Forrás: Zirci Fidesz Csoport
A Zirci Országzászló Alapítvány 10 éves munkájáról jelent meg könyv
2 komment
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Atyavilág 2015.10.14. 05:51:09
(Két részes megjegyzés).
Nemrég jutottam „A Zirci Országzászló Alapítvány Emlékkönyve 2003-2014” című kiadvány végére. Az igényes kivitelű könyv helytörténeti jelentőségű, és nélkülözhetetlen, hiteles forrásanyaga lesz az utókor várostörténeti kutatóinak. A tíz év eseményeinek naplószerű leírását, az elhangzott köszöntők, beszédek szövegét, az egyes kezdeményezéseket támogató magánszemélyek és szervezetek listáját félezer kép illusztrálja. Az Alapítványnak a közterületi alkotások, műemlékek megóvására, helyreállítására, karbantartására, új közterületi szobrok, emlékhelyek létrehozására irányuló tevékenysége folyamatosan gazdagítja, színesíti a város arculatát. A kezdeményezésükre és közreműködésükkel született korábban nem létező, most már visszatérő események, programok között olyan is van, amely nagy népszerűségre tett szert.
Aki azonban figyelemmel kísérte az elmúlt évtized zirci közéletét, annak legalább egy hiányérzete támad a könyv átlapozása után: nem talál utalást az Alapítvány politikai aktivitásaira. Véleményem szerint a Zirci Országzászló Alapítvány ma az egyetlen olyan városi civil szervezet, amelynek kezdettől fogva határozott politikai célja és a közéletben jól felismerhető politikai tevékenysége van.
A közterületi tárgyak, alkotások helyreállítása, gondozása, újak létesítése nem ideológiafüggő tevékenység, mint ahogy megemlékezések, ünnepségek szervezése sem. Az egyházakhoz fűződő viszonyát a hazai politikai paletta minden pártja meghatározza, függetlenül attól, hogy a paletta melyik oldalán elhelyezkedőnek vallja magát, tehát ez sem egyértelműen ideológiafüggő.
Az Alapítvány szellemiségére az Alapító okirat tartalmaz egy áttételes utalást: „az Országzászló emlékmű szellemiségével összhangban” szervezi az önálló rendezvényeket. A könyv egyes fejezetei tartalmilag és szövegszerűen azt tükrözik vissza, hogy az Alapítvány kereszténynek, keresztény nemzetinek határozza meg magát. Önmagában még ez sem szükségszerűen jelentene politikai elkötelezettséget, hiszen keresztények a politikai paletta teljes skáláján vannak, és bármelyik állampolgár joggal sértődne meg, ha kétségbe vonnák nemzeti érzéseit.
Véleményem szerint a Zirci Országzászló Alapítvány a Fideszhez kötődő civil szervezet. Lássunk erre néhány, nyilvános forrásokból megismerhető példát:
- A Fidesz helyi szervezete 2002. június 11-én alakult meg, akkori alelnöke egy évvel később az Alapítvány egyik alapítója is lesz.
- „A 2002. évi, számunkra kedvezőtlen parlamenti választások, olyan eredményt hoztak, ami tenni akarásra késztetett többünket, hogy közös erővel, összefogással nagyobb eredményt érjünk el a keresztény magyar értékek megőrzésében.” (idézet a könyv egyik előszavából; ezt az országgyűlési választást az előrejelzések és várakozások ellenére elvesztette a Fidesz, ami rendkívüli indulatokat váltott ki a párt vezetőiből és híveiből).
- Zircen 1990-től 2002-ig minden önkormányzati választáson indított jelöltet egy vagy több civil szervezet, azóta civilek nem, csak politikai pártok. Az ezt követő három választáson (2006, 2010, 2014) az Alapítvány nyolc alapítója közül először kettő, majd egy-egy indult a Fidesz (Fidesz-KDNP, Fidesz MPSZ-KDNP) jelöltjeként, és minden alkalommal be is került. A 2006-2010-es és 2010-2014-es ciklusban az Alapítvány e két alapítója töltötte be képviselőként az alpolgármesteri tisztet.
- A 2006-os önkormányzati választások kampányában az akkor újonnan megválasztott és azóta is hivatalban lévő polgármester Zirci Figyelő című választási kiadványának ajánlási oldalán – amelyen e sorok írója is szerepel ajánlóként – találkozunk a Zirci Országzászló Alapítvány nevével: a Rákóczi téren felállított Rákóczi-szobor apropóján hirdette a városi összefogás eredményét.
- A 2010-es választáson az újra induló polgármester „Velünk a kormány a városért!” választási kiadványában írták magukról: „A Zirci Országzászló Alapítvány megtalálta a kontaktust, a jó együttműködést a település jelen vezetésével.”
- Az Alapítvány alapítói, tisztségviselői közül rendszeresen a Fidesz jelöltjeként vesznek részt a szavazatszámláló bizottságokban és személyesen működnek közre a választási kampányban a Fidesz oldalán.
- Az Emlékkönyv bemutatására 2015. június 17-ére szervezett ünnepségről szóló bejegyzés a Zircinfo blogon (lásd fent) a Zirci Fidesz Csoportra hivatkozik forrásként.
Az érintettek persze mondhatják, hogy „ez a tevékenységem az alapítványi tisztségem része, a másik tevékenységemet pártelkötelezettségem részeként végeztem, a harmadikat pedig magánszemélyként”. A közvéleményben azonban ezek teljesen egybemosódnak, és ugyanannak a személynek az esetében éles határt vonni közéjük életszerűtlen magyarázkodásnak tűnne.
(Folytatás a következő megjegyzésben)
Nemrég jutottam „A Zirci Országzászló Alapítvány Emlékkönyve 2003-2014” című kiadvány végére. Az igényes kivitelű könyv helytörténeti jelentőségű, és nélkülözhetetlen, hiteles forrásanyaga lesz az utókor várostörténeti kutatóinak. A tíz év eseményeinek naplószerű leírását, az elhangzott köszöntők, beszédek szövegét, az egyes kezdeményezéseket támogató magánszemélyek és szervezetek listáját félezer kép illusztrálja. Az Alapítványnak a közterületi alkotások, műemlékek megóvására, helyreállítására, karbantartására, új közterületi szobrok, emlékhelyek létrehozására irányuló tevékenysége folyamatosan gazdagítja, színesíti a város arculatát. A kezdeményezésükre és közreműködésükkel született korábban nem létező, most már visszatérő események, programok között olyan is van, amely nagy népszerűségre tett szert.
Aki azonban figyelemmel kísérte az elmúlt évtized zirci közéletét, annak legalább egy hiányérzete támad a könyv átlapozása után: nem talál utalást az Alapítvány politikai aktivitásaira. Véleményem szerint a Zirci Országzászló Alapítvány ma az egyetlen olyan városi civil szervezet, amelynek kezdettől fogva határozott politikai célja és a közéletben jól felismerhető politikai tevékenysége van.
A közterületi tárgyak, alkotások helyreállítása, gondozása, újak létesítése nem ideológiafüggő tevékenység, mint ahogy megemlékezések, ünnepségek szervezése sem. Az egyházakhoz fűződő viszonyát a hazai politikai paletta minden pártja meghatározza, függetlenül attól, hogy a paletta melyik oldalán elhelyezkedőnek vallja magát, tehát ez sem egyértelműen ideológiafüggő.
Az Alapítvány szellemiségére az Alapító okirat tartalmaz egy áttételes utalást: „az Országzászló emlékmű szellemiségével összhangban” szervezi az önálló rendezvényeket. A könyv egyes fejezetei tartalmilag és szövegszerűen azt tükrözik vissza, hogy az Alapítvány kereszténynek, keresztény nemzetinek határozza meg magát. Önmagában még ez sem szükségszerűen jelentene politikai elkötelezettséget, hiszen keresztények a politikai paletta teljes skáláján vannak, és bármelyik állampolgár joggal sértődne meg, ha kétségbe vonnák nemzeti érzéseit.
Véleményem szerint a Zirci Országzászló Alapítvány a Fideszhez kötődő civil szervezet. Lássunk erre néhány, nyilvános forrásokból megismerhető példát:
- A Fidesz helyi szervezete 2002. június 11-én alakult meg, akkori alelnöke egy évvel később az Alapítvány egyik alapítója is lesz.
- „A 2002. évi, számunkra kedvezőtlen parlamenti választások, olyan eredményt hoztak, ami tenni akarásra késztetett többünket, hogy közös erővel, összefogással nagyobb eredményt érjünk el a keresztény magyar értékek megőrzésében.” (idézet a könyv egyik előszavából; ezt az országgyűlési választást az előrejelzések és várakozások ellenére elvesztette a Fidesz, ami rendkívüli indulatokat váltott ki a párt vezetőiből és híveiből).
- Zircen 1990-től 2002-ig minden önkormányzati választáson indított jelöltet egy vagy több civil szervezet, azóta civilek nem, csak politikai pártok. Az ezt követő három választáson (2006, 2010, 2014) az Alapítvány nyolc alapítója közül először kettő, majd egy-egy indult a Fidesz (Fidesz-KDNP, Fidesz MPSZ-KDNP) jelöltjeként, és minden alkalommal be is került. A 2006-2010-es és 2010-2014-es ciklusban az Alapítvány e két alapítója töltötte be képviselőként az alpolgármesteri tisztet.
- A 2006-os önkormányzati választások kampányában az akkor újonnan megválasztott és azóta is hivatalban lévő polgármester Zirci Figyelő című választási kiadványának ajánlási oldalán – amelyen e sorok írója is szerepel ajánlóként – találkozunk a Zirci Országzászló Alapítvány nevével: a Rákóczi téren felállított Rákóczi-szobor apropóján hirdette a városi összefogás eredményét.
- A 2010-es választáson az újra induló polgármester „Velünk a kormány a városért!” választási kiadványában írták magukról: „A Zirci Országzászló Alapítvány megtalálta a kontaktust, a jó együttműködést a település jelen vezetésével.”
- Az Alapítvány alapítói, tisztségviselői közül rendszeresen a Fidesz jelöltjeként vesznek részt a szavazatszámláló bizottságokban és személyesen működnek közre a választási kampányban a Fidesz oldalán.
- Az Emlékkönyv bemutatására 2015. június 17-ére szervezett ünnepségről szóló bejegyzés a Zircinfo blogon (lásd fent) a Zirci Fidesz Csoportra hivatkozik forrásként.
Az érintettek persze mondhatják, hogy „ez a tevékenységem az alapítványi tisztségem része, a másik tevékenységemet pártelkötelezettségem részeként végeztem, a harmadikat pedig magánszemélyként”. A közvéleményben azonban ezek teljesen egybemosódnak, és ugyanannak a személynek az esetében éles határt vonni közéjük életszerűtlen magyarázkodásnak tűnne.
(Folytatás a következő megjegyzésben)
Atyavilág 2015.10.14. 05:52:33
(Az előző megjegyzés folytatása)
Végül még egy megjegyzés. A 2007-ben végzett tevékenységek fejezetében, az 52. oldalon említi az Alapítvány elnöke: „Vegyes érzésekkel fogadtuk a hírt, hogy Alapítványunk kapja a Pro Urbe-díjat. Örültünk, hogy sokan ránk gondoltak, de fenntartásaink is voltak, mert kezdetben sok nemtelen támadásnak voltunk kitéve.”
A könyv nem részletezi, melyek voltak ezek a nemtelen támadások. Álljon itt azonban néhány tanulságos adat.
2007-ben, tehát amikor az Alapítvány Pro Urbe-díjat kapott, négy éves működést tudhatott maga mögött. Ugyanabban és az azt megelőző években a következő szervezetek nyerték el ugyanezt a kitüntetést:
2007: a Nyugdíjasklub (33 évi működés után)
2005: a Zirc és Vidéke szerkesztősége (14 évi működés után)
2003: a Zirci Sporthorgász Egyesület (12 évi működés után)
2001: a KÖZ-VÍZ Kft (10 évi működés után)
2000: „A BULI” szervezői (9 évi működés után)
2000: a Városi Erzsébet Kórház kollektívája (100 évi működés után)
1999: az Eszterlánc Néptáncegyüttes (10 évi működés után)
(a működési években +/- pontatlanság lehetséges).
Tehát 2007-ig nem volt olyan szervezet, amely kevesebb mint (szűk) évtizedet várt volna a Pro Urbe-díjra. Ez tehát vagy azt jelenti, hogy az Alapítvány a működésének első négy éve alatt különösen kiemelkedő érdemeket szerzett, vagy azt, hogy az Alapító okirat szerinti tevékenységeken túl más szempontok is szerepet játszottak a kitüntetés elnyerésében.
A 2006-ban megválasztott – és 2007-ben hivatalban lévő – képviselő-testület összetétele a következő volt: 6 Fidesz-KDNP-jelölt, 6 független jelölt (közöttük a polgármester Fidesz-KDNP-támogatással megválasztva), 1 MSZP-SZDSZ-, 1 SZDSZ-MSZP-jelölt.
Nehéz szabadulni a gondolattól, hogy a példás gyorsasággal elnyert városi kitüntetés független lett volna az azt megszavazó képviselő-testület összetételétől, illetve az Alapítványnak a polgármester jelölésében játszott szerepétől. Így nem kell csodálkozni azon, ha az Alapítvány tisztségviselőinek is fenntartásai támadnak, mert a megválaszolatlan kérdések miatt a közvéleményben általuk „nemtelen támadás”-nak érzett vélemények alakulnak ki.
Koós Gábor
Végül még egy megjegyzés. A 2007-ben végzett tevékenységek fejezetében, az 52. oldalon említi az Alapítvány elnöke: „Vegyes érzésekkel fogadtuk a hírt, hogy Alapítványunk kapja a Pro Urbe-díjat. Örültünk, hogy sokan ránk gondoltak, de fenntartásaink is voltak, mert kezdetben sok nemtelen támadásnak voltunk kitéve.”
A könyv nem részletezi, melyek voltak ezek a nemtelen támadások. Álljon itt azonban néhány tanulságos adat.
2007-ben, tehát amikor az Alapítvány Pro Urbe-díjat kapott, négy éves működést tudhatott maga mögött. Ugyanabban és az azt megelőző években a következő szervezetek nyerték el ugyanezt a kitüntetést:
2007: a Nyugdíjasklub (33 évi működés után)
2005: a Zirc és Vidéke szerkesztősége (14 évi működés után)
2003: a Zirci Sporthorgász Egyesület (12 évi működés után)
2001: a KÖZ-VÍZ Kft (10 évi működés után)
2000: „A BULI” szervezői (9 évi működés után)
2000: a Városi Erzsébet Kórház kollektívája (100 évi működés után)
1999: az Eszterlánc Néptáncegyüttes (10 évi működés után)
(a működési években +/- pontatlanság lehetséges).
Tehát 2007-ig nem volt olyan szervezet, amely kevesebb mint (szűk) évtizedet várt volna a Pro Urbe-díjra. Ez tehát vagy azt jelenti, hogy az Alapítvány a működésének első négy éve alatt különösen kiemelkedő érdemeket szerzett, vagy azt, hogy az Alapító okirat szerinti tevékenységeken túl más szempontok is szerepet játszottak a kitüntetés elnyerésében.
A 2006-ban megválasztott – és 2007-ben hivatalban lévő – képviselő-testület összetétele a következő volt: 6 Fidesz-KDNP-jelölt, 6 független jelölt (közöttük a polgármester Fidesz-KDNP-támogatással megválasztva), 1 MSZP-SZDSZ-, 1 SZDSZ-MSZP-jelölt.
Nehéz szabadulni a gondolattól, hogy a példás gyorsasággal elnyert városi kitüntetés független lett volna az azt megszavazó képviselő-testület összetételétől, illetve az Alapítványnak a polgármester jelölésében játszott szerepétől. Így nem kell csodálkozni azon, ha az Alapítvány tisztségviselőinek is fenntartásai támadnak, mert a megválaszolatlan kérdések miatt a közvéleményben általuk „nemtelen támadás”-nak érzett vélemények alakulnak ki.
Koós Gábor