Ló-AIDS: súlyos lóbetegség fenyeget? Egy ravazdi állatot is többször vizsgáltak
A ravazdi ló vérmintái szerencsére jók. A Zirchez közeli Olaszfalun és Komárom-Esztergom megyében is találtak viszont beteg állatot.
SZEGHALMI BALÁZS - 2015.06.04. 00:12
Négy vérvétel dönti el, hogy fertőzött-e a ló
Tavasz elején a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága fertőző kevésvérűséget állapított meg egy Veszprém megyéből származó, az Üllői Nagyállatklinikán kezelt lóban.
"A járványügyi intézkedések kapcsán három állat a klinikán, hat állat a származási helyén a betegség megerősítésétől számított 90 napig karanténba került, mely során négy alkalommal, 21 napos időközzel végzett vérvétel után derül ki, hogy az állat fertőződött-e" - közölte a Nébih kommunikációs osztálya.
Két lovat el kell altatni
A gyakorlatban mindez azt jelentette, jelenti, hogy az ország nyolc megyéjének tíz településén kellett elzárni a lovakat, hogy megakadályozzák az állatokra rendkívül veszélyes fertőző kevésvérűség (FKV, vagy ló-AIDS) terjedését.
A Nébih friss tájékoztatásából az derül ki, hogy az Üllői Nagyállatklinikán karanténban tartott három ló közül kettőnél a harmadik és a negyedik 21 napos időközzel vett minta is pozitív eredményt mutatott, vagyis el kell altatni őket.
Jó hír ugyanakkor, hogy a harmadik Üllőn karanténozott ló eredménye továbbra is negatív.
Szerencsére egészségesek a ravazdi és máriakálnoki lovak, a Zirchez közeli Olaszfaluban viszont találtak beteg állatot
A szóban forgó vérvizsgálatokat szükséges volt elvégezni egy ravazdi lovon is. Utóbbi állat Üllőn került kapcsolatba fertőzött társaival, de szerencsére eddig mind a négy mintája negatívnak bizonyult.
A Nébih honlapja szerint számon tartanak olyan szigetközi lovakat is, akik a beteg lovakkal nem kerültek kapcsolatba, de az Üllői Lóklinikán megfordultak. A Máriakálnokon élő lovak a jelek szerint egészségesek.
Találtak ugyanakkor fertőzött lovakat a Zirchez közeli Olaszfaluban, mint ahogy a Komárom-Esztergom megyei Piliscséven is.
Képünk illusztráció!
Négy vérvétel dönti el, hogy fertőzött-e a ló
Tavasz elején a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága fertőző kevésvérűséget állapított meg egy Veszprém megyéből származó, az Üllői Nagyállatklinikán kezelt lóban.
"A járványügyi intézkedések kapcsán három állat a klinikán, hat állat a származási helyén a betegség megerősítésétől számított 90 napig karanténba került, mely során négy alkalommal, 21 napos időközzel végzett vérvétel után derül ki, hogy az állat fertőződött-e" - közölte a Nébih kommunikációs osztálya.
Két lovat el kell altatni
A gyakorlatban mindez azt jelentette, jelenti, hogy az ország nyolc megyéjének tíz településén kellett elzárni a lovakat, hogy megakadályozzák az állatokra rendkívül veszélyes fertőző kevésvérűség (FKV, vagy ló-AIDS) terjedését.
A Nébih friss tájékoztatásából az derül ki, hogy az Üllői Nagyállatklinikán karanténban tartott három ló közül kettőnél a harmadik és a negyedik 21 napos időközzel vett minta is pozitív eredményt mutatott, vagyis el kell altatni őket.
Jó hír ugyanakkor, hogy a harmadik Üllőn karanténozott ló eredménye továbbra is negatív.
A lótartók ide kattintva olvashatnak a megelőzés és védekezés legfontosabb eszközeiről!
Szerencsére egészségesek a ravazdi és máriakálnoki lovak, a Zirchez közeli Olaszfaluban viszont találtak beteg állatotA szóban forgó vérvizsgálatokat szükséges volt elvégezni egy ravazdi lovon is. Utóbbi állat Üllőn került kapcsolatba fertőzött társaival, de szerencsére eddig mind a négy mintája negatívnak bizonyult.
A Nébih honlapja szerint számon tartanak olyan szigetközi lovakat is, akik a beteg lovakkal nem kerültek kapcsolatba, de az Üllői Lóklinikán megfordultak. A Máriakálnokon élő lovak a jelek szerint egészségesek.
Találtak ugyanakkor fertőzött lovakat a Zirchez közeli Olaszfaluban, mint ahogy a Komárom-Esztergom megyei Piliscséven is.
A betegség emberre nem veszélyes
A lovak fertőző kevésvérűségét (FKV), köznapi nevén fertőző vérszegénységet vagy ló-AIDS-et retrovírus okozza, ami az egypatásokat betegíti meg (ló, szamár, öszvér, zebra). A betegség világszerte előfordul, emberre nem veszélyes.
A betegség terjesztésében vérszívó ízeltlábúak (böglyök, szúró legyek, szúnyogok, kullancsok) is szerepet játszanak.
Magyarországon 1965 és 2010 között a szigorú járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően nem jelentkezett a fertőzés. 2012-ben 8, 2013-ban 6, 2014-ben 7 esetet diagnosztizáltak. A szomszédos Romániában ugyanakkor a betegség széles körben elterjedt.
A lovak fertőző kevésvérűségét (FKV), köznapi nevén fertőző vérszegénységet vagy ló-AIDS-et retrovírus okozza, ami az egypatásokat betegíti meg (ló, szamár, öszvér, zebra). A betegség világszerte előfordul, emberre nem veszélyes.
A betegség terjesztésében vérszívó ízeltlábúak (böglyök, szúró legyek, szúnyogok, kullancsok) is szerepet játszanak.
Magyarországon 1965 és 2010 között a szigorú járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően nem jelentkezett a fertőzés. 2012-ben 8, 2013-ban 6, 2014-ben 7 esetet diagnosztizáltak. A szomszédos Romániában ugyanakkor a betegség széles körben elterjedt.
Képünk illusztráció!
Forrás: http://www.kisalfold.hu/
