Tudták, hogy van Zircen egy utca, ahol mézeskalácsból épült az összes házikó?
Álom útnak nevezték el, és tényleg olyan kicsit az egész, mint egy édes álom. Hó takarja a házak tetejét, jégcsapok lógnak az ereszről, szív alakú ablakok nyílnak a világra, mézes és tűlevelű fenyők érnek össze, rénszarvasok figyelnek, hóemberek ügyelnek, mókus jár a kertben…
Kovács Mónika, a Zirci Benedek Elek Óvoda logopédusa álmodta meg ezt a kis világot a szépen feldíszített karácsonyfa köré, a szülők, óvodapedagógusok és a gyerekek pedig közösen építették meg, minden csoportnak van itt egy kis otthona. Az ötletgazda elmondta, első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal hozták létre a mézeskalács házikó-kiállítást az intézményben. Felhívásuk szerint, melyet „Édes mézes” címmel tettek közzé az óvoda faliújságán: „Advent idején nincs is jobb a mézeskalács-sütésnél!” – olvashatjuk, és bizony sokan értettek egyet ezzel a gondolattal, hozták a szülők az alkotásokat, s a csoportszobákban is épültek a mézillatú házikók.
Kovács Mónika egyedi ötlettel állt elő, az elképzelést pedig közösen valósították meg
A gyerekek örömmel jöttek ki a mézeskalács-házikók elé egy fénykép erejéig
Az utcában nem csak családi házak vannak, hanem kápolna is, a kettes házszám alatt pedig egy motorszervizzel találkozhatunk. Ez utóbbit például Mühlbauer Zsuzsanna óvodapedagógus készítette otthon a párjával. Mint megtudjuk, a fantázia szüleményéről van szó, nem pedig egy létező zirci szolgáltatást jelenítettek meg. Figyeltek minden apró részletre, a kerítés úgy készült, hogy csíkokra felvágták a tésztát, egyesével rátették nyersen a sütőlapra, és így sütötték össze. Van a házsoron olyan épület is, amely egy lelkes apuka keze munkáját dicséri.
Tudta, hogy mi készül a háttérben, a látvány mégis meglepetésként érte Igmándyné Hebling Gabriella intézményvezetőt, csakúgy, mint a karácsonyi dekoráció, amely az óvodába érkezőket fogadja. Öröm olvasható az arcáról, és láthatóan így van ezzel mindenki, aki megfordul az „Álmok útján”.
A meglepetés azonban még hátra van, hiszen az otthonainkban csak ezután gyúlnak ki a fények…
Kelemen Gábor