Merre tovább Zirc?
Egy test a rá ható erő hatására megváltoztatja mozgásállapotát, azaz meg fog változni a sebessége . A test gyorsulása arányos a testre ható erő nagyságával.
Newton II. törvényének érvényességét, nemcsak a fizika világában tapasztaljuk meg, hanem nagyon sokszor az élet más területein is. Ha tehát egy nagy tömegű golyót igen nagy küszködés árán, vízszintes talajon mozgásra bírunk, akkor a tehetetlensége folytán még sokáig gurul. De ha ezt a mozgást nem tápláljuk további energiával, akkor hiába volt a küszködés, a golyó előbb-utóbb megáll.
A másik fontos, jóval elvontabb kérdés az ún. externália kérdése. Az externália (külső gazdasági hatás) „egy gazdasági szereplő tevékenysége következtében felmerülő káros vagy előnyös, nem szántszándékkal okozott, hatás(ok), amely(ek) piaci ellentételezés nélkül befolyásolják egy másik gazdasági szereplő helyzetét. Külső (extern) hatások keletkeznek akkor, ha egy személy, vagy vállalat tevékenységének következtében létrejövő, nem szándékolt mellékhatások kihatnak egy harmadik fél jóléti szintjére”.
Miről is van szó?
Visszatekintés 15 évre:
Zirc város önkormányzata 2000-ben – Dr. Varga Tibor polgármester úr regnálása alatt – adott megbízást a Magyar Tudományos Akadémia szakembereinek Zirc város stratégiai fejlesztési tervének a megalkotására. A stratégiai program elkészítésének első lépése a város akkori gazdasági-társadalmi állapotának felmérése volt. Ezt az MTA RKK NYUTI 2001–2002 folyamán elvégezte, széles körben egyeztette. A feltáró tanulmány 2002 júniusában készült el, míg a teljes fejlesztési tanulmány 2002 októberében lett kész. Ez a tanulmány volt az alapja a 2002-ben megválasztott képviselő testület választási ciklusra vonatkozó gazdasági programjának (2003 – 2006). A gazdasági program végrehajthatóságát többek között az tette lehetővé, hogy rendkívül részletes, kidolgozott adatbázisra épült már a stratégiai program is, olyannyira, hogy a gazdasági programban nevesíteni lehetett, hogy az adott fejlesztés a stratégiai program mely elemének a megvalósítását segíti, ez miért lesz jó a helyi és a térségi lakosságnak, és mindebből milyen újabb lépések következnek. A választási időszak így rendkívül „termékeny” volt. A nagyberuházások (kórház, csatornázás, utak helyreállítása, stb. Zirc-Akli gázvezeték), és kis-közepes volumenű fejlesztések (városháza felújítása, Reguly iskola „B” épület felújítása, művelődési ház felújítás, volt „MHSZ” –ből ifjúsági központ kialakítása, csökkent munkaképességűeket foglalkoztató megépítése, temető bővítés, Rákóczi téri volt katonai tömegsír exhumálása, stb. stb.) mellett az is lényeges, hogy melyek voltak azok az „externáliák” amelyek hozzáadtak a fejlődéshez [pl. volt leányiskola felújítása (megyei önkormányzat), orvosi rendelő felújítása (háziorvosok), rendőrőrs épület felújítása, tűzoltóság, Tesco, szélessávú internet, Forest Hills golfcentrum stb.)
A 2007 -2010 közötti időszakra vonatkozó gazdasági program ugyanerre - az MTA által készített - stratégiai programra épült. A turisztikai fejlesztési elképzelésen kívül, az infrastruktúra fejlesztésére tartalmazott konkrét beruházási célokat. Ugyanakkor az előző időszakból maradt még néhány projekt, amit be kellett fejezni (autóbusz pályaudvar, sportpálya épület felújítása, a szennyvízcsatorna hálózat teljes kiépítésének folytatása Zirc, Kardosrét, Tündérmajor városrészekben, ehhez kapcsolódóan a szennyvíztisztító rekonstrukcióját, bővítését). Szintén az előző ciklusból rendelkezésre álltak azok az „ígéretek” (pl. Zirc Erzsébet kórház rendelőintézet építésének támogatása, mentőállomás bővítése, korszerűsítése,), amelyekre sikerrel pályázhatott a város, hiszen mindezek a kórház rekonstrukcióhoz kötődő beruházások voltak. Szintén a korábbi időszakból álltak rendelkezésre megvalósításra váró tervek, tanulmánytervek. Többek között a Rákóczi tér korszerűsítésére, hulladéktelep által okozott szennyeződések figyelemmel kísérése, a telep rekultivációja, csapadékelvezető rendszer korszerűsítése stb. Az infrastruktúra fejlesztését célzó projektek nem valósultak meg, ugyanakkor a ciklus végére sikerült néhány olyan fejlesztést előkészíteni, illetve elkezdeni, amelyekre nyílt pályázati lehetőség:
- Benedek Elek Napközi otthonos Óvoda és Bölcsőde fejlesztése (KDOP 5.2.2/B-09 új projekt)
- A Rákóczi tér rendezése és a téren található Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház homlokzatfelújítása (KDOP 3.1.1/C-09 új projekt, tervek részben rendelkezésre álltak)
- Zirc, a Bakony fővárosa - Komplex, látogatóbarát turisztikai kínálat kialakítása a Ciszterci Apátságban és Zirc Város főterén (KDOP 2.1.1/B-09 új projekt. A projektben Zirc Város Önkormányzata, mint konzorciumi partner vett részt. A városra „eső rész” a Rákóczi tér felújításának folytatását jelentette (A projekt externáliaként is fontos.)
- Zirc város területén lévő települési szilárd hulladéklerakó, mint szennyező forrás, és a lerakó által okozott szennyezés megszüntetése (KEOP 7.2.4.0/B áthúzódó projekt)
- IKT eszközfejlesztés a Reguly Antal Általános Iskolában (új projekt)
- Dubniczay ház felújítása (új projekt)
Negatív externália, hogy a Chio felszámolta a zirci gyárát.
Zirc városi önkormányzat Képviselő-testületének 2011- 2014 közötti programja még mindig a korábbi stratégiai programot tekintette alapnak, de már alig tartalmazott konkrétumokat. Szó szerint: „Több olyan fejlesztési célt fogalmaztunk meg, amelyekre több esetben kész tervekkel rendelkezünk, a megvalósításhoz szükséges forrás azonban önerőből nem, csak a később megjelenő pályázatok támogatásával biztosítható. Ezen tervezett fejlesztések megvalósulása, jelenti a pályázatoktól való függőség okán a legnagyobb bizonytalanságot a programunkban” – szerepel a programban. Ezen kívül az „infrastruktúrafejlesztés” blokkban megismétli azokat az elképzeléseket, amelyek már az előző ciklusban is napirenden voltak.
A ciklus elején sikeresen pályázott a város a „Helyi és térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek rekonstrukciója” című felhívásra (KDOP - 411/E – 11), így megkezdődhetett a csapadékvíz elvezető rendszerek korszerűsítése. A ciklus közepére „beérett” a hulladéktelep rekultivációja, miután a város erre a támogatásra már jóval korábban ígéretet kapott (2002-2004 -ben az Észak-balatoni Regionális Települési Szilárd Hulladékkezelési Rendszer projekt során). Új projektként valósult meg a Kincsek a padláson – A Reguly Antal Múzeum látogatható raktára (TIOP-1.2.2-11/1-2012-0020) kialakítása, és folyamatban van a Reguly Antal Általános Iskola F épületének komplex energetikai felújítása (KEOP-5.5.0/B/12-2013-0327).
Extern gazdasági hatások között pozitívumként értékelhető a Bakony elektronika telephelyfejlesztése, negatívum viszont a Robix „bedőlése”, a meghatározó zirci vállalkozások jelentősnek mondható létszámcsökkentése.
Ha a kedves olvasó az eddig leírtakból azt szűri le, hogy összefüggést próbálok bemutatni a város sajáterős fejlesztései és az ettől teljesen függetlennek tűnő külső fejlesztések, beruházások között, akkor jól látja. Ezen persze lehet vitatkozni. Nekem azonban meggyőződésem, hogy a dolgok szoros összefüggésben vannak egymással. Ha egy település, közösség jól fejlődik, akkor ez inspirálóan hat minden egyéb szereplőre. Általánosan is megfigyelhető, hogy egy jól prosperáló település felkelti a gazdasági szereplők érdeklődését. Szívesen mennek oda, ahol jól mennek a dolgok, és menekülnek onnan ahol rosszul. Mindez sokszor összefüggéstelennek tűnik, pedig nem az.
Merre tovább?
Következtetésként elmondható, hogy a 15 évvel ezelőtti, tudományos kutatók, szakemberek által készített stratégiai program jól szolgálta a várost. Ugyanakkor 15 év nagy idő és ez a program elavult. Új programra, a helyiek által is támogatott jövőkép megfogalmazására van szükség.
A város demográfiai mutatói, szerkezete 15 év alatt jelentősen megváltoztak, pozitív változás, hogy a város turisztikai kínálata bővült, egészségügyi ellátórendszere megújult, ugyanakkor oktatási infrastruktúrája katasztrofális állapotban van, még az energetikai felújítás ellenére is. A vállalkozások tekintetében sajnos rosszabb a helyzet, ami azért is problémás, mert jól prosperáló vállalkozások nélkül nincs helyben munkahely és nincs elegendő adóbevétel ahhoz, hogy a kívánt és elvárt fejlesztésekhez szükséges forrásokat előteremtse a város. Az Intersnack (Chio) 2010-ben kivonult a városból, köztudott a Robix problémája, az utóbbi időben létszámot csökkentett az Acél-Vakond és a Bedeco is, és nem áll jól a mezőgazdaság sem. Mindezeket nem ellensúlyozza, hogy továbbra is jól működik az ABL Technik és telephelyfejlesztést hajtott végre a Bakony Elektronika Kft. A helyi pénzintézetek esetében az adóbevételek szempontjából nem elhanyagolható, hogy milyen változást hoz a Zirci Takarékszövetkezet integrációja és központi telephelyének megváltozása, illetve más bankfiókok esetleges bezárása. Nem tudjuk, hogy a kormányzat központosítási szándékának (Bakonykarszt, Verga) következménye mit jelent majd szintén a helyi adóbevételek mértékére. A zirci építőipari vállalkozások a városban nem, vagy csak alig kapnak munkát.
Intézményrendszerünk tekintetében, az elavult infrastruktúra mellett fontos kérdés a kihasználtsági mutatók alakulása. Nem tudjuk hogyan alakul a szakképző iskola jövője az új fenntartónak (NGM) milyen elképzelései vannak az intézményt illetően (a 700 fős intézményben, jelenleg „csak” 342 diák tanul), hajlandó-e a tornacsarnok sportcsarnokká fejlesztésére, vagy másban kell gondolkodnunk. Nem tudjuk, hogy mit fog jelenteni a fenntartóváltás a szakképzőként is funkcionáló III. Béla gimnázium életére. Megmarad? Nem marad meg? Mit kell tennünk, hogy megmaradjon? Továbbra sincs nyugvóponton a Természettudományi Múzeum ügye. A fenntartása bizonytalan, a kiállítás elavult. Milyen szerepe lehet a városnak a probléma kezelésében?
A munkahelyek megszűnése, leépülése hogyan hat az itt élők és nem utolsó sorban a térségi falvakban lakók életére? Mekkora és milyen mértékű a szegénység ma Zircen és környékén? Hogyan alakultak, változtak a képzettségi mutatók az elmúlt 15 évben? Mi a helyzet az „ingázókkal”? Hogyan tudjuk kihasználni az egyéb területen megvalósult új adottságainkat (egészségügyi ellátórendszer, turisztikai fejlesztések, stb.)? És még nem beszéltünk infrastruktúráról, és nem beszéltünk Kardosrétről, Zirc-Aklipusztáról és Tündérmajorról.
Számos, egymásba kapaszkodó és externáliaként egymásra is hatással lévő, kérdés az, amit az előttünk álló öt évben meg kell válaszolnunk. Ötletelni mindenki tud. Mi is tudunk. Ahhoz azonban, hogy jó válaszokat adjunk, szükségünk van egy új adatfelmérésre, és a 2002-es tanulmányt is felülvizsgáló startégiai programra.
Ezért szorgalmazom az MTA ismételt megbízását a feladat elvégzésére.
Zirc, 2015. március 24.
Horváth László
gazdasági tanácsnok
