Eredeti bejegyzés: 2016. december 14. 10:00
Amikor kijöttek a PISA-eredményen a múlt hét elején, először azt gondoltam, hogy ezen a blogon nem írok erről. Ugyanis korábban kifogásolta egy kommentelő, hogy a Zircinfo olyan dolgokkal is foglalkozik, amelyek nem Zircre vonatkoznak. Ezzel én nem értek egyet, mert szinte minden országos intézkedés érinti így vagy úgy Zircet, tehát ezekről (is) írni kell(ene) a Zircinfo-n.
Aztán múlt pénteken összefutottam egy általános iskolás ismerősömmel, akinek elújságoltam, hogy megcsináltam a leegyszerűsített PISA-tesztet. Erre ő azt válaszolta, hogy a híradóban látta, hogy Magyarország érte el a legrosszabb eredményeket az iskolások tudásfelmérésén. Néhány mondatban tisztáztuk, hogy egyrészt ugyanarról a felmérésről beszélünk, másrészt nem mi (a magyarok) voltunk a legrosszabbak.
Mi az a PISA?
Erről elsőre a ferde torony jut eszünkbe, esetleg Galilei, itt azonban most a Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (1996 óta vagyunk a tagja) „nemzetközi tanulói teljesítménymérési programjáról” (Programme for International Student Assessment) van szó. A háromévenkénti felmérés 2000-ben kezdődött, és a 15 éves tanulókra terjed ki.
Az eddigi felmérések eredményei természetesen nyilvánosak. A magyarországi eredmények értelmezésére számos nyilvános dokumentumot találhatunk (a 2003-asról pl. itt, a 2012-esről itt).
„... a magyar tanulók a matematikai és a természettudományos ismeretek terén a '70-es és '80-as években a világ élvonalához tartoztak. Sőt, a '80-as évek elején – japán és svéd diáktársaikat megelőzve – toronymagasan vezették a vonatkozó statisztikákat. A vezető helyet azonban nem sikerült sokáig megőrizni: a '90-es években diákjaink teljesítménye már csak a középmezőnyhöz volt elegendő.” (Kisbefektetői Klub)
A PISA mérésbe itthon most 200 iskola és csaknem 5600 diák kapcsolódott be.
Miért kavarta fel a 2015-ös felmérés a kedélyeket Magyarországon?
A frissen nyilvánosságra hozott adatok szinte sokkolták a magyar szakmai közvéleményt.
„Korábban sem volt jó a helyzet, a háromévente a világon végigsöprő nagy kompetenciamérésben majdnem mindig elmaradtunk az átlagtól, de az eredményeink nemhogy nem javulnak, a lemaradásunk csak nő.” (Index, 2016. december 6.)
„... a magyar közoktatás minden évben több mint 25 ezer fővel gyarapítja a funkcionális analfabéták számát, közel ugyanennyivel a legalapvetőbb természettudományos készségekkel sem rendelkezők számát, s több mint 26 ezerrel azokét, akik alapvető matematikai készségek nélkül kerülnek ki a felnőtt életbe. Ha a szövegértési adatokat nemek szerinti bontásban is nézzük, az derül ki, hogy ma Magyarországon minden harmadik (31,9%) 15 éves fiú funkcionális analfabéta. (Radó Péter oktatáskutató, hvg.hu, 2016. december 6.)
A december 6-án nyilvánosságra hozott eredmények
A természettudományokban 477 pontot értünk el, 2012-ben még 494 pont volt a magyar átlag (-17 pont);
Szövegértésből 470 pontot értünk el, 2012-ben még 488 pont volt a magyar átlag (-18 pont);
Matematikából 477 pontot értünk el, 2012-ben pontosan ugyanennyi volt a magyar átlag. (változatlan).
Ezekkel az eredményekkel minden kategóriában jóval az OECD átlag alatt vagyunk, ami természettudományokból 493 pont, szövegértésből 493 pont, és matekból 490 pont. Hároméves trendekben az OECD országok átlagosan 1 pontot rontottak a 2012-es eredményekhez képest.
Mi volt a politika reakciója az eredményekre?
„...egy 2015-ös vizsgálat...a két évvel korábban bevezetett új tanterv hatásait még nem mutatja be...” - mondta Palkovics László oktatási államtitkár az MTI-nek egy nappal az eredmények nyilvánosságra kerülése után.
„A kormány arra kéri Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, szervezzen olyan oktatási kerekasztalt, amelyen a pedagógus érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel közösen áttekintik a PISA 2015 felmérés eredményeit – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.” - december 8.
Aztán meglett a bűnbak: a tanár!
„Nem a kormány áll a katedrán és ül a padban - mondta Lázár János, Miniszterelnökségi miniszter a mai kormányinfón a PISA-jelentéssel kapcsolatban. 2004 óta romlanak az eredmények, azok rosszabbak az OECD és a közép-európai átlagnál is. A kulcs nem a kormány, hanem a pedagógusok kezében van. A pénz több mint az uniós átlagnál, az eredmény viszont alatta van. A kormány mindent megadott pénzt, keretrendszert, ezt a rendszert kellene tartalommal megtölteni” - mondta.
Az 1990-es rendszerváltás után a zirci fiatal humán és reál értelmiség mindenféle (tehát a mai politikai terminológia szerint jobboldali/konzervatív és baloldali/liberális) színekben, mezekben aktivizálódott és vállalt közéleti szerepet; emlékeim szerint túlnyomóan liberálisként (ne felejtsük, a Fidesz akkor még liberális párt volt). Egy évtizeddel később, kiemelten 2006 után a helyi közéletből szinte teljesen eltűnt a baloldali/liberális értelmiség, hiszen az új, a liberálisból kurzusváltott, immár keményen jobboldali Fidesz gyakorlatilag letarolta a helyi közéletet az egész országban, így Zircen is. Az új domináns kurzussal való egyet nem értés, esetleg a saját más politikai hitvallás felfedése, hangoztatása már akkor egzisztenciális kockázatokat hordozott (ami 2010 után már az egzisztenciális öngyilkossággal egyenlő).
A zirci oktatási intézményekben történtekről csak a szóbeszédből, illetve az ott tanító pedagógusok közéleti és magán megnyilatkozásaiból tudhatunk. Szóbeszéd például, hogy az egyik oktatási intézményünk pedagógusainak többsége keményen fideszes volt az elmúlt években. Arról viszont már konkrétabb élmény is szól, hogy az egyik oktatási intézményünk meghatározó pedagógusa a 2014-es kampányban személyesen kísérte el diákjait munka-, illetve oktatási időben egy kormánypárti politikai aktusra.
Ne kérdezzük meg, milyen érzés lehet az elkötelezett kormánypárti pedagógusok számára, hogy a kormány most őket is hibáztatja a katasztrofális PISA eredményekért.
Törjük össze a tükröt, ha nem azt mutatja, amit mi látni szeretnénk
A magyar kormány jól ismert gyakorlata – minden kritikára azonnal visszavágni, a kritizálót hitelteleníteni, a kritikát félremagyarázni, a hibáért bűnbakot keresni, az eszköztár kifogyhatatlan - villámgyors követőre talált: a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint „a Nemzeti Alaptanterv újragondolásáig szüneteltetni kell a PISA-mérésekben való részvételt”.
Valószínűleg véletlen, de sokatmondó egybeesés: a PISA-eredmények sajtóban megjelenésének napján Magyarország kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködés (OGP) nemzetközi kezdeményezésből. Azért, mert ez a kezdeményezés, amely a korrupciómentes kormányzás érdekében dolgozik, kritikákat fogalmazott meg a magyar kormány működésével kapcsolatban.
A kilépésünk eddig példátlan az OGP történetében. Oroszország úgy lépett ki, hogy tulajdonképpen be sem lépett; Törökország és Azerbajdzsán tagsága pedig egyelőre fel van függesztve. Így tehát ezen a téren is bekerültünk a példaképeinknek tekintett baráti önkényuralmak klubjába. Akkor, amikor más országok sorra lépnek be az OGP-be - legutóbb pl. Németország is.
Megcsináltuk
Az Index portál leegyszerűsített PISA-tesztjét a bevezetőben említett általános iskolás ismerősöm (aki néhány évvel fiatalabb, mint a PISA-célcsoport) jóval szintidőn belül 9/12-re teljesítette az elmúlt hét végén. Amikor ő kitöltötte, az Index portál kitöltőinek átlaga (amely a legnagyobb valószínűség szerint a portál felnőtt látogatóinak átlaga) 9,4 volt. Van tehát remény, hogy a zirci diákok a magyar átlagnál jobban teljesítenének a PISA-felmérésben.
Javaslom mindenkinek, hogy maga és gyermeke (szinte mindegy, hogy a felső tagozatban hány éves) megnyugtatására töltse ki és győződjön meg ugyanerről.
A teljes PISA
Néhány magyarországi portál (és sajnálatos módon kormány-, vagy kormányközeli magyarázók) megpróbálják semlegesíteni, hitelteleníteni a PISA-eredményeinket. A 2015-ös felmérés teljes dokumentációja megtalálható az OECD honlapján, tehát ha valakinek kedve/ideje van, a teljes tesztet is lenyomhatja az öt témakörben. Nem csak hogy megtalálható a friss teszt, hanem online kilencven nyelven. Nem csak hogy magyarul (Hungary), hanem magyarul is (Slovak, Republic).
További 16 ország, köztük Románia, papír alapú tesztet töltött ki, talán ezért nem tudjuk, hogy székely nyelven (Hungarian (Romania)) esetleg elérhető-e... :-))).
A politika csak nyomja, csak nyomja...
A roppant kínos PISA-eredmények megszólalásra késztetik a témában a múltban szerepet vállalt politikusokat is. A korábbi oktatási államtitkár szerint „a PISA-feladatok nagyon érdekesek, látványosak, de elég távol esnek attól a klasszikus műveltségideáltól, amely a magyar közoktatás rendszerét hagyományosan jellemzi”, viszont ha „Ha ezen országok elküldenék a tanítványaikat egy nagy európai múzeumba, ahol művészettörténeti, történelmi, irodalmi, bibliai vonatkozású ismeretekre van szükség, akkor egy ilyen versenyt a magyar diákok nyernének meg...”
Szóval bibliamagyarázatból szuperek lennénk. Ez sem semmi. Csak legfeljebb ebből nehezen lehetne megélni a világban.
A Fidesz frakcióvezetője, aki meghökkentő és vicces nyilatkozatairól ismert (lásd pl. legutóbb itt, itt, korábban pl. itt, de a gyűjtemény megtalálható egyben itt), tegnap azt bírta nyilatkozni, hogy: „ahol teljesen máshogy képzik a pedagógusokat, mint nálunk, ahol az oktatásnak az egész alapgondolata eltér a magyartól, egyes elemeket átvenni annyira lenne értelmes, mint Volkswagen Golfba betenni egy Ferrari adagolóját. Nem lesz jobb, viszont biztos zavarokat okoz.”
Ez egyértelmű üzenet az oktatási rendszernek: a Nemzeti Alaptanterv „újragondolásától” ne várják a NAT és a KLIK-utódszervezetek béklyóitól, a sorozatos hibák miatt elhíresült egyentankönyvektől szabadulást, ne várják, hogy kockázat nélkül kiélhetik kísérletező kedvüket, kreativitásukat.
A holnapunk
„... a magyar közoktatás minden évben több mint 25 ezer fővel gyarapítja a funkcionális analfabéták számát, közel ugyanennyivel a legalapvetőbb természettudományos készségekkel sem rendelkezők számát, s több mint 26 ezerrel azokét, akik alapvető matematikai készségek nélkül kerülnek ki a felnőtt életbe. Ha a szövegértési adatokat nemek szerinti bontásban is nézzük, az derül ki, hogy ma Magyarországon minden harmadik (31,9%) 15 éves fiú funkcionális analfabéta. ...
Magyarországon … a következő időszakban minden évben több mint 17 ezer olyan tanuló kerül ki a közoktatásból, akik semmilyen alapkészség tekintetében sem rendelkeznek a tanuláshoz és munkához szükséges legminimálisabb tudással sem. …
Összességében tehát az új PISA-adatok által a 2010 óta követett oktatáspolitikáról kiállított bizonyítvány: súlyos bukás.” (Radó Péter oktatáskutató, hvg.hu, 2016. december 6.)
A PISA-eredmények elsősorban nem pedagógusokról, nem szülőkről, nem diákokról, hanem gyermekeink és gyermekeink gyermekeinek, az egész társadalomnak a jövőjéről szólnak. Az oktatás-(és társadalom-)politika sok százmilliárdos homokozójában ma önmagukban egyébként többnyire értelmes, jóravaló, ám önazonosságukat elvesztő, az akarnok, dilettáns kurzus hálójába keveredett "szak"- és szakemberek diktálják a zsákutcába vezető tempót.
Koós Gábor
* Az eredeti bejegyzés megjelenése után néhány órával jelent meg egy részletesebb elemzés a PISA magyarországi adatiról: "Igaza van-e Hofmann Rózsának?" (a címmel utalva Hoffmann Rózsának, a volt KDNP-s államtitkárnak az ATV számára adott interjújára).
A szerzőnek a magyar adatok elemzése alapján tett összefoglaló megállapításai:
" 1. Tudományból és szövegértésből a legalacsonyabban teljesítő rétegek romlása egészen brutális volt az elmúlt években. A legjobbak is romlottak egy kicsit, de sokkal kevesebbet.
2. A felső tíz százalék teljesítménye messze a világ legjobban teljesítő országainak átlaga felett van.
3. Mindazonáltal a magyar felső tíz százalék Japánban inkább a felső 25 százalékkal mérhető össze.
4. Egyértelmű, hogy a budapestiek egyáltalán nem rontottak, a falusiak viszont bezuhantak."
