A Kölyökidő vendége: Detre Csongor
Általános iskolás még, de már évtizedes múltra tekint vissza szavalói pályafutása. Dobogós lett az országos történelmi versenyen. Detre Csongorral, a Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulójával beszélgettem.
Szavalni a betűk ismerete nélkül
Majdnem napra pontosan kilenc évvel ezelőtt egy kisfiú lépett bátran a mikrofon mögé, s mesélt cérnavékony hangon II. Rákóczi Ferencről a fejedelem zirci szobrának avató-ünnepségén. Édesanyja a nézőtérről igyekezett megörökíteni ezeket a pillanatokat, édesapja egy papírlappal a közelében helyezkedett el, súgásra azonban nem volt szükség: a gyermek hibátlanul és szépen adta elő a történelmi mondát, amelyet a közönség természetesen nagy tapssal jutalmazott. Még nem töltötte be a hatodik életévét ekkor, de már nem ez volt az első fellépése…
– 2005-ben szavaltam először egy trianoni megemlékezésen. Az egész úgy kezdődött, hogy volt egy CD-nk, rajta egy megzenésített Reményik Sándor vers. Annyiszor meghallgattam, hogy előbb-utóbb megtanultam a szöveget. Szüleim megkérdezték, hogy lenne-e kedvem valahol elmondani ezt a verset. Nagy meglepetésükre azt mondtam, hogy igen.
Detre Csongor ezt követően rendszeres fellépője lett a Zirci Országzászló Alapítvány rendezvényeinek, így hát nem véletlen, hogy ő kapta a civil szervezet tízéves munkásságát bemutató könyv első példányát. Azt mondja, mindez nagy megtiszteltetés volt számára, ugyanakkor meglepetésként is érte, hogy őrá gondoltak elsőként. Nem tudott még olvasni, amikor az első verseket megtanulta, hangoskönyvek segítségével készült fel, gyakorolta a szöveget, a hangsúlyozást.
„…Szüleim megkérdezték, hogy lenne-e kedvem elmondani ezt a verset. Nagy meglepetésükre azt mondtam: igen.”
A végvári vitéz története
Mint sokunknak, Csongor számára is meghatározó olvasmányélmény volt az Egri csillagok. A hős várvédők történetével már jóval korábban megismerkedett, mint általában a gyerekek. Kezdetben édesanyja olvasta fel a cselekményt, amelyet olyannyira átélt a fiú, hogy eljátszotta a végvári vitéz szerepét, sőt egyszer farsangon is korhű jelmezbe bújt. Már ekkor érződött a történelem iránti érdeklődése, amit még jobban befolyásolt édesapja ezirányú végzettsége.
– Rengeteg történelmi témájú könyvünk van, én már egészen kiskoromban ezeknek a képeit nézegettem. Amikor pedig megtanultam olvasni, természetesen el is olvastam őket.
A legjobban az Árpád-kor, illetve az egész európai lovagkor ragadja meg a fantáziáját, de érdeklődik a modernkori hadviselés iránt is. A sok olvasás és tanulás odáig vezetett, hogy Csongor az előző tanévben felállhatott a képzeletbeli dobogóra egy országos történelmi versenyen. A döntőbe vezető úton több próbát is ki kellett állnia vitézünknek, egy iskolai, majd egy megyei forduló megnyerésével – ez utóbbit holtversenyben – jutott el a Szombathelyen megrendezésre kerülő országos vetélkedőre.
– A döntő első napján volt az írásbeli. Ez nekem annyira nem sikerült jól, a 100 pontból 84-et értem el, ami a tizedik helyre lett volna elég. Másnap került sor a szóbelire. Volt öt tétel, melyek közül a versenyző kiválaszthatta, hogy melyiket szeretné előadni. Tíz-tizenöt perc felkészülési időt, illetve néhány képet és idézetet kaptunk segítségül a témához. A szóbeli két körből állt, az első körben egy 8-10 perces előadást kellett tartani, a másodikban egy kicsivel rövidebbet az időkorlát szigorú betartásával. A hosszabb előadáson Zirc alapítójáról, III. Béla királyról beszéltem, a rövidebb előadásom pedig a magyar honfoglalók hadviseléséről szólt. Nagyon jól sikerült mindegyik, kettő, illetve egy pont híján majdnem a maximális pontszámot teljesítettem, így végül ennek köszönhettem a harmadik helyemet – meséli Csongor, majd hozzáteszi: nagyon szoros volt a verseny, az első öt helyezettet csak egy-egy pont választotta el egymástól.
Az országos történelmi versenyen elért harmadik helyezésért kapott oklevéllel
Az elmúlt tanév másik kiemelkedő eredménye a megyei német nyelvi versenyen holtversenyben elért első helyezés volt. Csak néhány pont választotta el az országos döntőbe jutástól, de nem bánja, hogy ez végül nem sikerült, mert szinte egyidőben került megrendezésre a történelmi versennyel, és nehéz lett volna felkészülni mindkét tudáspróbára.
„Jó estét, jó szurkolást kedves nézők!”
Szavaló tehetsége, kiemelkedő történelmi és nyelvi tudása ellenére nem kizárt, hogy Csongor a sportriporteri pályát választja majd. Az imént felsorolt képességek persze jól jöhetnek ehhez a szakmához is. Versenyszinten ugyan nem sportol, de a labdarúgás iránti érdeklődése szintén jelen van már kiskorától, tulajdonképpen ennek köszönhetően tanult meg írni, olvasni. Sportújságokból másolta ki a csapatok neveit füzetekbe, szülei pedig segítették a betűk megismerését. Papírdarabkákra rajzolta fel a klubok zászlóját, és így sorsolta össze őket. Aztán természetesen le is játszotta a bajnokságot, a füzetek – melyekbe az eredményeket vezette – a mai napig megvannak a családi archívumban.
Édesanyja meséli, előfordult, hogy Csongor az autóban ülve játszotta le magában a meccset, s megkérte őt, hogy szóljon, amikor letelt az első negyvenöt perc, hogy le tudja fújni az első félidőt. Halványan dereng valami erről a fiatalembernek, és emlékszik, az óvodában is nagy derbiket rendeztek, otthonról vitték társaival a gombfoci-csapatokat.
„Igen, valóban volt ilyen, hogy a fejemben ment a meccs, és mondtam anyának, negyvenöt perc után szóljon, mert akkor lefújom a félidőt.”
Detre Csongor a nyolcadik osztályt kezdte meg a napokban. Élményekkel telt az utolsó általános iskolás vakáció, sok időt töltött a barátaival, édesapjával a Felvidékre és Lengyelországba kirándultak. Az még kérdéses, hogy merre tovább, nagy valószínűséggel valamelyik győri középiskolában folytatja majd a tanulmányait, ahogy tették ezt többen is a családból. Hamarosan tehát kezdődik a „második félidő” – jelzi az élet bírája –, aztán újabb és újabb mérkőzések jönnek, a közönség pedig szurkol…
A fotókat Kertész Milán készítette.
Végül nézzük meg azt a majdnem napra pontosan kilenc évvel ezelőtti előadást a Stúdió KB archívumából. Készült a Rákóczi-szobor avató-ünnepségén, 2006-ban. Operatőr: Wittmann Csaba.
https://www.youtube.com/watch?v=c9nEKnC4qHQ
Kelemen Gábor