"...a friss kormányhatározat országszerte számos egyéb projektet is töröl, illetve visszavonja a korábban biztosított támogatást hozzá. Így tehát a kormány visszavonja:
- a Veszprémmel kötött együttműködési megállapodásban szereplő útfejlesztéseket, azaz törlik a 8-as számú főút és a 82-es számú főút összeköttetésével tervezett beruházást..."
A hét elejei hír azért keltett különös feltűnést, mert a kormány 1200 milliárd forint értékű közlekedésfejlesztési operatív programot alakított át, köztük olyanokat törölt (pl. M1, M7 háromsávosítás), amelyeket másfél héttel (!) azelőtt hirdettek ki a hivatalos közlönyben és hozta nagy csinnadrattával a sajtó. A kínos pálfordulás mögött a találgatások szerint a kormányon belüli politikai harcok állhatnak, továbbá az a szándék, hogy a törölt vagy későbbre halasztott fejlesztésekből felszabaduló pénzeket gyorsabban megvalósítható, és a 2018-as választások kampányában készként átadható (részben látvány-)beruházásokra fordíthassák.
Mit jelent Zircnek a 8-as/82-es összeköttetés elmaradása?
Ennek az útszakasznak a nyomvonaltervét egyelőre nem sikerült megtalálni, de a részinformációkból az valószínűsíthető, hogy a 8-as út litéri elágazásában már évek óta megépített körforgalomból indulna, és Kádártát, Gyulafirátótot keletre elkerülve valahol a Gyulafirátót feletti lőtéri aluljáró környékén csatlakozna be a 82-esbe. Veszprém megye Területrendezési Terve 2016. februári változata "Engedélyezés alatti – de a megvalósítás időszaka még nem eldöntött" kategóriába sorolja.
A szaggatott sárgával berajzolt nyomvonal feltételezés. Az összekötő szakasz nyilván 2x1 sávos lesz, a 82-es jelenlegi forgalma nem indokol autóutat, bár érdekes, hogy a források között felbukkan egy M82-es jelzésű autópálya kijárat is, talán harminc év múlva négy sávon közlekedhetünk rajta?
A 8/82 összekötő leginkább Gyulafirátótnak hasznos, hiszen mentesíti az átmenő forgalom egy részétől. Kérdés, hogy a veszprémi körgyűrűn Körmend felől Győr felé haladók inkább a 8-asra hajtanak majd fel Székesfehérvár irányába, majd a litéri elágazónál térnek rá az új 82-esre Győr felé, vagy a jelenlegi útvonalat választják a Tesco-körforgalmon és Gyulafirátóton keresztül (és persze vissza irányban is), mivel az új 82-es felé 4 kilométerrel hosszabb az út.
A Győr (Zirc) felől Székesfehérvár felé tartók most a Gyulafirátót-Hajmáskér útvonalon érik el a Várpalota kivételével végig négysávos 8-ast. Ha megépülne a 8/82-es összekötő, akkor ez 2,5 kilométerrel lenne hosszabb, azonban teljesen kikerülné a lakott helyeket, vagyis a hosszabb út a rövidebb utazási időben megtérülne.
A 82-es zirci elkerülő szakasza
Veszprém megye Területrendezési Terve "Főutak tervezett településelkerülő szakaszai" bekezdésben említi: "82. sz. főút: Veszprém, Eplény, Zirc" - semmi utalás arra, mikorra lehet rá számítani.
A Zircinfo öt évvel ezelőtt megkérdezte, szeretnék-e az olvasók, hogy megépüljön a zirci elkerülő. A válaszadók háromnegyede nemmel szavazott.
A 82-es május óta tartó felújítása az olaszfalusi elágazó és a Rákóczi tér között azt jelzi, hogy a 82-es zirci elkerülő szakaszának megépítése egy évtizedre biztos, de talán hosszabb időre is lekerül a közlekedésfejlesztési programok napirendjéről.
A Komplex útfelújítási program
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. ez évi Komplex útfelújítási programjában a 82-es út Veszprém megyei szakasza két szakasszal szerepel: 7,05 km Gyulafirátót faluközpont és Kökényes (Eplény) között, valamint 2,54 km az olaszfalusi elágazó és Zirc Rákóczi tér között (ezekről mindenkinek, aki május óta járt busszal vagy autóval Veszprémben, közvetlen tapasztalata is van).
Aki járja az országot, több útfelújításba is belefuthat: minden megyében van néhány ilyen szakasz (forrás: Magyar Közút):
Ez a program tehát ugyanaz megyei méretekben, ami egy település saját kezelésében lévő útjainál a kátyúzás: megszüntetjük a nyomvályúkat és a felületi egyenetlenségeket, amelyek néhány év alatt újratermelődnek, aztán kezdődik elölről, mint a városi utakon az évenkénti kátyúzás. Igaz, ezzel valamelyes növekszik a közlekedésbiztonság - mert az úthibák eleve baleseti veszélyforrást jelentenek -, egy kicsit a közlekedési komfort is javul - az autó nem ráz annyira -, a járművek igénybevétele is csökken, azonban a közlekedés nem vagy alig lesz gyorsabb, a levegő szennyezés nem csökken, a térség nem lesz elérhetőbb.
Megtapasztalva a Komplex útfelújítási program által érintett néhány, más megyében lévő főútvonali szakaszt is, szinte mindenhol felmerül a kérdés: vajon milyen szempontok alapján választották ki a felújítandó szakaszokat? Ugyanis a számos esetben semmilyen különbség nem látszik a felújításra kijelölt szakasz eredeti állapota és a csatlakozó, felújításba be nem vont szakaszok állapota között. Néhol (ilyen pl. a Kökényes Eplénynél) a mostani felújítás a korábban (talán 2014-ben?) felújított szakaszhoz csatlakozik. De ki emlékszik pl. arra, hogy az olaszfalusi elágazótól (a zirci felújítási szakasz kezdetétől) Eplény felé mikor volt utoljára felújítás? Mi indokolja, hogy éppen itt van a mostani felújítási szakasz kezdete?
A fenti térképet nézve 2013. nyara juthat eszünkbe, amikor minden megyére útügyi biztost neveztek ki "hogy a legtöbb utazó közlekedési lehetőségein javító beruházások indokolt mértékű előnyt élvezzenek a fejlesztések tervezése, ütemezése során". Ekkor pettyeződött be a térkép néhány kilométeres mellékúti szakaszok sokaságával, amelyekhez akkor még - választások előtt jártunk - az állampolgárok véleményét is várták "a legsürgetőbb helyi igényekről". 2014. nyarától aztán már ez nem volt olyan fontos, és a program következő szakaszába már csak az 1-2-3 számjegyű főútvonalak kerültek be, és itt már a Magyar Közút megyei igazgatóságai készítettek listát. Ennek a programnak vagyunk most mi is részesei.
Nehéz szabadulni a gondolattól, hogy a választások előtt felgyorsuló, a választóknak jól "eladható" fejlesztéseknek szavazatszerzési célja is van. 2013-14-ben eldugott kistelepülések sokasága kapott egy-egy felújított útszakaszt, most inkább nagyobb térségeknek jut belőle, de mindenütt el lehet mondani, hogy te is kaptál valamit. A politikai hátsó szándékok egyik ékes bizonyítéka, hogy a 82-es mostani felújítását nem a kormányszóvivő, nem a szakminisztérium képviselője, nem a programgazda Magyar Közút szakembere jelentette be, hanem a Fidesz választókerületi elnöke.
Zirc sokat nyert
A 82-es mostani felújításából Zircnek a legnagyobb haszna, hogy a kb. 1 km-es belterületi szakaszát (Kossuth és Széchenyi utcák) állami pénzen teljes rendbe rakják: csapadékvíz elvezetés, útszegélyek, műtárgyak, buszmegállók, kapubejárók, útkereszteződések, és természetesen a burkolat is. A városnak ez a része már most, a beruházás befejezése előtt sokkal rendezettebb képet mutat, és a legtöbb helyen egyértelműbbé vált a gépjárművek várakozása. A Kossuth utca önkormányzati megrendelésre készülő rendezési terve remélhetőleg tovább fogja javítani a városképet.
Elkerülik Zircet
A bevezetőben említett, közlekedésfejlesztési beruházásokat visszavonó/módosító kormányhatározat (1422/2016. (VII.29.) Korm.) 1. számú melléklete ("Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program nevesített kiemelt projektjei") 108 tételt tartalmaz. Ezek között egyetlen egy sincs, amely Zircet közlekedésfejlesztési szempontból érintené.
Alig öt nap telt el, belengették az első új fejlesztési csomagot: "30 milliárdot öntenek a bicikliutak fejlesztésébe", amelynek során "A fejlesztésekhez szükséges forrásokat uniós és hazai források biztosítják, a fejlesztések többsége 2018-ra megvalósulhat" (lásd még: választási ígéretek). A tervezett, a sajtóból eddig megismerhetővé vált útvonalak közül Zircet egyik sem érinti. Úgy tűnik, hogy a régóta tervezett Győr-Balaton kerékpárút - amelynek eddig egyetlen megvalósult szakasza a 2005-ben a Tesco mellett és tavaly a folytatásában a Hosszúréten átadott, a Cuhával párhuzamos összesen kb. 600 méter - még mindig csak ígéret lesz, amikor ezeket a szakaszokat már fel kell majd újítani.
Nem lesz gyorsabb, nem lesz komfortosabb, nem lesz biztonságosabb a közlekedés, nem csökken a légszennyezés, a zaj, a por a városban.
Koós Gábor
