Az 1848-49-es polgári forradalomra és szabadságharcra emlékezett Zirc városa
– Március tizenötödike tanulsága, hogy minden korban meg kell küzdenünk a szabadságunkért. Rajtunk múlik, hogy milyen tartalommal éljük meg a mindennapjainkat és mit hagyunk örökül az utódainknak – mondta az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharcra emlékező beszédében dr. Horváth Sándor Árpád, városunk alpolgármestere.
Az ünnepség koszorúzással vette kezdetét az emlékező szervezetek képviselőinek közreműködésével. Az időjárás ezúttal sem fogadott kegyeibe minket, a kokárda három színe közül a fehér egyre többször fordul elő hívatlan vendégként március idusán. „Esik eső karikára” – énekelhettük volna a forradalmi nótát, de a Városháza aulájából érkező fúvószene ideálisabb volt a nagyjaink előtt történő főhajtáshoz.
Városunk díszpolgárai és az önkormányzat képviselete Kossuth Lajos szobránál
„Egy közösség összetartozásának kialakításában fontos szerepet játszanak a hagyományok. A hagyományok tiszteletét az ünnepek megtartása teszi lehetővé. Minden nemzetnek van olyan jeles napja, amely valamilyen sorsfordító eseményhez kapcsolódik, amelyet aztán elevenen őriz meg az emlékezet, hogy később, alkalomadtán erőt meríthessünk az egykori hősök példájából” – mondta ünnepi beszédében dr. Horváth Sándor Árpád alpolgármester. Hozzátette: Március 15. nem csak egy nap az ezeréves magyarság jeles napjaiból, hanem egy jelkép. „Jelképe nemzeti önbecsülésünknek és összetartozásunknak, és jelképe lett az idegen hatalomtól független polgári Magyarországnak. Feladatunk, hogy felébresszük az érdeklődést, hogy megmaradjon lelkünkben az ünnep hangulata, és érezzük, miért fontosak a hagyományok, a jelképek és az ünnepek, hogy megértsük, minden népnek a magáé a fontos, és meg kell tanulnunk tisztelni nemzetünk értékeit”.
Dr. Horváth Sándor Árpád alpolgármester ünnepi beszéde
A szónok a legszentebb, legigazabb, legőszintébb ünnepnek nevezte 1848. Március 15-ét, amely a legjobban tükrözi magyarságunk lényegét, a szabadságszeretetet. A szabadságot a levegőhöz hasonlította: természetes, hogy van, de hiányzik, ha fogytán van körülöttünk. Felhívta a figyelmet, hogy ezen a napon nem csak a márciusi ifjakra emlékezünk, hanem az 1848-49-es szabadságharc nagy alakjaira, a csatamezők bátor hőseire is. – Azon a bizonyos márciusi napon a bátor, tettre kész ifjúság kezdeményezésének hatására született egy olyan ország, amelyben nincsenek születési előjogok, amelyben minden adófizető polgár államának olyan nagykorú tagja, akinek joga van eldönteni a saját sorsát, és amelyben a nemzet tagjai felelősek egymásért – mondta városunk alpolgármestere.
„A szabadságharc a hatalmas túlerővel szemben ugyan elbukott, de politikai szerepe és ereje a mai napig felbecsülhetetlen. Amit a márciusi ifjak adtak nekünk a Nemzeti dallal és a 12 ponttal, az egész nemzet életének egy olyan pillanata, amely azóta is erőt kell, hogy adjon akkor, amikor egy szebb és boldogabb életről gondolkodunk. Arra tanítanak a márciusi ifjak, hogy tilos gyávaságból, lustaságból lemondani a jó irányba mutató út kereséséről – hangzott el az ünnepi beszéd közepette.
Az ünnepség szónoka, városunk egyik vezetője végül arra hívta fel a figyelmet, hogy élni és szolgálni kell a jelent és építeni a jövőt. „Tehát talpra magyar!” – zárta gondolatait dr. Horváth Sándor Árpád.
Az ünnepi gondolatokat követően az Esztrád Színház „Ágyúszóval hirdetik” című zenés-irodalmi műsorát hallgathattuk meg, majd Ottó Péter polgármester és Lingl Zoltán, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke átnyújtották a tanulmányi ösztöndíjakat az arra érdemes tíz középiskolás fiatalnak, akiknek bemutatásával kapcsolódó írásunkban foglalkozunk. 2016 első félévének ösztöndíjas zirci márciusi ifjai: Kujbus Petra, Kubicsek Adrián, Pongrácz János, Farkas Estilla, Szakács Krisztián, Valler Márk, Vajcs Virág, Detre Csanád, Szabó Gabriella és Szalai Attila.
A Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB által szervezett rendezvényen közreműködött Csaba Lilla és Bakonyi Gergő. A Zirci Fúvószenekar az önálló műsora mellett a Himnuszt és a Szózatot is eljátszotta, majd még lehetett hallani felemelő muzsikájukat, amikor az emlékezők az „együtt ünnepelni jó” érzésével lelkükben elindultak haza.
Kelemen Gábor