1. rész: A Nemzeti Földalapba tartozó, 3 ha térmértéket meghaladó földrészletek árverés útján történő értékesítése
A kormány tavaly ősszel hozott rendeletet a Nemzeti Földalapba tartozó állami földek egy részének eladásáról. Az értékesítésre kijelölt földrészleteket két kategóriába sorolták: a 3 hektár alatti földekre, amelyeket nyilvános árverés, illetve pályáztatás nélkül lehetett megszerezni, és a 3 hektár feletti földekre, amelyekre nyilvános árverésen lehetett licitálni.
A földek értékesítését lebonyolító Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ügyfélszolgálatától négy nappal ezelőtt kapott tájékoztatás szerint "a 3 ha alatti értékesítésre vonatkozólag a vételi ajánlatok feldolgozása jelenleg is folyamatban van". Ez az a kategória, ahol "sem pályázni, sem licitálni nem kell, csak jelentkezni. Az állam a neki tetsző ajánlattevővel köt szerződést.". Ezek eredményét tehát majd csak később ismerjük meg.
Az első ütemben értékesítésre kijelölt 3 hektár feletti területek árverései azonban lezajlottak. Az eredmények (mint ahogy korábban a meghirdetés is) nyilvánosak, megyénkénti csoportosításban, települési szinten elérhetők az NFA honlapján.
A vs.hu tegnap jelentett meg kétrészes összeállítását, amelyben megyénként feldolgozta a földvásárlói toplistákat. Az első rész Baranyától Jász-Nagykun-Szolnokig, a második rész Komárom-Esztergomtól Zaláig elemzi a megyéket, és ez utóbbi foglalkozik Budapesttel is.
Az összeállítás bevezetője így fogalmaz: "Az új földbirtokosok elitjének többsége nem strómannak vagy zugügyvédnek tűnik, zömük valóban a mezőgazdaságból él, sokszor családi vállalkozásként működnek, még akkor is, ha külföldi származású a família. Ezt tapasztaltuk, miután végigpásztáztuk az állami földárverések végeredményét, és kiszűrtük a megyénként legnagyobb földbirtokokat kihasító gazdákat."
(A kép illusztráció; a jobb szélén álló Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és felesége azonban az első és a második helyezést szerezték meg a földárveréseken Fejér megyében a 913 millió 50 ezer forintért vett 701,1 hektárjukkal.)
A Veszprém megyei toplista
- Szabó Józsefné – 242 hektár 289,850 millió forintért
- Varga Lajos – 226,2 hektár 397,2 millió forintért
- Ruisch Józsefné – 222,7 hektár 318,450 millió forintért
Hogy kik is a toplistások, azt megtudhatjuk a vs.hu összeállításából.
Eredmények Zircen és Zircről
A zirci adatokat három szempontból gyűjtöttük ki: 1. a meghirdetett zirci földekből melyek keltek el, 2. melyek nem keltek el, és 3. mit nyertek el zirci illetőségű magánszemélyek bárhol az országban (de csak Veszprém megyében találtunk ilyet).
1. A meghirdetett hat zirci földterületből egyetlen kelt el:
2. A többi meghirdetett zirci terület nem kelt el:
3. Zirci illetőségű vásárlók az alábbi liciteket nyerték meg:
A licit folytatódik
A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy "eddig lényegében az eladásra szánt területek mintegy felét sikerült csak meghirdetni, pedig kezdetben még arról beszéltek a szaktárcánál, hogy az év végéig le kell zongorázni a földárveréseket. Csakhogy voltak egyes térségek, amelyek területeire elszórtan licitáltak, vagy egyáltalán nem licitált senki. De nemcsak térségek, hanem egyes gazdasági társaságok által az államtól hosszú távra haszonbérbe vett parcellák is szinte érintetlenek maradtak. Így az árverésre bocsátott földek 60 százaléka talált mindössze új gazdára, de még ez a szám is csökkenhet, ha a hozzávetőleg 700 hektárra sikeresen licitáló összesen 10 külföldi – pontosabban 2 külföldi és 8 többes – állampolgárt valahogy mégis kizárják, illetve megakadályozzák, hogy a földhivatali bejegyzés révén valódi tulajdonosokká váljanak.
...
Akár 40 ezer hektárt is felaprózhat a kormány 5-10 hektáros parcellákra jövő év elején a könnyebb eladhatóság érdekében".
Koós Gábor
A bejegyzésben szereplő adatokban és információkban a többszörös ellenőrzés ellenére is lehetnek hibák. A leírtakkal kapcsolatos helyreigazításokat, pontosításokat köszönettel fogadjuk és azoknak helyt adunk.
Kapcsolódó témák a Zircinfo-n:
A földhaszonbérleti pályázatok eredményei a zirci járásban
„A szabad sajtó nélkülözhetetlen egy egészséges demokráciához. Az újságírásnak célja van, és az nem csak a szórakoztatás. Hanem hogy ne legyen cinkosa a politikai hatalomnak, nagyvállalatoknak és gazdag embereknek. Az újságoknak végső soron alkotmányos feladata, hogy elmondják olvasóiknak az igazat.”
