Magyarország 2007 és 2013 között összesen 8200 milliárd forintos támogatásra volt jogosult, ehhez a kormány mintegy 9200 milliárd összértékű projektet társított, azaz vállalt pénzügyi kötelezettséget.
Azért vállalt többet, mert számított rá, hogy egyes projektek késni fognak, azaz nem minden valósul meg, ugyanakkor az uniós forrásokat teljesen le szeretné hívni az év végéig. (Tavaly, azaz gyakorlatilag idén új uniós fejlesztési ciklus indult.)
A kormány most közzé is tette azokat a projekteket, amelyek késésben vannak, és felmerült zárolásuk.
Ebből listából, amely 874 (!) tételt tartalmaz itt lehet szemezgetni. A hatalmas adatmennyiségben csak a pályázó neve alapján lehet keresni, a projekt címe alapján nem. Tehát előfordulhat, hogy egy keresett települést nem találunk, mert a pályázó nevében nincs benne a település neve, csak a projekt címe tartalmazza azt.
Az F épület energetikai felújításával kapcsolatban a Zircinfo-n eddig megjelent hírek:
2015.01.12 Újév, megújuló iskolaépület
2015.01.07 ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉS INDUL A ZIRCI REGULY ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN
2014.08.26 Fejlesztés az általános iskola „B” épületén
2014.04.02 „F”, mint fehér falak, fa ablakok
Megjegyzés / Vélemény
A késedelmes projektek listája nem tölthető le, így ha valaki statisztikát akar készíteni belőle, vagy egyenként kell átnéznie, vagy kiegészítő keresési megoldásokat alkalmazni.
Ezért azoknak, akik a részletekben is el akarnak merülni, a véletlenszerű böngészés javasolható.
Az így szerzett tapasztalat is megdöbbentő.
A pályázók ugyanis szinte kizárólag önkormányzatok, állami, önkormányzati szervezetek, költségvetési intézmények, állami, önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó gazdasági társaságok (eddig egyetlen olyan kft-t sikerült a listában találni, amely "valódi", tehát versenypiaci gazdasági társaságnak néz ki). Persze rá lehet tolni a késedelmet a pályázatok kiíróinak késedelmére (ami néhány esetben jogos is, hiszen 2010 után például egy évig szinte állt a pályáztatási rendszer, az elmúlt két évben pedig alapjaiban felforgatták), de ez is ugyanazt a következtetést támasztja alá.
Ez a következtetés pedig az, hogy az átgondolatlan, erőltetett központosítás, államosítás sorra termeli ki azokat a szervezeteket (a meglévők "átalakításával", újak létrehozásával), amelyek nehézkességük, bürokráciájuk, a központi akarattól való függőségük, döntésképtelenségük, kontraszelekciós személyzetpolitikájuk, politikai befolyásolhatóságuk/alávetettségük miatt tényleges akadályaivá válnak nem csak az általuk felügyelt vagy irányított társadalmi folyamatoknak, hanem ezeken keresztül a gazdasági fejlődésnek is (Csak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 186 tétellel szerepel a listában, plusz 6 olyan tétel, ahol a pályázó a saját nevét sem tudta hibátlanul leírni, és KlebeRsbergként pályázott. A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt 117 tétellel van jelen.)
Pontosításokat, kiegészítéseket, új felismeréseket a témához köszönettel veszünk.
Koós Gábor
