A képre kattintva a 2015. április 12-én, Farkasgyepű - Németbánya - Iharkút - Witt-kilátó - Bakonybél útvonalon megtett túra fényképes, lapozós beszámolóját láthatjátok.
Túra a vörös földeken és a végtelen időben
“Ki nem hallott még a Hungarosaurus, vagy az Iharkutosuchus, esetleg a Bakonydraco galaczi neveket? Mi a kapcsolat Ugod, és két bálnacsontváz között? Ezekre a kérdésekre kereshetjük a választ április 12-én, vasárnap.” Ilyen kezdettel tettem közzé egy meghívót eleinte a baráti társaságomban, majd szélesítve a kört, felhívásom kikerült a veszprémi Bakony Természetbarát Egyesület honlapjára is. Végül egy híján húszan indultunk neki az utazásnak.
Tervezett utam, utunk eleinte 19 km-esnek ígérkezett, de javasolták felkeresni Farkasgyepű mellett a Pisztrángos-tavat is, így ezzel a megállóval és még egy pici kitérővel 22-23km-t tettünk meg, szerintem kellemes tempóban. A tónál tartott kis frissítés után ejtettük útba a Magyar-forrást, s kis sétával máris Németbányán a kéktúrázók által ismert pecsétnél voltunk.
Utunk legmegrázóbb, de talán legszebb pontja a beszámoló címében is utalva rá, az egykori Iharkút település - ma már csak kihűlt - helye volt. A falu története 1979-ben pecsételődött meg, vagyis inkább vett új fordulatot: az akkor nagyon értékes bauxitot találtak a település alatt. A Vörös föld c. film nagyon jól érzékelteti mi történt ezután: a falunak költöznie kellett. Újabb fordulat a bányászat befejezése után a terület geológiai felvétele közben következett be: Ősi Attila és Torma András 2000-ben ősi gerincesek csontmaradványaira bukkantak. Azóta ezt a felhagyott bányát Magyarország első dinoszaurusz-lelőhelyeként ismeri nemcsak az ország, de a széles világ is. (Persze ez a kitelepített falubelieket valószínű kevésbé vigasztalja…) Miután megcsodáltuk a felhagyott bányagödröt, ebédre a falu helyén felállított emlékparkban pihentünk meg: itt található Iharkút eredeti haranglába, s pár kőkereszt.
Jóleső pihenőnk után jelzetlen utakon értük el a Nádajtó-árkot, közben utunk legnagyobb meglepetésébe botlottunk: előbb kb. 15-20, pár perccel később talán 60 szarvasból álló rudlit láthattunk.
Ezután szintén jelzetlen, de egy jól követhető erdészeti úton baktattunk utolsó állomásunk felé: Witt Lajos ugodi származású erdőmérnök nyughelyét kerestük fel. A Witt-kilátó pihenőhelyén látni a bakonyi rengeteget, s tiszta időben a Kőris-hegyi radarállomás jellegzetes gömbje mellett Pannonhalma apátságát is megcsodálhatjuk. A jeles múzeumi kurátor itt méltó, kívánsága szerint ugodi földben nyugodhat.
A gyönyörű panorámával “jóllakottan” indultunk el Bakonybél felé. Túránk utolsó szakaszán aki akart, rengeteg (fejenként max. napi 2 kg) medvehagymát szedhetett volna: az erdő ettől a kora tavaszi hagymás növény leveleinek zöldjétől és a korai virágok színeitől pompázott.
Utunk során a geocaching rajongói is jóllaktak: öt geoládát találtunk egy nap.
A túra végén igazán jólesett számomra, hogy többen, különösen a túravezető-képzésről egyik oktatóm is megköszönte a szervezést, ami kisebb félreértések miatt nem volt tökéletes, bár azt legközelebbre már javítani fogom.
A “séta” utáni napokban kaptam egy felhívást keringőre. Nos, a felhívás a következő túráim hirdetéséről szólt. Igen, szeretnék (jobbára rendszeresen) vezetett túrákat indítani, amihez már három konkrét útitervem van, s további két kerékpáros is.
Elsőnek egy éjszakai túrát tervezek a Papod-kilátóba, majd utána egy kis kirándulás a Bakonyi Gyilkos-tóhoz, valamint nagyobb elhatározás él bennem a Rómer Flóris emlékutat végigjárni. Bringázni pedig az Öreg Futóné felé, vagy Bakonyoszlop - Csesznek útjain szeretnék. Ezen kívül várom mindenki ötleteit.
Ötledláda címe: csegyuri (kukac) gmail (pont) com
Cseh György
bronzjelvényes túravezető
