„Zalán futása” című sorozatunk következő állomása Zágráb volt
Dr. Kovács Zalán zirci gyógyszerész ezúttal a horvát fővárost választotta céljának eléréséül, mégpedig, hogy a szeptemberi budapesti félmaratont követően egy hónapon belül az országhatáron túl is teljesítse a több mint húsz kilométeres távot.
A patikai dolgozószoba asztalán két érem találkozik egymással: az egyiken Jellasics horvát bán lovagol egy karddal a kezében, a másikon a Hősök tere tűnik fel. Előbbi láttán eszembe jut az iskolában megtanult Petőfi-vers, de most nem Bécs felé futunk, és a főszereplő is más.
Párizs, Birmingham és Amszterdam után ezúttal egy olyan helyet igyekezett keresni Zalán a nagyvilágban, ahová a családja is elkísérheti. Zágráb erre ideális helyszínnek bizonyult. Az, hogy felesége mellett két kislánya is ott volt a pálya közelében, plusz energiákkal töltötte fel, így végül az egyik legjobb időeredményt produkálta külföldi versenyei közül. De ne haladjunk ennyire előre.
Volt ugyanis ezt megelőzően egy budapesti félmaraton is, amely mély nyomott hagyott benne, hiszen tűző napon kellett futni a főváros utcáin, tombolt a vénasszonyok nyara szeptember 11-én. A legfontosabb itt tényleg a célba érkezés volt, amely Budapesten ötödszörre is sikerült. Az V. Zirci Duatlon sem hiányozhatott az őszi versenyszezon állomásai közül, erre a megmérettetésre csak röviden annyit mond: „elfáradtam”. Zágrábban már csak tíz fok volt, és csaknem annyi perccel érkezett előbb célba az emberpróbáló budapesti versenyhez képest, ahány fokot mutatott a hőmérő higanyszála.
Elmondja, Horvátországban kevésbé népszerű a futás, mint azokban az országokban, ahol eddig futott. Ezt vissza is igazolta a résztvevők száma: 2500-an álltak rajthoz Zágráb belvárosában. A verseny ugyanakkor nagy hagyományokra tekint vissza, s éppen jubilált: huszonötödször rendezték meg.
Hegyeket, dombokat nem kellett megmászni, hiszen egy nyílegyenes sugárúton futottak, s nagy élményt jelentett számára, hogy a félmaratonnal párhuzamosan zajló maratonon résztvevő afrikai futókkal is találkozhattak: „Mi még kifelé futottunk a városból, ők már visszafelé futottak”. Zalán éppen ezért kiemeli a versenynek azt az oldalát, hogy az amatőr futókat közelebb hozta a profikhoz.
A zirci gyógyszerész mindig célul tűzi ki, hogy két órán belül teljesítse a félmaratont, és hogy megfelelően felépítse a futását, felvegyen egy „utazósebességet”, s azt lehetőleg meg is tartsa. Ez utóbbi ugyan nem mindig sikerül, de két óránál több időt még nem töltött a versenypályán. Most pedig végképp nem kellett aggódnia emiatt, hiszen 1:46:45-öt mutatott a stopper, amikor célba érkezett. Kicsit sajnálja, hogy az egyéni csúcs nem jött össze, hiszen erre adottak lettek volna a körülmények.
A mezőny első felében végzett kategóriájában, ugyanakkor hangsúlyozza: az ember itt csak maga ellen versenyez, azok ellen egyáltalán nem, akik mellette futnak. Legalábbis ő így vélekedik az amatőr futásról. És persze mindig vannak közben olyan pillanatok, amiért megéri továbbcsinálni. A zágrábi versenyről például azt emeli ki, amikor úgy a 12-13. kilométernél egy honfitársa köszöntötte. Ez volt az első alkalom, amikor értelmet nyert „Hungary” feliratú pólóban futni. A jobb tempóban versenyző magyar fiú felajánlotta a segítségét, felvette Zalán tempóját, majd Zalán vette fel az ő tempóját.
Dr. Kovács Zalán minden külföldi versenyén ebben a pólóban fut, büszke rá, hogy honnan jött
Végül a további terveiről is kérdezzük a zirci gyógyszerészt. Örömét fejezi ki, hogy a futás egyre nagyobb népszerűségnek örvend, tapasztalatai alapján az egészségügyben dolgozók között is egyre többen választják ezt a sportot. Úgy látja, van igény arra, hogy a szakmán belül csapatok álljanak össze, s így vállalkozzanak egy-egy hosszabb táv teljesítésére. Éppen ezért szívesen csatlakozik egy olyan Veszprém megyei gyógyszerész csapathoz, amely jövőre váltóban futja le a budapesti maratoni távot.
A külföldi futósorozat folytatását is tervezi, hiszen mint mondja, vannak még üres foltok a térképen. Szóba jött már Ausztria, Olaszország és valamelyik skandináv ország is. Hogy melyik lesz a következő állomás, az egyelőre a jövő zenéje. De ahogy „elkísértük” Budapestre, Párizsba, Birminghambe, Amszterdamba és Zágrábba, úgy vele leszünk továbbra is Európa futópályáin.
A célban a jól megérdemelt érem mellett egy korsó sör is várt a versenyzőkre. Jól esett a frissítő ital
Kelemen Gábor
