Az eredeti bejegyzés időpontja: 2015. április 15. A NÉBIH válaszát a bejegyzés végén tesszük közzé.
Az Európai Unió által támogatott Iskolagyümölcs-program "Brüsszel reményei szerint ... segíthet a diákok egészségesebb étrendre nevelésében és abban, hogy minél kevesebb gyerek legyen túlsúlyos."
Az iskolagyümölcs-programról szóló rendelet szerint az általános iskolák 1-6. osztályaiban diákonként hetente legfeljebb négy adag gyümölcs vagy zöldség osztható ki. A termékek beszállítóival az iskola fenntartója, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) köt szerződést, és ő a vissza nem térítendő támogatás jogosultja is. A támogatás kedvezményezettjei a tanulók. A rendelet pontosan szabályozza azt is, mi a teendő minőségi kifogás esetén.
Ennek a nagyon üdvözlendő kezdeményezésnek a keretében Zircen kiosztott gyümölcsök közül eddig leginkább almára, körtére, szilvára, őszibarackra emlékszünk.
Ebben az évben március 25-én kaptak először zöldséget, kis zacskókba adagolt cékla formájában. Másnap, csütörtökön, 26-án karalábé volt, ugyanolyan zacskókba csomagolva.
Első pillantásra gyorsfagyasztott hasábburgonyának vélnénk, de a zacskó, felirata szerint, karalábét rejt.
Az Iskolagyümölcs-program 2014/15. tanévre vonatkozó szabályai szerint "A sárgarépa és a karalábé szállítása csak abban az esetben foglalható bele a megállapodásba, ha azt darabolt, fogyasztásra előkészített és a mellékletben előírt adagonként csomagolt áruként szállítják." A csütörtökön kiosztott karalábé-adagok kétségtelenül megfeleltek ezeknek az előírásoknak.
A rendelet előírja a terméknek minőségét. A zacskóra rá is van nyomtatva, hogy I. osztályú.
Azonban az egyik diáknál landolt karalábé-zacskó beltartalma erre rácáfolt. Kissé rágós, szivacsszerű, még felnőtt ízlés szerint is kifejezetten keserű szájízt hátrahagyó karalábészeletek voltak benne. Megkóstolta, de nem ette meg sem aki kapta, sem más, és nem adódott egyéb hasznosítási lehetőség sem. Más családoktól arról tudunk, hogy ők a kapott zacskó tartalmát jóízűen elrágcsálták.
A karalábé-zacskó felirata szerint a minőségmegőrzési ideje egy nappal korábban lejárt.
Az élelmiszerek eltarthatóságát a termék csomagolásán feltüntetett minőségmegőrzési idő vagy felhasználhatósági idő mutatja. A minőségmegőrzési idő nem azonos a felhasználhatósági idővel:
- A minőség megőrzési idő azt az időtartamot fejezi ki, ameddig az élelmiszertől megalapozottan elvárható, hogy megtartsa legjobb minőségét pl. ízét. Minőség megőrzési dátummal bíró élelmiszerek közé tartoznak például a konzervek, a szárított és a fagyasztott élelmiszerek.
- A felhasználhatósági idő az az időtartam, ameddig az élelmiszertől megalapozottan elvárható, hogy biztonságosan fogyasztható marad, ha meghatározott tárolási körülmények között tartották. Következésképpen, ezek az élelmiszerek ételmérgezési kockázatot jelenthetnek, ha a felhasználhatósági dátum után kerülnek elfogyasztásra. A felhasználhatósági dátummal bíró élelmiszerek közé tartoznak például a fagyasztott tejtermékek, főtt/sült húsok és a kész saláták.
Tehát egy élelmiszer valószínűleg fogyasztható marad, ha lejár a minőségmegőrzési határidő, legfeljebb már nem ízlik annyira, vagy nincs benne már annyi értékes összetevő (akkor már viszont nem felel meg az I. osztályú minősítésnek, ami az iskolagyümölcs-programban kiosztható termékek feltétele. Vagy mégis?). Csak hát akkor az a kérdés, hogy legközelebb lehet akár egy hete, vagy egy hónapja lejárt iskolazöldséget is adni a gyerekeknek? Hol van a határ?
Levelet írtunk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) ügyfélszolgálatának és feltettük a kérdéseinket. Március 28-án igazolták vissza, hogy a levelet megkapták és várhatóan 14 napon belül válaszolnak. Április 7-én a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság fórum rovatában is feltettük a kérdéseket, ők négy nappal később írták meg, hogy "élelmezés-egészségügyi, élelmiszer termékbiztonsági kérdésekben nem a fogyasztóvédelmi hatóság, hanem a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal rendelkezik hatáskörrel eljárni.", vagyis tényleg az első felkeresett hatóság az illetékes.
A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény szerint a hatóságoknak 30 nap áll rendelkezésre a válaszadásra. Tehát a NÉBIH-nek még van ideje, de mert 14 napos válaszadást jelzett, és az lejárt, úgy gondoltuk, hogy közreadjuk ezt a bejegyzést, és ha megjön a NÉBIH válasza, frissítjük*.
Megnéztük, mi a jelentősége a zacskón azoknak a feliratoknak, hogy "Származási hely: Magyarország", illetve hogy "Csomagolta: Róna Ker-Tész Kft". A cég honlapjából ez ki is derül:
A Róna Ker-Tész termékei között sem a cékla, sem a karalábé nem szerepel. Tehát ők feltehetően más magyarországi termelőtől szerzik be ezeket, csomagolják, és így szállítanak be az iskolagyümölcs-programba.
A friss karalábé így néz ki:
A tavaszi szünet utáni első napon a diákok paprikát kaptak, kinézetre is szép, egészséges, elfogyasztva pedig jó ízű volt.
Kerestünk, de nem találtunk olyan felméréseket, amelyekből megtudhatnánk, hogyan hasznosulnak a kiosztott gyümölcsök-zöldségek: mit szeretnek vagy nem szeretnek, megeszik-e a diákok maguk (az iskolában vagy otthon), vagy a családtagok, esetleg odaadják az osztálytársuknak. A 2009/2010-es tanévtől, amikor a program elkezdődött, már fél évtized eltelt, az akkori elsősök most már felsősök, ha egy szakértő intézmény az elején indított volna egy hosszú távú vizsgálatot egy reprezentatív csoporton (és kontrollcsoporton), már komoly elemzéseket lehetne végezni, hogyan változtak a fogyasztási szokásaik, tényleg van-e hatása ennek a költséges programnak pl. a testsúlyukra.
De egy egyszerű kérdőíves vagy kikérdezéses felmérés egy-egy tanév végén is segíthetne feltárni a rendszer gyenge pontjait. Mert azért találkoztunk olyan iskolakörtével-iskolaalmával, amelyeket egyetlen kereskedő sem tenne ki a pultra, vagy ha igen, azokat senki nem venné meg. A fogadtatásuk a diákok körében is ennek megfelelő volt.
Koós Gábor
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) válasza április 20-án érkezett meg.
A NÉBIH ügyfélszolgálatának írt levélben - a körülmények egymondatos ismertetésével - két kérdést tettünk fel:
1. Szabályos az, hogy a minőségmegőrzési határidőn túli terméket osztanak ki?
2. Ki felel a termékek minőségéért, és ilyen esetben mi a teendő?
A válaszlevél letölthető itt, a lényegi részt kiemeljük:
Tehát a feltett két kérdésre nem kaptunk választ. Viszont megtudtuk, hogy bejelentésre az országban bárhol rövid időn belül tudnak élelmiszer vizsgálatot végezni.
A bejelentésben nem közöltük, hol történt az eset. A szándék az, hogy ha már létezik az iskolagyümölcs-program, akkor az a rendeltetésének megfelelően működjön: tehát a diákok hozzájussanak az előírt magas minőségű (és élvezeti értékű) gyümölcshöz, zöldséghez. Ha pedig a termék szállítója (aki személyenként és hetente legfeljebb bruttó 200 Ft támogatásra tarthat igényt, ami csak itt Zircen heti negyvenezer forint) nem az előírt minőséget szállítja, vagy az átvételért felelős személy nem érvényesíti a minőségi kifogásokat, vagy a gyümölcs nem azokhoz jut el, akikhez kell, akkor a szülők tudják, hová fordulhatnak észrevételeikkel. Már csak azért is, nehogy az iskolagyümölcs-program máshol eladhatatlan vagy hasznosíthatatlan termékek felvevőpiacává vagy lerakóhelyévé váljon.
Ne felejtsük el, hogy gyerekeink a gyümölcsöt az európai (köztük a magyar) adófizetők pénzéből kapják. Tehát mindnyájunk zsebére megy a dolog, így érdekünk, hogy a pénzünk a legjobban hasznosuljon. A felnövekvő ifjúság és a nemzet egészsége érdekében.
kg