Mint arról már előzetesen hírt adtunk városunk honlapján, két zirci képzőművész is részese annak a nagyszabású kiállításnak, amelynek a Műcsarnok ad otthont. A tárlat azóta megnyílt, miképpen a fővárosban megjelenő alkotók, Földesi Barnabás és Sudár Péter is megnyíltak előttünk. Tapasztalataikról, élményeikről adtak számot, kiállított képeikről beszéltek.
Ennyire átfogó kiállításra nem mostanában volt példa hazánkban. Az „Itt és most – Képzőművészet. Nemzeti Szalon 2015” című tárlat azt szeretné bemutatni, hogy mi az új a mai magyar képzőművészetben, melyek azok a változások, eltérő jelenségek, amelyek révén az elmúlt tíz év művészete megkülönböztethető a kilencvenes évekétől. Több mint kétszáz alkotó, közöttük sok fiatal művész képviselteti magát a seregszemlén, ahol mintegy 350 alkotás került kiállításra és tekinthető meg július 19-ig.
– N. Mészáros Júlia művészettörténésztől, a kiállítás kurátorától kaptuk a felkérést, hogy néhány munkánkkal vegyünk részt a tárlaton – meséli Sudár Péter, az egyik kiállító zirci művész. – Esetemben két képet választott ki a kurátor asszony, amely 2008-2009 körül készültek, és mindkettő témája a festészet. Az egyiknek az a címe, hogy „Tansey tehene”. Ezen a képen én vagyok rajta, és egy festményt mutatok egy tehénnek, amely egyébként a mi tehenünk. A festmény utalás Mark Tansey amerikai festő alkotására, amelyen professzorok, tudós emberek egy tehénnel zsűriztetnek egy tehenet is ábrázoló tájképet. A másik kiállított festményemen édesapám van rajta, én pedig festem őt. Adidas melegítőt visel, melynek piros, fekete, fehér színei a Monarchiára asszociálnak, édesapám bajuszával, szakállával pedig Ferenc Józsefre hasonlít, bár egyesek Sztálint vélték felfedezni a képen. A lényeg, hogy festőt és modelljét ábrázolja az alkotás.
Péter otthonról is merít a kiállított festményein, hiszen egyik képén a tehenük, a másikon édesapja tűnik fel
– A szalonrendszer azt hivatott képviselni, hogy merítsünk egy szélesebb művészeti közegből, és adjunk egy keresztmetszetet az egyes művészeti ágakból. Külön utakon ugyan, de Péter és én is ajánlások révén jutottunk be a Nemzeti Szalonba. A korábbi, eseti fővárosi megjelenések után ez a műcsarnoki bemutatkozás nagyobb nyilvánosságot ad munkáinknak – mondta el Földesi Barnabás, a másik kiállító zirci művész, akinek szinte egy kisebb kamara kiállítása látható a seregszemlén. – Kurátor asszony kérésére egy bővebb anyagot válogattam össze az utóbbi alkotói periódusom összegzéseként, ami nagy örömre csorbítatlanul bemutatásra is került: két olajkép, két installáció, két fotó, négy feliratos mű – tette hozzá.
Földesi Barnabás kiállított alkotásaival a Műcsarnokban
A kiállítást dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára és Fertőszögi Péter művészettörténész nyitotta meg, köszöntőt mondott Fekete György professzor, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. Az esemény a megnyitó széleskörű társadalmi érdeklődése mellett komoly sajtóvisszhangot is kapott. A Heti Válasz munkatársa kiemelte: „az újrealista stílusban festő Sudár Pétert a hagyományokra épülő kortárs mű megértéséhez is szükséges művészeti köznyelv hiánya foglalkoztatja, és hasonló kérdést feszeget a konceptualizmus nyelvén Földesi Barnabás is.” „Sudár Péter festményein keresi saját művészi szerepét” – olvashatjuk a hirado.hu tudósításában, a tárlatról készült reklámspotot pedig Földesi Barnabás egyik feliratos műve zárja.
A Műcsarnokban kiállító két zirci művész életpályájában több párhuzamosságot fedezhetünk fel, és útjaik most valahogy összeértek a fővárosban. Alkotásaik egymás szomszédságában kaptak helyet a kiállítótérben, amit elsősorban annak tulajdonítanak, hogy hasonlóképpen gondolkodnak a művészetről, alkotásaikkal a művész szerepét keresik a világban.
Kelemen Gábor sajtóreferens
