járó normatív támogatás mellett az egyházi iskolák kiegészítő támogatást is kapnak, ... . Alaphangon ennyivel gazdálkodnak évente több pénzből az egyházi iskolák, mint az államiak. Persze ezt a pénzt is az állam biztosítja nekik az adónkból, de a lényeg az, hogy biztosítja legalább.
Vagyis az egyházi iskolának van pénze. Nem fulladnak ugyan bele, de van télen fűtés az osztálytermekben, ami jelenleg a helyi, állami fenntartású gimnáziumról például nem mondható el. A krétát, a fénymásolópapírt nem a szülőknek kell bevinni, és könyörögni sem kell érte hónapokig a KLIK-nek, hanem megveszi az iskola, ha látják, hogy fogytán van." (dívány)
A zirci iskolák is az állam ölébe hullottak
Ahogy várható volt, a zirci képviselő-testület december 15-én megszavazta:
"Az eddig a város által működtetett két oktatási intézmény, a Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola és a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola 2017. január 1-től állami vagyonkezelésbe kerül." (zirc.hu)
Azért lebegjen az alábbi példa a döntéshozóink szeme előtt: egy testület, amely ki meri mondani (még ha kisebbségben vannak is az önkormányzatok között).
"Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2016. december 15-én, csütörtökön megtartott ülésén egyhangúlag úgy határozott, hogy nem írja alá a helyi általános iskola és zeneiskola államosítását részletező szerződést.
Az önkormányzat szerint az államosítás az oktatási-nevelési feladatok szakmai feltételeinek egyértelműen alacsonyabb szinten való biztosítsa mellett az ingatlanok vagyonkezelése tekintetében is kifejezetten hátrányokat hordoz a település számára, mivel az ingatlanok állagmegóvását és az ezzel kapcsolatos fenntartási feladatokat az állam, illetve annak képviseletében az átvevő tankerületi központ nem kívánja szerződésben garantálni." (mti)
A tökéletes forgatókönyv
"...az egyházi jelenlét a köznevelésben ma Magyarországon 14 százalék, míg a magukat valamelyik egyházhoz tartozónak valló emberek aránya 55 százalék, vagyis az egyházi intézményekre óriási szükség van. Ezt támasztja alá a hatalmas túljelentkezés is az ilyen intézmények esetében. " (Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, 888.hu)
Az Oktatás Hivatal honlapján ebben a pillanatban 5888 köznevelési intézményt találunk. Ha az "egyházi jogi személy, egyházi felsőoktatási intézmény, vallási tevékenységet végző szervezet" fenntartókra keresünk rá, az 597 intézményt ad ki (10%). Maradva Soltész államtitkár adatainál, ha az egyházi iskolák arányát akár csak közelíteni akarjuk az állítólag magukat valamelyik egyházhoz tartozó emberek arányához, egy-két ezer állami (december 31-ig többségében még önkormányzati) kezelésben/tulajdonban lévő köznevelési intézményt kell az egyházak kezelésébe/tulajdonába adni.
Vajon honnan? Nem újakat fogunk építeni. Az önkormányzatok által most az államnak díszcsomagolásban, hódolattal átnyújtott iskolák lényegülnek majd át - megfelelő nyomásgyakorlással, jogi trükkökkel - az állami kézből közvetlenül egyházi intézményekké. Az épületek, a berendezések a rendszeres karbantartás, pótlás hiányában egyre jobban lepukkannak, a gyerekek eredményei egyre romlanak (a következő, a mostaninál is rosszabb PISA-eredményt az oktatáskutatók már borítékolják (Mártonfi György, Klubrádió, 2016. december 17., 15:38:55); ennek okairól itt olvashatunk); a szülők egyre elégedetlenebbek, még többen viszik el gyerekeiket az állami iskolákból. Egy ponton pedig az állam széttárja a kezét: mit tehetünk? És máris megszületik a megállapodás újabb iskolák átadásáról. Amely iskolák fenntartását a saját iskoláinak járó normatívát jóval meghaladó, az egyházaknak juttatott közpénzből finanszírozza majd az állam.
Jó kezekbe kerülnek
"A mai magyar állam meggyőződése, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények ... a kormány meggyőződése szerint a legtöbb, amit egy diáknak adni lehet, hogy jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart nevelnek belőle." (Lázár János, 2016. november 25.). Ezzel az állam egyik legfelsőbb vezetője egyúttal lealázza a saját maga intézményeiben dolgozó másfélszázezer óvodai, általános és középiskolai pedagógust, felsőoktatási oktatót, az ezeket az intézményeket működtető szakszemélyzetet is. Amit az állam a saját szemétdombján nem képes rendben tartani, azt majd rendbe teszik az egyházak. Többszörös pénzért. Csak a legfrissebb: "118 milliárd forinttal többet költene viszont a kormány az "egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatására"" (index.hu).
Ezzel ki is van jelölve az alkotmánnyal (Alaptörvénnyel) tökéletesen szembe menő cél, amelyet az előbbi forgatókönyvvel el kell érni. A szekularizáció elvének nagy dicsőségére.
Az állami iskolák átirányítása az egyházakhoz természetesen csak a "jó" egyházakat érinti. A "jó" egyház az, amelyiket a politika, a hatalom annak tekint.
"Nem jó" egyház például a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, nem is számít "bevett egyház"-nak, mert vezetője, Iványi Gábor (aki Orbán Viktort és Lévai Anikót eskette, két gyermeküket keresztelte) valamiért szilárdabb gerincű, mint amit a hatalom elvár.
"Jó" egyház természetesen a magyar katolikus (mint legnagyobb történelmi egyház Magyarországon), amely az egyik egyházmegyei, egyébként magyar nyelvű körlevélben két pap szexuális molesztálás miatti eltiltását hogy-hogynem latinul közölte le. "Hogy ennek több mint ötven évvel a második vatikáni zsinat bezárása után (akkor lett általánosan elfogadott az anyanyelvi misézés a római katolikusoknál) mi oka lehet, az nem világos, de nehéz nem arra gondolni, hogy a szégyen és/vagy a titkolózás motiválta." (index.hu)
"Jó" egyház a magyarországi református is: "egy egyház, amelynek olyan kevés köze van a tudományossághoz, nem tud szembenézni a kor kihívásaival. A modern társadalomban elszigetelődnek az emberek egymástól, a hagyományos testvéri közösségek megtartó ereje eltűnik. Ezzel kéne konfrontálódnia a mai teológiának, de csak nagyon kevés képviselője képes rá. Az egyénileg megélt vallásosságot a mai papság képtelen támogatni." (Jhnnsclvn's blog)
Ne legyünk igazságtalanok, az állam és az egyház egyre nyíltabb és erősebb összefonódását a jelenlegi hatalom kezdeményezte, irányítja és pénzeli. A kedvenc egyházak csak hagyják magukat. Mert ez nekik nagyon jó.
"Az egyházak ugyanis csak akkor fogják betölteni azt a pozíciót, amely egy modern társadalomban megilleti őket, ha megőrzik és visszanyerik autonómiájukat." - mondta egy bimbózófélben lévő politikus huszonöt éve (lásd feljebb).
Most vagy az akkori ifjú politikus tévedett (ami a mai ismereteink szerint a lehetetlennel egyenlő feltételezés), vagy az egyházak nem töltik be azt a pozíciót, ami a modern társadalomban megilleti őket. Akkor viszont hogyan lesznek az egyházi fenntartású intézmények az oktatás legfontosabb szereplői???
A szülők pedig dönthetnek, mi fontosabb gyermekük számára: a hit vagy az erkölcs.
Koós Gábor
