Aki látta Tóth Gabi és AFC ToMi Mi a szívemen, a számon... című klipjét, talán elgondolkozott azon, vajon hol találták a háttérben látható futurisztikus díszleteket, amelyek leginkább egy lepusztult gyártelep romjaira emlékeztetnek.
Pedig szó sincs elhagyott ipartelepről, sőt, igencsak aktív létesítményben játszódik a klip. A Mátrai Erőmű Zrt. visontai erőművében és bányájában készültek a felvételek. A különleges környezet kedvelt terepe azoknak az alkotóknak, akik műveikhez szokatlan helyszínt keresnek. Rendszeresen készülnek itt reklámfilmek, legutóbb pl. a Subaru egyik terepjárója számára forgattak, vagy nagyfilmek, mint a Strike Back - Válaszcsapás című filmsorozat néhány jelenete.
A Mátrai Erőmű az ország legnagyobb széntüzelésű erőműve, az ország villamosenergia-termelésének 20%-át, a magyar villamosenergia-fogyasztás 13 %-át adja (részletes információk, érdekes képek, videók, virtuális séta itt).
Az erőmű és a tüzelőanyagot kitermelő lignitkülfejtések Gyöngyöstől keletre, Visonta térségében találhatók. Egy további külfejtés működik még 55 km-re keletre, Bükkábrányban. A visontai térségben két kitermelt, rekultivált bányamezőt (Nyugati, Keleti-I), egy átmenetileg nem termelő bányamezőt (Keleti-II) és egy működő bányamezőt (Dél) találunk. A Déli bányamező néhány éven belül kimerül, ekkor a kitermelés a Keleti-II bányamezőben folytatódik tovább, amelynek útjából addig áthelyezik a Tarnóca-patakot.
Egy január közepén tett látogatásunk néhány felvételével próbáljuk érzékeltetni azokat az arányokat, amelyek lenyűgözik az ilyen méretekhez nem szokott érdeklődőt.
Az energiatermelő blokkok. 2 db 100 megawattos (MW), 1 db 220 MW-os és 2 db 232 MW-os lignittüzelésű, valamint 2 db 33 MW-os gázüzemű energiatermelő blokk üzemel. A háttérben az erőmű híres, 200 m magas kéménye.
Az V. blokk Heller-Forgó rendszerű hűtőtornya, amely vízveszteség nélkül hűti a gőzturbinából kilépő, munkát végzett gőzt. A korlát mellett álló két karbantartó munkás jól érzékelteti a torony méreteit.
A hűtőtorony belsejében vagyunk. Útitársam és kísérőnk a bejárat közelében beszélgetnek. "Alapesetben" a hűtőtorony belseje "üres", egy nagy, kerek murvás térség. A hűtővíz az X-alakú "lábazat" mögött elhelyezkedő, zárt rendszerű hőcserélő táblákban hűl le (ezek nem látszanak jól), a felette elhelyezkedő, 100-120 m magas, henger alakú vagy (mint ebben az esetben) hiperbolikus vasbeton toronyszerkezet a légáramláshoz szükséges kéményhatást biztosítja.
Ennek a hűtőtoronynak azért nem "üres" a belseje, mert ide építették be azt a különleges berendezést, amely az erőművi kazánokban elégetett lignit füstgázának kéntelenítésére szolgál. Az előző és az ezen a képen látható, hatalmas átmérőjű piros csövön érkezik a füstgáz a kazánoktól. Ennek az óriási berendezésnek minden elemét a hűtőtorony lábazatában található egyetlen, ezekhez a méretekhez képest parányi kapun szállították a hűtőtorony belsejébe, és itt szerelték össze az egész berendezést. A kéndioxid-leválasztó 2000 óta üzemel, és ezzel eleget tudunk tenni az összes, nemzetközi egyezményekben vállalt kénkibocsájtási kötelezettségünknek.
A hűtőtorony belsejének légáramlása segíti a kéntelenített füstgáz jobb hígulását. A madarak szemlátomást jól érzik magukat a langyos környezetben.
A füstgáz kéntelenítésének melléktermékeként keletkező gipszet az építőiparnak értékesítik.
A visontai térségben jelenleg működő Déli bányamező látképe délről, háttérben az erőmű. A külfejtési technológia lényege, hogy nyugati (a képen bal) oldal irányába haladva először letakarítják a legfelső széntelepet fedő meddőrétegeket, aztán kitermelik a szabaddá vált legfelső széntelepet, aztán letakarítják a legfelső és a középső széntelep közötti meddőt, majd lefejtik a középső széntelepet, ezután letakarítják a középső és alsó széntelep közötti meddőt, végül kitermelik a legalsó széntelepet. Az így keletkező bányagödörbe töltik vissza a letakarításból származó meddőt. A bánya megtekintésére a 3-as főútról gépkocsival is megközelíthető, tájékoztató táblával felszerelt kilátóhely áll a látogatók rendelkezésére.
Egy "közeli" kép, hogy fogalmat alkothassunk a külfejtési gépek méreteiről. Ez a gépkomplexum ("közvetlen átrakó berendezés") a legalsó széntelepen halad, és a középső és alsó széntelep közötti meddőréteget termeli ki és rakja vissza közvetlenül a lefejtett alsó széntelep helyére. A meddő jövesztését egy marótárcsás kotrógép végzi. A gémszerkezet belsejében futó szállítószalagokon jut át a meddő a közvetlenül hozzá kapcsolt meddőhányógépre, amely azt a feküre lerakja. A gépkomplexum elméleti teljesítménye 4000 m3/óra, együttes tömege 5000 tonna, a hányóképzőgép magassága 53 méter, gémjének hossza 165 méter. Ha a gépek teljesen "kinyújtóznak", 300 méternél is hosszabb összefüggő szerkezetet alkotnak. A kotrógép mellett álló darusautó alig magasabb, mint a kotrógép lánctalpa. A lánctalp és a darusautó között néhány munkást is felfedezhetünk.
A felső szinten egy meddőletakarító marótárcsás kotrógép, az előtérben a felső széntelepet kitermelő merítéklétrás kotrógép. A széntelepen egy oldalgémes nehéz lánctalpas jármű a meddőszállító szalag áthelyezését ("rukkolását") végzi. Háttérben a Mátra előhegyei és Halmajugra község.
Ez az úgynevezett hányóoldal. Ugyanabból a pontból készült a felvétel, mint az előző képeknél, vagyis a bányaművelés jobbról balra halad, ennek megfelelően a hányóképzés is ugyanebben az irányban követi. Az előtérben látható íves, bordás meddőhányó a közvetlen átrakó berendezés munkájának eredménye. A felsőbb szinteken működő hányóképző gépekhez szállítószalagokon, a bányagödör körül jut el a meddő, amely gépek rétegenként töltik vissza a bányagödröt. A visszatöltött, rendezett hányófelületen folyamatos, tervszerű rekultiváció, újratermővé-tétel, újrahasznosítás folyik. Ennek eredményeként mező- és erdőgazdálkodásra, rekreációra alkalmas területek jönnek létre.
Fényképek: Ökrös Mihály, KoósG
Koós Gábor
Frissítés:
